Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Rendkívül fontos, az ország következő évtizedeit - mind energetikai, mind pénzügyi szempontból - is meghatározó törvényjavaslatról szavaznak ma a Parlamentben. A képviselők ugyanis a Paksi Atomerőmű bővítésének Oroszországgal kötött pénzügyi megállapodásáról döntenek, a tét 10 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) hitel, plusz a kamatok. Az ügy óriási jelentősége ellenére a megalapozó dokumentumokat a kormány nem hozta nyilvánosságra.
Update: időközben az Országgyűlés megszavazta Varga Mihály törvényjavaslatát.
Úgy tűnik, hogy a régi-új kormány idén is egyszerre két célt tűzött a zászlajára: továbbra is küzd az államadósság ellen, és közben gyarapítani igyekszik az állami vagyont (főleg cégvásárlásokkal). A két cél azonban a gyakorlatban nem mindig összeegyeztethető, főleg, amikor a kormány az államadósság növeléséből finanszírozza a bevásárlásokat. Cikkünkben összegyűjtöttük a legnagyobb tulajdonszerzéseket, és azt vizsgáltuk, hogyan tükröződik mindez a számokban, és megáll-e a lábán a kormány érvelése.
Az eredetileg tervezettnél közel 150 milliárd forinttal lett jobb a 2013-as költségvetés egyenlege. Így utólag könnyen azt mondhatnánk, hogy a tavalyi évközi adóemelések feleslegesek voltak. De akkor mégis miért biztosította be magát ennyire a kormány?
A 2013-ashoz hasonlóan a 2014-es költségvetésben is szerepel egy 50 milliárd forintos tétel a bevételek oldalán, ami a gyakorlatban egy fiktív bevételi tétel. Ez pedig nem más, mint az Államadósság Kezelő Központ által fizetett pénzügyi tranzakciós illeték. Az állam ugyanis ebben az esetben saját magába harapott, amikor előírta az állampapír-kibocsátások után fizetendő illetékkötelezettséget.
Ha csak a fő számokat nézzük az Európai Bizottság Magyarországról szóló téli előrejelzésében azt hihetjük, hogy minden a legnagyobb rendben. A költségvetési folyamatokban azonban vannak figyelmeztető jelek: a strukturális egyenlegünk ugyanis látványosan romlik, ami az alacsonyan tartott deficit fenntarthatóságát és az adósságcsökkentés sikerességét kérdőjelezi meg. A kormánynak azonban még van ideje ezen töprengi, ha csak az uniós külső kényszert nézzük.
Körvonalazódnak a paksi beruházás és az azt finanszírozó pénzügyi megállapodás részletei. Az Oroszországtól érkező óriáshitel, majd az új blokkok működése/nyereségessége (mely várhatóan projektcégen keresztül valósul meg) lényegesen átírhatja az állam pénzügyeit. Az általunk vizsgált forgatókönyvek alapján azt mondhatjuk, hogy a projekt indulását követően a magyar államháztartás mozgástere leszűkül és lépéskényszerbe kerül a kormány, ha tartani akarja magát a eredeti céljaihoz és a törvényi előírásokhoz.
A várakozásoknál kedvezőbben alakult a 2013-as költségvetés egyenlege - jelentette be péntek délelőtti sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a kitűzött 2,7%-os hiánycélnál biztosan nem lesz rosszabb a végleges szám, akár 2,3% is lehet a hiány. A végső igazságot március végén, április elején tudjuk meg, az Eurostat felé küldött jelentésből.
A Parlament megszavazta a 2014-es költségvetést. Szokás ilyenkor 1-1 kulcsszót találni, ami leginkább leírja a tervezetet. A kormány részéről elhangzik az "építkezés" vagy "rezsicsökkentés" költségvetése, míg a kritikusok "kockázatost", "kifeszítettet" emlegetnek. Szerintünk: egyoldalú. Mintha kockázatok nem léteznének, csak lehetőségek.
A kormány olyannyira átírta legutóbb a költségvetés elfogadásának folyamatát, hogy gyakorlatilag még a végleges decemberi szavazás előtt teljesen átírhatja a számokat. Vagyis a következő egy hónapban jöhetnek még osztogatások, amelynek fedezetét egy tollvonással "előteremtheti" a kormány. A Parlament keddi ülésén elfogadott főösszegeknek így sok teteje nincs, főleg a gyakori év közbeni módosítások fényében.
Az elmúlt hónapokbeli bemutató rendezvényeken már 30-40 ezer kínai és vietnami állampolgár ismerkedett meg a magyar befektetési célú letelepedési programmal, közülük mostanáig több mint 320 befektető regisztrált a programba és év végéig összesen 400-500 regisztrált befektető várható - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Lian Wang. A letelepedési kötvényhez kapcsolódó speciális értékpapírt kibocsátó Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) vezérigazgatója többek között azt hangsúlyozta: idő kell még ahhoz, hogy a tényleges befektetői érdeklődést jobban lássuk, másrészt a program sokkal többről szól, mint hogy a magyar állam a jelenlegi piaci kamatnál 1,5 százalékkal alacsonyabban jut öt éves devizaforráshoz. Jelezte ugyanis, hogy minden kínai, illetve vietnami ügyfelük kap egy olyan listát, amelyen a potenciális magyarországi befektetések vannak rajta, így a program népszerűsítése a magyar és az ázsiai gazdasági kapcsolatok erősítéséhez is hozzájárul. Ilyen értelemben tehát ingyenreklámot is kap Magyarország, hiszen ázsiaiak egyre szélesebb rétege ismeri meg például a Tokaji nevet, illetve az ország kultúráját és történelmét.
Lian Wang a beszélgetés során azt is hangsúlyozta, hogy a HSSDF kajmán-szigeteki bejegyzése teljesen szokványos a kínai befektetési alappiacon, illetve az a 40 ezer eurós díj, amelyet a náluk regisztrálóktól elkérnek, a lehetséges díjak alsó határát jelenti. A vezérigazgató úgy látja: a magyar letelepedési program legnagyobb előnye, hogy nincsenek hozzárendelve plusz befektetési követelmények, azaz a pénz közvetlenül a magyar államhoz áramlik, így kizárhatók a visszaélések.
Kiszámíthatóság, stabilitás - jól csengő szavak ezek a kormány részéről az üzleti szektor számára. Ám valószínűleg ezek mégsem túl meggyőzőek. Egy példával illusztráljuk, hogyan veszhet el a hitelesség.
Eddig a kormány elképzelései szerint zajlott a 2014-es költségvetés vitája és elfogadásának folyamata. A kormány minden lehetséges fórumon hangoztatja a fő üzenetet (a rezsicsökkentés költségvetése) és legfontosabb intézkedéseit (családi adókedvezmény kiterjesztése, pedagógus béremelés, rezsicsökkentés folytatása), de nyomban meg is nyugtat mindenkit, hogy nem készül választási költségvetés. A befektetők egyelőre nem is aggódnak a "leplezett lazítás" miatt, a deficit ugyanis 3 százalék alatt marad. Ezt a nyugalmi állapotot kavarhatja fel az Európai Bizottság november 5-én, amikor is közzéteszi őszi prognózisát Magyarországra vonatkozóan is. Előzetesünkben megmutatjuk, mire érdemes figyelni.
Nyűgnek érzi a Matolcsy György által hátrahagyott, a kétharmados törvényben rögzített adósságcsökkentő képletet a kormány. A legújabb hírek szerint a nominális adósságra vonatkozó szabály térne vissza, épp ahhoz hasonlóhoz, amivel a kormány 2011-ben szakított. A költségvetési politika hitelessége szempontjából ez egyértelműen kínos fejezet, szépíti viszont a történetet, hogy a kormány belátta: lépnie kell.
Amennyire lehet kihasználja a költségvetésből fakadó mozgásteret a kormány jövőre annak érdekében, hogy megvalósítsa szimbolikus intézkedéseit. Ezzel meglehetősen kifeszítetté válik a büdzsé, azonban a kormány makropályára vonatkozó feltételezései reálisabbak, mint a korábbi években. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kormány milyen bevételekből és intézkedéskből teremti elő a fedezetet a - tegnap már bemutatott - fontos kiadásokra.
A Költségvetési Tanács oldalán elérhetővé vált a szervezet 2014-es költségvetésről alkotott véleménye. Ez alapján az eddigieknél még több érdekességet megtudhatunk a hamarosan nyilvánosságra kerülő büdzséjavaslatról. A Kovács Árpád vezette szervezet jelentős kockázatokat lát a 2,9%-os hiánycél teljesítésére, ezért javasolja az összesen 200 milliárd forintos tartalékszint átgondolását. A KT külön kiemeli azt, hogy a kormány túlzottan magas (150 milliárdos !) összeget vár frekvenciahasznosításból. Arra is rámutat, hogy túlzott egyenleg-korrekciót számol el a kormány eredményszemléletben, itt kisebb korrekciót javasol.
Újabb fejezetéhez érkezett az államadósság ellen meghirdetett kormányzati küzdelem. Mostanra ugyanis világossá vált, hogy részben a valóság, részben pedig a kormány intézkedései szétcincálták az adósságszabályt. Ezért elérkezett a szembenézés ideje: újra kell gondolnia a már megalkotása óta problémás szabályrendszert. Ebben a helyzetben a kormány számára csak az a kérdés, hogy miként tud ebből a csapdából a legkisebb arcvesztéssel kijutni.
Érzékelhető fordulat figyelhető meg a kormány költségvetési politikájában június óta, vagyis amióta megszűnt a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben. Döntéseivel és kilátásba helyezett intézkedéseivel lazításba kezdett. A szűk mozgástér fényében érdekes lesz, hogy a elengedi-e a gyeplőt a kormány a jövő évi költségvetésben. Mindeközben nem feledkezhet meg a kormány az Európai Bizottságról sem, Brüsszel ugyanis novemberben friss véleményt mond hazánk kilátásairól.
Úgy tűnik, hogy a kormány minden erejével azon van, hogy valamilyen formában megmentse a dunaújvárosi vasműt. Ezzel azonban egyúttal az eladó fél kerül előnyösebb pozícióba, az orosz tulajdonosok diktálhatják a feltételeket. Távolról sem biztos még ugyanakkor, hogy a tulajdonos megválik a Dunaferrtől, több szempont miatt is rendkívül értékes számára a magyar gyár. Tóth László korábbi vezérigazgató ennek kapcsán úgy véli, hogy a vasmű vesztesége csak játék a számokkal. Éppen ezért egy kompromisszumos megállapodás lenne célszerű és nem is kell olyan messzire menni Európában, hogy ilyet találjunk. Közben viszont az idő sürget, mivel az 1-es kohó felújítása várhatóan tovább húzódik, ami csak fokozza a bizonytalanságot a gyár újabb 3-4 ezer munkavállalója körül.
Alábbi cikkünkben bemutatjuk, hogy a felek milyen pozícióból vágnak neki a tárgyalásoknak és milyen kimenetelek lehetségesek.
Hirtelen gondolta meg magát a kormány a Dunaferr visszavásárlásának ügyében. Döntését valószínűleg az vezérelte, hogy nem szeretné, hogy 1500 ember veszítse el a munkáját Dunaújvárosban és környékén. Ez ugyanis új munkahelyek hiányában az egész térséget kilátástalan helyzet felé sodorná. Ha az orosz tulajdonost meg is győzi ajánlatával, nehezebb dolga lesz megbirkózni a szenvedő acéliparral.
A kormány arról döntött szerdán, hogy a devizaalapú lakáscélú jelzáloghitel, mint termék, "minél korábban" szűnjön meg, azaz nem hosszú évekre elnyújtott problémarendezést szeretne - többek között erről beszélt Varga Mihály a Portfolio.hu-nak adott, csütörtökön készült interjúban. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalmi igazságosság jegyében arról is döntés született: a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak, így a forintalapú hiteleseket is támogatni kívánja a kormány. A tárcavezető a problémamegoldás keretéről nem beszélt, mert azt a bankokkal a jövő héten induló tárgyalásokon szeretnék kialakítani. Érzékeltette, hogy bár kompromisszumra törekszenek a tehermegosztásban, de az állam költségvetési mozgástere nagyon szűk, a deficit nem mehet 3% fölé, nehogy visszakerüljünk a túlzott deficit eljárás alá. Varga azt is hangsúlyozta: túlzónak tartja azokat a sajtójelzéseket, miszerint több mint 3 milliárd eurónyi azonnali veszteség jelentkezne a bankok mérlegében.
