Csiki Gergely

Csiki Gergely

lapigazgató

Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1164

Mi maradt a szlovák "csodából"?

Példaértékűnek tartották és sokan szlovák modellként emlegették a legutóbbi szlovák egészségügyi reformot, a folyamat azonban a kezdeti részsikerek után gyorsan elakadt, néhol 180 fokos fordulatot vett a belpolitikai fejlemények miatt. Nem meglepő ezért, hogy szakemberek a fenntartható költségvetési pályára leselkedő egyik legnagyobb veszélynek tartják az egészségügyi kiadásokat. A Nemzetközi Valutaalap illetékesei korábban már igen kemény javaslatokat fogalmaztak meg Szlovákia felé (így például a vizitdíj visszaállítása, a kórházprivatizáció újraindítása, középtávon a jövedelemadó emelése), mivel megítélésük szerint a legutóbbi reformtörekvések nem voltak kellően erősek a pénzügyi rend helyreállítása érdekében.

Mit rejteget a Fidesz? - Itt a lista a tervekről!

A Fidesz választási programjának hiányában az egészségügy területén is csak elejtett félmondatokból hallhatjuk ki az ellenzéki párt terveit, várható intézkedéseit. Ezek konkrét megvalósíthatóságáról azonban kevés szó esik, ami véleményem szerint igen káros. Az viszont mindenképpen üdvözlendő, hogy az eddigi jelzések alapján úgy tűnik: a magyar egészségügy problémáinak kezelése prioritást élvez a várhatóan kormányra kerülő Fidesznél, igaz több forrásban nem reménykedhetnek az ágazat képviselői. A "hogyan" kérdések megválaszolása nélkül azonban minden csak ígérgetésnek tűnik.

A Fidesz sem kerülheti el a vizitdíj bevezetését?

Magyarországon főként az egészségügyben van szükség strukturális reformokra - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi országtanulmánya. A nemzetközi szervezet szakértői szerint mindenekelőtt a politikai konszenzust kellene megteremteni az ügyben, ezt követően lehetne hozzálátni a konkrét - az OECD által javasolt a következő kormánynak javasolt - intézkedések bevezetéséhez, így például a co-payment (térítési díj) újbóli bevezetéséhez, az általános orvosok kapuőri szerepének erősítéséhez, az egészségügyi kiadások hosszú távú költségvetési hatásának tervezéséhez. Ezáltal javítani lehetne a drámai hatékonysággal működő magyar egészségügyi rendszeren.

Már nincsenek tartalékok az egészségügyben (Interjú)

Az elmúlt időszakban robbanásszerű fejlődést produkált az egészségügyi technológia, és ennek költségeit az egészségügyi költségvetés képtelen fedezni - emelik ki az Orvostechnikai Szövetség képviselői a legfontosabb egészségpolitikai kihívások kapcsán. Meglátásuk szerint jelenleg komoly problémát jelent a magyar egészségügyben, hogy nincs olyan értékelési rendszer, amelyik meg tudja állapítani, hogy melyik a leghatásosabb és leghatékonyabb technológia. Úgy vélik, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszerben már nincsenek tartalékok, egyre kisebb ugyanis az esély arra, hogy az intézmények a működési bevételeikből gazdálkodják ki a beruházások költségeit. Többek között a magyar egészségügy legsúlyosabb kérdéseiről, az egészségügyi beszállító piac helyzetéről (az ellátórendszer legfrissebb fejleményeinek fényében), valamint a struktúraátalakításról is beszélgettünk az Orvostechnikai Szövetség vezetőivel: Kuntner Aliz és Dr. Polák László alelnökökkel, valamint Dr. Tóth Zoltán főtitkárral.

Mit kellene tenni az egészségügyben? Nyomasztó kérdések és válaszok

Szembeötlően nagy egyetértés volt tapasztalható a szakértők körében (közgazdászok, egészségpolitikai szakértők, iparági szereplők) több fontos, a magyarországi egészségügyi rendszert érintő kérdésben az Ybl Klub konferenciáján. A "Hatékonyabb egészségügy = erősebb gazdaság" című rendezvény előadói többször is nyomatékosították, hogy Magyarországon az államnak többet kell költenie az egészségügyre. A résztvevők ugyanakkor azt is kiemelték: legalább ennyire fontos, hogy a többletforrás miként hasznosul. A konferencia alapján azt mondhatjuk, hogy a szakmai körökben egyre elfogadottabbá válik az a nézet, hogy a magyar állam jelenleg keveset költ az egészségügyre, és a rendszer javítására sokak szerint csak egy átfogó, hosszú távú stratégia jelenthet megoldást.

"A vizitdíj visszatér Magyarországon"

A kórházi világ nem alkalmazkodott jól a válság által támasztott követelményekhez, miközben a kormányzat részéről nem volt szerencsés a teljesítményvolumen-korlát eltörlése - magyarázta Kökény Mihály a kórházválság előzményeit a Portfolio.hu-nak adott interjújában. Az országgyűlés Egészségügyi bizottságának szocialista elnöke úgy véli, hogy hozzá kell látni egy komolyabb szerkezetátalakítással járó folyamat megalapozásához és biztos abban, hogy visszatér a vizitdíj Magyarországon. Az MSZP egészségügyi szakpolitikusa azt is elárulta, hogy még októberben az Országgyűlés elé kerülhet és november végéig megszülethet a magánbefektetések kérdését szabályozó törvény. A magát "erősen oltáspártinak" nevező Kökény Mihály szerint az átoltottságot, valamint a vakcina iránti bizalmat növelni kell és jelezte: a Bizottság hamarosan határozott hangú felhívást fog kiadni a járványveszély megfelelő kezelése érdekében.

Az egészségünkról van szó - Lássunk a számok mögé!

Nem számít újdonságnak, ha valaki a "kórházválság" kifejezéssel azonosítja a magyar egészségügy jelenlegi állapotát. Az elmúlt hetek a finanszírozási kérdésektől, a többfordulós egyeztetésektől, a megállapodás-tervezettől voltak hangosak, miközben az egészségüggyel kapcsolatos számok csak úgy repkedtek. A vita legutóbbi szakaszában már nemzetközi és régiós adatok is előkerültek. Nem árt ezért tisztában lenni, hogy Magyarország régiós (hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz képest) összevetésben mennyit költ az egészségügyre. Lássunk kicsit a számok mögé!

Kórházválság: hogyan értékelik a szereplők a megállapodást?

Egy hónapig tartó egyeztetést, vitát zárhat le a tegnapi, a kormány és a szakmai szervezetek között létrejött megállapodás és egyúttal az intézmények további figyelemfelkeltő akciói is elmaradhatnak. Ezek után már csak az a kérdés, hogy mire és meddig elég a többletforrás. A friss egyezmény kapcsán több, az ágazatban érdekelt szereplőt kértünk: értékeljék és mondjanak véleményt a megállapodásról. A véleményekből kiderül, hogy egyre égetőbb feladat az intézményrendszer struktúrális átalakítása.

Kórházak: valamit valamiért

Az év hátralévő részében a kiszámíthatóság jegyében telhet el a kórházak finanszírozása, elméletileg. Októbertől ugyanis havi fix összeget kapnak az intézmények, ám ettől még a rendelkezésre álló forrás nem növekszik. A fix előirányzatos módszer nem újdonság a magyar kórház-finanszírozás történetében, a kérdés, hogy mi lesz a jövőben a teljesítménnyel.

Életmentő beavatkozásra várnak a kórházak - hol van a kutya elásva?

Óriási bajban vannak a kórházak, veszélybe került működésük, a szűkülő források következtében tovább romolhat a betegellátás eddig sem túl magas színvonala, csődhullám fenyegeti az intézményeket - figyelmeztetnek hónapok óta az ágazat képviselői kormányzati beavatkozás szükségességét hangsúlyozva. Szakértők szerint a jelenlegi helyzetben is vannak még tartalékok az intézmények működésében, a kérdés csupán, hogy ez meddig elég. Következő cikkünkben a kórházak és kórház finanszírozás működésének feltérképezésével arra keressük a választ, hogy hogyan jutott el idáig a magyar egészségügyi intézményrendszer és mi lehet a jelenlegi válság által kikényszerített megszorítások következménye.

Óriási vihar van készülőben - Szétzúzza Obama álmait?

Egyre növekszik a bizonytalanság Barack Obama első számú célkitűzésének megvalósítása, az amerikai egészségügy rendszer alapos megreformálása körül. A tervezet társadalmi támogatottsága tovább apad és az amerikai polgárok több fórumon, egyre erőteljesebben hangoztatják ellenvéleményeiket, miközben a kritikus hangok is gyakoribbá váltak az ágazat szereplőinek részéről és a költségvetési kilátások is beárnyékolják az amerikai elnök álmát. Mindez tehát azt jelenti, hogy kritikus pontjához ért az amerikai reformfolyamat és az őszi időszak vízválasztó lehet: eldől, hogy Obama beadja-e a derekát.

A válság miatt a legféltettebb kincsünk is veszélybe kerül?

"Legféltettebb kincsünk az egészségünk. Az egészségünk minden pénzt megér." Hangzik a leggyakrabban a válasz arra a kérdésre, hogy mennyire fontos az egyének számára saját egészségi állapotuk. Ennek ellenére közel sem állíthatjuk azt, hogy a magyarok mindent megtesznek az egészségük érdekében. Következő cikkünkben az egészségügyre fordított magyar adatokat nemzetközi összehasonlításban vesszük górcső alá.

Történelmi lépésre készülnek a tengerentúlon

Hosszú évek csendjét törte meg Barack Obama amerikai elnök az egészségügyben kilátásba helyezett intézkedéseivel. Bár eddig csak az alapvető irányvonalakat ismerjük, az biztos, hogy két igen fontos sikert már elkönyvelhet magának: a közbeszéd legfontosabb témájává emelte az egészségügyi reformot és a szektor szereplői részéről is mutatkozik némi támogatás. A következő hónapok legnagyobb kérdése így a tengerentúlon várhatóan az lesz, hogy az amerikai kormány miként kívánja kiterjeszteni az egészségügyi biztosítást minden állampolgárra úgy, hogy közben fenntartható pályára terelje az egészségügyi rendszer költségvetését.

Újra van miért aggódni a régióban - Mi folyik itt már megint?

Egy újabb kelet-európai kockázati tényező felerősödése ismét a középpontba helyezte a térség sérülékeny helyzetét. Lettország ugyanis soha nem látott recesszióval néz szembe, ami alapos nyomás alá helyezi az államháztartást, melynek következében intenzívebbé váltak az ország finanszírozási problémáival kapcsolatos aggodalmak. A nagyon gyenge makrogazdasági fundamentumok tükrében pedig egyre többen úgy gondolják, hogy a lett fizetőeszköz leértékelése elkerülhetetlen. A lat esetleges leértékelése pedig az egész régióra hatással lehet.

Mi történne, ha elveszítené évszázados kiváltságát az USA?

Újabb veszélyforrás jelent meg az elmúlt időszakban az Egyesült Államok partjainál, egyre többen ugyanis aggódva figyelik a világ első számú gazdaságának egyensúlyi folyamatait. Ennek következtében a leminősítéssel kapcsolatos félelmek is felerősödtek és elképzelhető, hogy az USA elveszítheti közel egy évszázada érvényben lévő tripla A minősítését. A rendkívüli lépés esetleges bekövetkezésének következményeiről csak találgatni lehet, Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, hogy nem a leminősítés borítaná meg a világot. Ugyanakkor meglátása szerint van reális esélye annak, hogy leminősítik az USA-t.

Légy résen! - Még az állampapírok is tartogathatnak meglepetéseket

Alapvetően az állampapírokat a legkevesebb kockázatot hordozó befektetési kategóriának tartják. Emiatt nem meglepő, hogy az olyan időszakokban, mint a jelenlegi (amikor szinte mindenki csak minimális kockázatot hajlandó vállalni), megnövekszik az érdeklődés az állampapírok iránt. Fontos azonban azt is szem előtt tartani, hogy az állam által kibocsátott papírok is tartogathatnak meglepetéseket a biztos menedéket kereső befektetők számára. De mégis melyek lehetnek azok a kockázatok, amelyekre egy állampapírvásárlónak fel kell készülnie?

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egy egész fegyvernemnek kell szembenéznie az új trónkövetelővel: bemutatkozik az RHC-155
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.