Egy új bizottsági módosító javaslatnak köszönhetően a dohányipari cégek csökkenthetik a 2015-re tervezett különadójukat az idén végrehajtott termelő beruházás értékének legfeljebb 30%-ával. A bizottsági ülésen Orbán Gábor adóügyekért is felelős államtitkár azt mondta: "nincs adat arról, hogy mely cégeket érinthet ez a kedvezmény". Mi egy gyors kereséssel találtunk két céget is, akik érintettek lehetnek.
November végén hatodik és egyben utolsó alkalommal voltak Magyarországon az Európai Bizottság szakértői a 2008-as pénzügyi mentőcsomag lezárásának felülvizsgálata céljából. A Bizottság szakemberei üdvözölték a növekedés erősödését és dicséretet is kapott a kormány, miszerint jó úton halad a költségvetési hiánycél eléréséhez. Az államadósság alakulásával kapcsolatban azonban megint gondja akadt az EB-nek. Ezen kívül a Magyar Nemzeti Banknak is javaslatot fogalmaztak meg, de megszólaltak az Orbán Viktor által sokat emlegetett egyik céllal kapcsolatban is.
Mivel hazánk a 2008-ban rendelkezésre bocsátott nemzetközi hitelkeret több mint 70%-át visszafizette, ezért ez a fajta felülvizsgálati rendszer lezárulhat.
Az elmúlt hetek kormányzati törvénydömpingje egyértelműen bebizonyította: vannak az államnak kebelbarátai és ősellenségei. Ezúttal a nemzetközi kiskereskedelmi láncok kerültek a kormány célkeresztjébe, összesítésünk szerint jelentős sarcot fognak fizetni jövőre. Közben létrejönne egy új, most még titokzatos kereskedelmi szereplő, akinek máris kedveznének egy adómódosítással.
Fájhat a feje a kormánynak, ha jövőre minden erejével meg akar felelni a saját maga és az EU által előírt költségvetési szabályoknak. Van ugyanis egy olyan előírás, amit a jelenlegi ismereteink szerint nem fog tudni teljesíteni a 2015-ös költségvetéssel. Ezzel pedig sok mindent kockáztatna. Az már csak hab a tortán, hogy a Matolcsy György miniszterségekor kreált adósságképletet felül kell vizsgálnia, hacsak nem akar óriási megszorítást végrehajtani a kormány 2016-ban.
Vigyázat, ijesztő számok jönnek!
Az olló egyre jobban nyílik a között, amit az orvostudomány ismeretanyaga alapján tenni lehetne és a között, amire megvan a fedezet. Az egészségügy alulfinanszírozottsága olyan objektivitás, amiről senki nem tehet - véli Szél Ágoston. A Semmelweis Egyetem rektora a Portfolio-nak adott interjújában megjegyezte, hogy jó lenne, ha az egészségügy tortaszelete nagyobb lenne az állami költségvetésben. A SOTE vezetését bő két éve ellátó kutató-szakember kifejtette véleményét a forráshiányról, a kórházak adósságáról, az orvosok elvándorlásáról, a várólistákról, a hálapénzről, a magyar egészségügyi rendszerben rejlő ördögi csapdákról, de részletesen bemutatta, hogy miből és hogyan gazdálkodik egy ilyen csúcsintézmény. Szerinte nincs utólag adott hálapénz, az egyszeri kórházi adósságkonszolidáció önmagában nem jelent tartós megoldást és ünneprontóként azt is kénytelen volt elárulni, hogy az elvándorlás lassuló üteme a gyakorlatban nem érződik. A rektor azt is elárulta, hogy mit vár az egyetemhez kinevezett Szász Károly kancellártól.
"Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára volt a HírTV csütörtöki műsorának vendége, ahol a kiskereskedelmi szektort érintő aktuális kormányzati intézkedésekről faggatták". - Így kezdődött volna eredetileg a cikkem. Azt terveztem eredetileg, hogy meghallgatom, mit nyilatkozik Vámos György a témában, összefoglalom egy rövid cikkben, mert az aktuális ügyek fényében érdekes lehet. Aztán végignéztem ezt a 9 perces videót és felülíródtak a terveim. A műsor ugyanis a riporter - mostanában divatos - "le a szemét multikkal" hangulatában feltett kérdéseitől vált emlékezetessé. A műsorvezető egyik kérdésében felvetette, hogy irdatlan az a szám, ami a Tesco Globál Áruházak Zrt. nyilvános éves beszámolójában található. Szavai szerint ugyanis a magyarországi Tescónak "az elmúlt évben 12 ezer 792 milliárd, majdnem 13 billió forintos forgalom" után nem kellett társasági adót fizetnie. A valóság közben az: 12 792 MILLIÓ forint az a bizonyos adóalap-csökkentő tétel. Három nulla a különbség, nem mindegy.
Egyszerre három miniszter próbál pénzt szerezni a 2004-ben bezárt és 2013-ban lebontott selypi gyártelep azbesztmentesítésére - számol be a Népszabadság. A veszélyes hulladék azóta is ott van a gyár helyén, közben a gyár működésének egészségügyi következményei egyre nyilvánvalóbbak. Az eltakarítás 1,3 milliárd forintba kerülne.
A napilap által összefoglalt történet szerintünk megdöbbentő és ezzel kapcsolatban az állam működésére nézve egy szó jut eszünkbe: kudarc. Ilyenkor nehéz nem demagógnak lenni és nem felhozni a stadionpénzeket.
Az elmúlt napok híresője után a figyelem középpontjába került a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, ugyanis jó pár kínos ügy a minisztériumhoz köthető. Néhány esetben nem magának kereste a bajt, ám néhány ügy a szakmai bizonytalanság miatt égett rá a minisztériumra. Cikkünkben tanulságképp felidézzük ezeket az ügyeket és közben bízunk benne, hogy a tárcának a jövőben sikerül elkerülnie a pofonokat.
Örvendetes, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság előrejelzése csak egyetlen mutatóban tér el egymástól - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Banai Péter Benő, aki bízik abban, hogy korrekt szakmai együttműködés keretében közelednek majd az álláspontok. A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkára egyúttal mindenkit nagyon óvna attól, hogy a számos szubjektív elemet tartalmazó strukturális egyenleg alapján büntessen országokat. Meglátása szerint ez alapján szankciókat kivetni veszélyes lenne. A különadókra szükség van a felelős gazdálkodás folytatásához és tudomása szerint jövőre az RTL Klub mellett a TV2 is beleesik a legfelső, 50%-os reklámadó-kulcs sávjába. Ezért a jogszabály senkivel sem kivételezik. Azt is elárulta, hogy a dohányipari különadóból 10-12 milliárd forintnyi bevétel folyhat be jövőre és ez a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás nem válna az adórendszer szerves részévé. Az Országgyűlésben szerdán indult a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája. Ennek kapcsán az államtitkár arról is beszélt, hogy miért megalapozottak az ÁFA-bevételek, mire készül a kormány az e-útdíjjal és hogy honnan jöhet össze a 169 milliárd forintos egyéb hasznosítási bevétel. A közép távú elképzelésekről kiderült: a kormány most úgy látja, hogy 2018 végéig lehetőség lesz jelentős gazdaságpolitikai stratégiai döntések meghozatalára. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a különadók fennmaradnak, de cserébe az szja is tovább csökkenhet.
Varga Mihály egy újabb törvényjavaslatot nyújtott be, ami alaposan átrendezheti a magyarországi kiskereskedelmi piacot. Az új törvény ugyanis a hazai szereplőknek kedvez, míg a külföldi tulajdonú vállalatoknak egyértelmű üzenetet fogalmaz meg: vagy elkezdenek nyereségesen működni Magyarországon, vagy sanyarú sors vár rájuk. A kormány ugyanis azt feltételezi, hogy szándékosan, versenypolitikai okokból veszteségesek a külföldi kiskereskedelmi szereplők. Ebben a helyzetben ha a cégek alkalmazkodni akarnak, akkor van három évük nyereségessé válni, azonban mindezt úgy kell megtenniük, hogy a durván megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díj is őket sújtja kimagaslóan. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kör be is zárult a kiskereskedelmi multik számára. Vajon mit tesznek a prés alatt?
Még tovább szorul a hurok a Magyarországon működő kiskereskedelmi cégek körül (az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a vasárnapi boltbezárás mellett) egy, Varga Mihály által kedden beterjesztett törvényjavaslattal. A tervezet megtiltja bizonyos üzlettípusok (diszkont, nagyméretű szupermarket és hipermarket) világörökségi terület nagyvárosi lakóterületén történő üzemeltetését. Emellett a napi fogyasztási cikket értékesítő vállalatok esetében bevezetésre kerül az a szabályozás, hogy ha az adott társaság a megelőző két évben veszteséges volt, vagy nem ért el mérleg szerinti eredményt, akkor nem árusíthat napi fogyasztási cikkeket.
Ez utóbbi szabály csak 2018. január elsején lépne életbe, és a nagy üzletláncok 2018. január elsejéig működhetnek "tiltott" világörökségi területen.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter hétfő este beterjesztette a Parlamentnek a trafiktörvény 2.0-t, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy létrejön a nemzeti dohányboltokat ellátó állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított vállalat. A javaslat indoklása nem takargatja az új, közbeiktatott szereplő létrehozásának okát: a kormány szerint a dohány-nagykereskedők piaci magatartása miatt káros folyamatok indultak el a hazai dohánypiacon. A javaslat egyúttal jövedéki adóemelést is tartalmaz a dohánytermékek esetében, ami igencsak váratlan annak fényében, hogy a parlament kedden szavaz a 2015-ös adócsomagról.
A kormány pár nappal ezelőtt beterjesztette a Parlamentnek a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásait és ebben szerepeltette a középtávú kitekintését. A kormány ebben a 2016-2018-as évekre nézve közzétette a költségvetés főbb bevételi és kiadási sorait, és ebben találunk egy óriási újítást is. Ennek értelmében 2016-tól létrejön az "adócsökkentési és fejlesztési alap" és a jelenlegi kormányzati ciklus végére elérné a 600 milliárd forintot. Vagyis a kormány úgy számol, hogy - az alapfolyamatokból fakadóan - 2018-ra rendelkezésre fog állni egy jelentős puffer, amit több célra is felhasználhat. Úgy, hogy közben zajlik a Paksi Atomerőmű-beruházás.
Visszaeső kereskedelmi forgalom, megbicsakló gazdasági növekedés, tízezres elbocsátások, elmaradó költségvetési bevételek, a verseny torzítása, diszkrimináció - csak úgy záporoznak a boltok vasárnapi zárva tartását ellenző tábor érvei a kíméletlen vitában. Ezen kívül még több lehetséges negatív következménye lehet a KDNP "szabad vasárnap" névre hallgató kezdeményezésének, a hatástanulmányok azonban nem ismertek. Hasonlóképp hiányzik a széleskörű társadalmi egyeztetés a javaslatról, pedig a reakciók alapján jól látható, hogy a kérdés rendkívül megosztó. Cikkünk végén szavazhatsz is!
Kíméletlen hatása lenne a kereskedelmi szektorra a három év után újra napirendre kerülő "szabad vasárnap" kezdeményezés. A boltok vasárnapi bezárása miatt akár 30 ezren is elveszíthetik a munkájukat és tízmilliárdokkal járna rosszabbul a költségvetés is. A javaslatot beterjesztő KDNP azonban azzal magyarázza az intézkedés 2015-ös időzítését, hogy jövőre az emberek egyébként is többet fognak költeni, mert több pénz marad náluk, így a kereskedelmi forgalom sem fog visszaesni, még az üzletek vasárnapi zárva tartása esetén sem.
Százmilliárd forint feletti kockázatokat azonosítottunk a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban, ami azt jelenti, hogy jövőre is lesz miért izgulni. Hacsak a kormány a közeljövőben nem pontosítja, hogy mit is tervez a költségvetés bevételi oldalának bizonyos pontjain. A leginkább rejtélyes dolog, hogy a kormány óriási összeget tervez hasznosítási bevételekből.
Jövőre 700 milliárd forint körüli adóbevételt enged el adókedvezmények formájában a kormány a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban szereplő becslés szerint. Itt és most megmutatjuk, hogy a magyar állam ebben a tekintetben kiknek kedvez leginkább.
Az állam saját magára többet költ, azonban az állami kiadások szerepe tovább mérséklődik - lényegében ez olvasható ki a csütörtökön benyújtott 2015-ös költségvetési törvényjavaslatból. A tervezet szerint a magyar állam többet fordít majd működésére (itt érdekesség, hogy a honvédelmi kiadások azonban stagnálnak) és különböző gazdaság feladatok ellátására, ám a jóléti kiadások visszanyesése miatt az újraelosztási ráta csökkenhet.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken megint megpendítette a nullás költségvetés tervét. Elmondása szerint hosszú távon szeretnék teljesen megszüntetni, hogy az állam többet költsön bevételeinél, vagyis legalább nullás egyenlegű költségvetést szeretnének. Egy ilyen cél teljesítéséhez jókora költségvetési kiigazításra lenne szükség.
Miután Varga Mihály benyújtotta a 2015-ös költségvetés tervezetét a Parlamentnek, megtudhatjuk, hogy a kormány mely feladatokra mennyit szán jövőre. Érdekes számokat is találunk, ha az idei előirányzatokhoz viszonyítunk. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kormány nagyon meg akarja fogni a gyeplőt a kiadások tekintetében. Az egyes kiadási célokat persze eltérően érintik az intézkedések: a szociális kiadásokat valóban visszanyesi a kormány, míg a közmunkaprogram kerete tovább nő és a Beruházási Alapban rejlő kiadásokra is valahonnan előteremti a pénzt. A Paksi Atomerőművel kapcsolatos beruházásra jövőre 28 milliárdot költene a kormány a Beruházási Alapból.
A mesterséges intelligencia elképesztő tempóban növekvő energiaéhsége már most érezhető. A Meta például 20 éves...
Osztalékemelés szempontjából jó volt a május, mindenki emelt, akire számítottam. VáltozásokNem adtam és vettem...
Az inflációs adatok mind Németországban, mind az USA-ban a várakozásoknak megfelelően alakultak, így ebből a szempontból...
Blogbejegyzésünk középpontjában a magyar válogatott áll, azonban most nem sportszakmai, hanem márkaépítési szemszögből...
Társadalmi egyeztetésre került a 107/2011. (VI. 30.) Kormányrendelet módosítása, amely a látvány-csapatsport támogatásokkal... 
A 2024-es adatok alapján a napenergia-termelés jelentős növekedést mutat, miközben a fosszilis alapú áramtermelés...
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
