Idén nincs sok értelme annak a kérdésnek, hogy teljesül-e a kormány által kitűzött hiánycél. Ez a kérdés ugyanis 2011-ben nem gazdasági probléma, hanem politikai döntés függvénye, köszönhetően a kormány intézkedéseinek. Jövőre ezért itt is óriási fordulatra lenne szüksége a kormánynak, ezért ebből a szempontból sem ártana, ha rendszeresen ránk nézne az IMF egy új megállapodás keretében.
Az ideihez hasonló évre számít Szócska Miklós az egészségügy 2012-es költségvetési számai alapján. Az egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio.hu-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a népegészségügyi termékadó egy kedvező folyamatot indított be az emberek körében, és ezzel Magyarország éllovassá vált az Európai Unióban. Elmondása szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tartja a Széll Kálmán Tervben, az egészségügyi ágazatra vállalt megtakarítások teljesítését. Az államtitkár beszélt arról is, hogy "a mindent és azonnal" típusú követeléseket nem tudja megoldani, csak lépésről lépésre lehet haladni.
Nagyon csúnyán végződik az egyszerűsített vállalkozói adó módosítása körüli huzavona. Eldőlt ugyan, hogy az eva kulcsa 37%-ra és az árbevételi határ 30 millió forintra emelkedik, azt azonban még mindig homály fedi, hogy a jövő januárban életbe lépő változások nyomán miként változik a költségvetés bevételi oldala. Az illetékes minisztérium tájékoztatása szerint a háttérszámítások folyamatban vannak, ezzel azonban egyúttal azt is elismeri, hogy megszegi a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényt.
A kormány mindent megtesz a jövő évre kőbe vésett hiánycél teljesítéséért, egyszerre három, a költségvetés egyenlegét javító "csomagot" épített be a 2012-es büdzsébe. Így összesen 1400 milliárd forintos kiigazításra készül jövőre - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb, angol nyelven megjelent tájékoztató anyagából, amely érdekes részleteket is közöl a kormány terveiből. Egyrészt kiolvasható a - minden bizonnyal külföldi befektetőknek készített - jelentésből, hogy az elmúlt fél évben hogyan változtak a Széll Kálmán-terv irányszámai, és egy eddig nem hirdetett kiadáscsökkentő csomagot is kibont a tárca anyaga. Az útpénztárt felváltó útdíj-rendszerről a kormány már ebben a hónapban tárgyalhat.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken - a 2012-es adócsomag mellett - beterjesztette a parlamentnek a 2012. évi költségvetéshez kapcsolódó fejezeti és kitekintő köteteket. A 2012-es költségvetéshez fűzött kitekintő táblázatokból kiolvasható: 2013-tól a kormány már nem számol a válságadóból származó költségvetési bevételekkel, szemben az eddigi tervekkel. A dokumentumokból fény derül a kormány új közép távú makrogazdasági prognózisára is.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány visszalép a MÁV adósságának átvételétől és a PPP-projektek felülvizsgálatától, amivel jelentős, korábban beígért kiadásoktól mentesíti a költségvetést. Ezzel több százmilliárd forintos "mozgástérhez" jut a kormány, viszont nem tartja magát az Európai Unió felé (a konvergencia programban) vállalt ígéretéhez.
Óriási szüksége lesz a 2012-es költségvetésnek a tervezett (összesen 450 milliárd forintos többletbevételt hozó) adóemelésekre és a ki nem mondott, fájdalmas kiadás oldali lefaragásokra annak érdekében, hogy elérje az áhított 2,5%-os GDP-arányos hiánycélt. A tavasszal meghirdetett reformcsomag jelentős része ugyanis feledésbe merült. A jó hír, hogy első ránézésre összejöhet a deficitcél, ez viszont rossz hír sokaknak, mert fájni fog, nagyon.
A büdzsében tátongó lyukak sorozatos betömködése és a költségvetési hiány csökkentése annyira leköti a kormány erejét, hogy nagyon úgy tűnik: korábban meghirdetett nagy ívű reformprogramjához sem tudja magát tartani. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban meghirdetett "csomagban" ugyanis nem igazán köszönnek vissza a Széll Kálmán-terv - külföldi befektetőket lenyűgöző - lépései. A kérdés ezek után csak az, hogy mi történik, ha erre a furcsaságra az eddig bizalmat szavazó piaci szereplők, esetleg a hitelminősítők is felfigyelnek.
Óriási várakozás elõzte meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter szóvivõ csütörtöki sajtótájékoztatóját. Azok után tájékoztatták a sajtó parlamentben várakozó képviselõit, miután Orbán Viktor befejezte 10 órától tartó, közgazdászokkal történõ egyeztetését. A nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint mindenben egyetértettek a közgazdászokkal a kormány képviselõi, és a szakemberek "okos javaslatokat" is megfogalmaztak. Matolcsy György a költségvetést érintõ részletes intézkedésekrõl nem beszélt, ezekrõl jövõ héten tárgyal újra a kormány.
Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a Széll Kálmán-tervben, valamint a konvergencia programban vállalt egyensúlyjavító intézkedések nem lesznek elegendők, megindultak a találgatások arról, hogy milyen pótlólagos lépések végrehajtására kényszerülhet a kormány. Egyöntetű az a vélemény, hogy az eredeti célok teljesítése érdekében a költségvetés bevételi oldalához is hozzá kell nyúlni. Ezért tehát valakinek biztosan fájni fog a miniszterelnök által a napokban kilátásba helyezett szeptemberi csomag: a szegényebbek egy magasabb áfakulccsal veszíthetnek, a gazdagabbaknak a szolidaritási adó fájhat, a dohánylobbi a cigaretta jövedéki adójának emelésével járhat rosszul és a vállalatok sem lehetnek nyugodtak.
Rosszabb időpontban nem is érkezhetett volna az önkormányzatok felől az a figyelmeztetés, hogy egy éves haladékot kérnek hiteltörlesztésükre. Bár a törlesztéselhalasztásról szóló hír mindenképpen kellemetlen egy adósságválsággal sújtott nemzetközi környezetben, valójában az önkormányzatok problémája nem jelent új kockázatot az eddig ismert veszélyforrásokhoz képest.
Elindult a végső visszaszámlálás az Egyesült Államokban, az amerikai döntéshozók számára ugyanis alig három hét maradt arra, hogy megállapodjanak az államadósságra vonatkozó plafon újabb emeléséről. A határidő közeledik, a szemben álló politikai erők nézetei azonban nem, így a piaci feszültség is növekszik. Az adósságplafon újabb emelése azonban csak átmeneti megoldást jelentene (jobb esetben másfél évre), világossá vált ugyanis, hogy a tengerentúlon sem lehet büntetlenül és féktelenül eladósodni.
"Evidens okai vannak" annak, hogy a legutóbbi két költségvetési törvénymódosító javaslatban szereplő fő számok között eltérés figyelhető meg - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium ma megjelent cikkünkre. A tárca válaszában megjegyezte: "mindig a hatályos törvényt lehet módosítani", a parlament által június 20-án elfogadott törvényjavaslat pedig még nem lépett hatályba.
Szerda délután újabb költségvetési módosító javaslattal állt elő Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett, 85 oldalas módosításra a februárban, Brüsszelben bejelentett 250 milliárd forintos zárolást kell végigvezetni a büdzsén. Egyértelmű tehát, hogy a kiadáscsökkentésre a költségvetés elcsúszása miatt van szükség, nem a külső kockázatok indokolják, amelyek egyébként február óta nem csillapodtak. Matolcsy György mostani javaslata azért érdekes, mert az (amennyiben azt elfogadja a parlament) felülírja a hétfőn elfogadott, Mol-részvényvásárláshoz kapcsolódó költségvetési módosítást. Vélhetően adminisztrációs hiba történhetett, a minisztériumtól várjuk a tájékoztatást.
Időközben csütörtökön Matolcsy György pontosítást csatolt a módosításhoz, és az NGM is közleményt adott ki, miszerint Magyarország a stabilitási tartalékkal "felkészül a várható gazdasági kockázatokra".
Nagyra értékeli a piac és a befektetők, hogy a kormány a Széll Kálmán-tervre keresztelt reformcsomaggal és a Brüsszelnek kiküldött konvergencia programmal az államadósság csökkentése, mint elsődleges cél alá rendeli legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseit. A szigorú költségvetési gazdálkodás egy része azonban már-már követhetetlen és gyakran közgazdaságilag is értelmezhetetlen "mesterséges alapok" létrehozásával történik.
Eddig 37 millió forint felett fizettek be az áprilisban életre hívott Összefogás az Államadósság Ellen Alapba, ez az összeg 340 önkéntes hozzájárulótól (magánszemélytől és vállalkozástól) érkezett - tudta meg a Portfolio.hu Horváth Tihamértól. Az Alap irányító testületének leendő elnöke lapunknak azt is elárulta, hogy a testület alakuló ülését a következő napokban tartják meg. A végleges időpont attól is függ, hogy Eperjes Károly elfoglaltságai ezt hogyan engedik meg, miután - Horváth Tihamér tájékoztatása szerint - a színészt kérték fel az irányító testület harmadik tagjának, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának helyére.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar fogyasztók, élelmiszergyártók és -forgalmazók meg kell barátkozzanak a népegészségügyi termékdíj, közismertebb nevén a hamburgeradó fogalmával. A részletek azonban nem ismertek, így például nem tudjuk pontosan, hogy mely termékeket sújtaná az új adó, mekkora lenne a plusz teher, és ezt mi alapján vetné ki a kormány. Az biztosnak tűnik viszont, hogy az egészségkárosodást okozó élelmiszereket fogyasztók drágulásra számíthatnak. A kérdés ezek után csak az, hogy ennek következtében csökken-e az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása és javul-e a magyarok egészségi állapota.
A kiszivárgott várakozásokkal szemben nem deficitet, hanem váratlan többletet produkált áprilisban a költségvetés (önkormányzatok nélkül számolt egyenlege). Az előző hónapban ugyanis 75,9 milliárd forintot tett ki az államháztartás központi alrendszerének április havi többlete. Így az első négy hónapban a kumulált deficit 666,2 milliárd forintra rúg, ami az egész éves előirányzat 96,9%-át jelenti.
Az áprilisi "költségvetési meglepetéshez" a kiadási oldal csökkenésére volt szükség, a gyorsjelentésből ugyanis kiderül: a központi költségvetés áprilisi kiadásai 190 milliárd forinttal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A gyorsjelentés szerint a minisztériumot nem lepte meg az áprilisi többlet, miután közlése szerint "az áprilisi teljesítés megfelelt a várakozásoknak"
Kezd elfogyni a piacok két éve tartó türelme az Egyesült Államok iránt, miután nem világos számukra, hogy az amerikai döntéshozókban van-e elég bátorság a fenntarthatatlan költségvetési és adósságpálya kezelésére. Ezzel pedig kritikus pontjához érkezett a tengerentúli történet: a legfontosabb kérdés ugyanis jelenleg, hogy a befektetők megelőlegeznek-e még egy év bizalmat a jövő évi elnökválasztásra készülő és egymásnak feszülő politikai erőknek vagy az USA ellen fordulnak. Az amerikai költségvetési válság súlyosbodása és (ennek következtében) a jelenlegi kiváltságainak ("AAA" besorolás, első számú tartalékdeviza, biztonságos menedék funkció) elvesztése pedig beláthatatlan következményekkel járhat az egész világgazdaság számára. A legutolsó hírek szerint úgy tűnik, hogy az amerikai politikusok kezdik érezni a rájuk nehezedő iszonyatos nyomást.
A magyarországi arányos egykulcsos szja rendszer 2014 végéig valóban egykulcsos lesz - reagált Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arra az újságírói kérdésre, amely a konvergencia programban szereplő adójóváírás szűkítésére vonatkozott. A tárcavezető egy másik válaszában hangsúlyozta, hogy az állam a jövőben is emeli a béreket a közszférában és nem fagyasztják be azokat.
Megérkezett az index a február végi nagyobb idősíkű elemzés célzónájába (hetes idősík). Az emelkedő csatornatetőig...
A legfontosabb pénzügyi hírekből válogattunk a vasárnapi kávé mellé. Bizton állíthatjuk, hogy nem telt el izgalmak...
Az éves TAO (Társasági adó) és HIPA (helyi iparűzési adó) bevallással kapcsolatban az RSM szakértőihez érkező... 
A Bitcoin veszített az anonimitásából és a privát jellegéből, de a változással nyertünk is - mondta Szabó Dávid... 
Nézegettem a számláimat ma, és az Ersténél észrevettem egy soha nem látott részvényt a portfóliómban. Solvenum...
Hétfő reggel a lányokon matrózblúz, a fiúkon öltöny, előttük egy kitöltendő gondolattérkép Ady Endre veresiről....
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
