A magyarországi arányos egykulcsos szja rendszer 2014 végéig valóban egykulcsos lesz - reagált Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arra az újságírói kérdésre, amely a konvergencia programban szereplő adójóváírás szűkítésére vonatkozott. A tárcavezető egy másik válaszában hangsúlyozta, hogy az állam a jövőben is emeli a béreket a közszférában és nem fagyasztják be azokat.
Az idei évben a kormány számításainál kedvezőbb lehet a költségvetés GDP-arányos egyenlege (2,4%-os GDP-arányos többlet), a következő években azonban ijesztő hiányadatokkal találkozhatunk - legalábbis ez derül ki az alternatív költségvetési tanács, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest ma ismertetett technikai kivetítéséből. A kormány (konvergencia programban felvázolt) hiánycéljainak teljesüléséhez jövőre 1040, 2013-ban 1400 milliárd forintos egyenlegjavulásra lenne szükség (nettó szinten az alappályához képest), amiből arra lehet következtetni, hogy a Széll Kálmán tervben megfogalmazott, két év alatt 900 milliárd forintnyi intézkedéscsomag nehezen lesz elegendő. Valószínűleg szükség van a konvergencia programból kiolvasható "második csomag" (nominálisan fixált gazdálkodás, az idei 250 milliárdos zárolás tartóssá tétele, adójóváírás szűkítése) végrehajtására.
Súlyos ára lesz annak, ha a kormány (Matolcsy György tegnapi jelzésének megfelelően) szigorúan tartja magát a 120 milliárd forintos lefaragáshoz a gyógyszertámogatásban és ezt a kiszivárgott információk alapján kívánja elérni. Az ágazat szakértői és szereplői szerint a gyógyszerkassza egyharmadát kitevő összeget lehetetlen úgy elvonni, hogy azt a betegek ne érezzék. A betegek egyébként már reagáltak a hónapok óta keringő hírekre, az elmúlt hónapokban érzékelhetően növekedtek az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkiadásai. Ez pedig épp a kormányzati célokkal ellentétes hatást váltja ki.
A gyógyszergyártók igen jelentős befizetésekre számíthatnak a jelenlegi kormányzati elképzelések szerint, mely a 12%-os, gyártókat terhelő adó akár 50%-ra emelését is tartalmazza, mint lehetséges (bár nem reális) alternatívát - ez derül ki a Portfolio.hu birtokába jutott részletes kormányzati elképzeléscsomagból. A kormányzat eltökéltségét jól mutatja, hogy - információink szerint - a gyártók és a minisztérium közötti tegnapi "egyeztetés" a tervek gyártóknak történő átadására korlátozódott.
Az államháztartás központi (önkormányzatok nélkül számolt) alrendszerének március havi hiánya 182,4 milliárd forintban teljesült - közölte délutáni gyorsjelentésében a nemzetgazdasági minisztérium. Így az első negyedéves kumulált deficit 742,1 milliárd forintot tesz ki, ami az egész évre vonatkozó hiányterv (példátlan magas) 108%-át éri el. Az elsőre dermesztőnek tűnő adattól azonban nem kell megijedni, nem volt váratlan az első két hónap teljesítménye alapján. Egyértelműen kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy legutóbb 2005-ben volt ilyen alacsony a költségvetés márciusi egyenlege.
Az NGM részéről újdonság, hogy a tárca a márciusi államháztartási adatokat bemutató tájékoztatásában negyedéves prognózist is közöl.
Fontos döntést készül magára vállalni a kormány, úgy tűnik ugyanis, hogy hadat üzen a dohányosoknak, valamint a dohányipari lobbinak. Magyarország végre felzárkózhat azokhoz az országokhoz, amelyek szigorúbban kezelik a globális járványnak is nevezett dohányzást és annak súlyos következményeit. Szükség is van a kezdeményezésre, hazánk ugyanis a nemzetközi összehasonlításban elkeserítő helyen áll a füstölési szokások és az abból fakadó halálozások tekintetében. A káros szenvedély tiltásának ugyanakkor ára van: az "elvonási tünetek" azonnal jelentkeznek a költségvetésben. A szigorúság ugyanakkor hosszú távon kifizetődik, a nemzetközi példák legalábbis erre engednek következtetni.
Nem bicsaklott meg a piac bizalma a magyarországi költségvetési politika irányában az első két havi, ijesztőnek mondható államháztartási hiányadatok láttán. Az idei számok azonban figyelmeztetőek a jövőre nézve, és többek között ezért is fontos, hogy a kormány minél előbb teljesítse ígéreteit.
A gyógyszerkasszát sem kerülik el a kormány megtakarítási szándékai. A legfrissebb kiszivárgott információk szerint két év leforgása alatt 120 milliárd forintot spórolna az állam a gyógyszertámogatásokon, részben a fogyasztói terhek növekedésével, részben pedig a gyártói befizetések emelésével. Utóbbi egyáltalán nem kedvező hír a két tőzsdén forgó gyógyszertársaság számára.
Kockázatos, mellékhatásokkal teli lépésre készül a kormány az egészségügy területén, legalábbis ezt lehet kiolvasni a legutóbbi jelzésekből. A gyógyszerkassza 100 milliárd forinttal történő csökkentése példátlan és egyben meglepő húzás lenne a kabinet részéről, amely eddig kategorikusan kerülte a "megszorításokat". Pedig az állami gyógyszerkiadások 30 százalékos csökkentése azzal a veszéllyel jár, hogy jelentősen emelkednek a betegek terhei. Amennyiben a kormány valóban betartja az ígéretét, akkor annak a gyógyszergyártók is megihatják a levét, (a tavaly négy szektorra kivetett válságadó alapján) kézenfekvő megoldásnak tűnik ugyanis a vállalatok eddig is magas befizetéseinek növelése.
Orbán Viktor hétfői napirend előtti felszólalásában gyakorlatilag szinte csak egy konkrétumot említett: aki elvesztegeti egészségét, annak jobban hozzá kell járulnia az egészségügyi rendszer fenntartásához. A miniszterelnök kijelentése arra utal, hogy a kormány felkarolta azt tavaly nyári javaslatot, ami a hamburgeradó bevezetését szorgalmazta Magyarországon. Amennyiben a kormány valóban bevezeti az egészségre káros termékek megadóztatását, akkor világelsők lehetünk, hiszen máshol egyelőre csak fontolgatják a döntéshozók. Mire elég és mire nem az egészségtelen ételek, illetve életmód megadóztatásának ötlete?
Úgy tűnik, egyelőre lecsillapodtak az európai adósságválsággal kapcsolatos befektetői félelmek, a mindent maga alá temető adóssághegyek azonban nem olvadnak el egyik pillanatról a másikra. Ebben a helyzetben egyre többen tekintenek a tengerentúlra, az Egyesült Államokban ugyanis éppen most kezd forrósodni a helyzet. Az adósságkorlát újabb (ebben az évtizedben már tizedik) emelését politikai csatatérként értelmezik a szembenálló erők, miközben a (Barack Obama elnök által is belátott) fenntarthatatlan pályára tévedt költségvetési folyamatokat is kezelni kell, lehetőleg még az előtt, hogy a piac kényszerítené ki. Az európai krízis ugyanis bebizonyította: az adósság kérdésekre rendkívül érzékennyé vált piac kegyetlen tud lenni, amikor azt mondja az államoknak: állj, és ennél ne tovább.
Távolba mutató következményei is vannak a Moody's hétfői, két fokozattal történő leminősítésének. Ugyanis nemcsak a rövid távú kockázati megítélésünket rontja, hanem újra feleleveníti a bóvli kategóriába süllyedéssel kapcsolatos piaci félelmeket. Egyes elemzők már egyenesen azt valószínűsítik, hogy jövőre Magyarország elveszíti befektetésre ajánlott besorolását, ami automatikus (kényszerű) eladásokat generálhat a forint és az állampapírok piacán. Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint van esély arra, hogy hazánk elkerülje a "bóvlivá" minősítést: ha a kormány valóban egy tartós megtakarítást eredményező kiigazítást jelent be februárban. Az alapkezelő szakértője egyúttal nyugalomra intett az esetleges újabb leminősítés miatt kialakuló kényszereladások mértékét illetően.
Strukturális reformokat kérnek rajtunk számon, az IMF, az EU tárgyaló delegációja itt is járt tavasszal - fejtette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Szócska Miklós, akinek a száján néha még kicsúszik a reform szó, ám jobban szereti a korszerűsítést, átrendezést használni az ágazat előtt álló átalakítás kapcsán. Az egészségügyért felelős államtitkár az idei egészségügyi költségvetés kapcsán arra mutatott rá, hogy annak tervezésekor az előző kormány a vizitdíj bevezetésére akarta rákényszeríteni a jelenlegi kabinetet, a kórházaknak nyújtott év végi plusz forrás pedig nem költségvetési trükk, ahogyan arra a Költségvetési Tanács utalt korábban. Az államtitkár a gyógyszerkasszával kapcsolatban elmondta: az a cél, hogy a lakossági terhek növelése nélkül tartható legyen a kassza. Az interjúból az is kiderül, hogy Szócska Miklós kötelező magánnyugdíjpénztári tag, és szívesen visszalép az állami rendszerbe.
Az Írországból érkező hírek, valamint az amerikai jegybank újabb eszközvásárlásának következményeiről szóló viták háttérbe szorították a tengerentúli önkormányzati kötvények piacán kibontakozó aggasztó folyamatokat. Egyes elemzők időzített bombához hasonlítják az USA egyes államainak költségvetését, és nem tartják kizártnak az államcsődök bekövetkezését sem. Mindez alaposan átrendezheti a tengerentúli, eddig biztonságosnak tartott eszközök megítélését.
Több száz módosító indítvány érkezett a 2011-es költségvetés törvényjavaslatához, amelyek közül az egyik legérdekesebb a Költségvetési Tanácsot érinti. Varga József fideszes politikus 825,5 millió forintot vonna el a költségvetést vizsgáló független állami intézmény jövő évre vonatkozó 835,5 millió forintos előirányzatából. A fennmaradó "jelképes" összeg összhangban van az indítvány indoklásával, miszerint "szükséges és időszerű a Költségvetési Tanács feladatainak átgondolása, és ezzel összhangban 2008. évi LXXV. törvény (a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről) módosítása". Az Állami Számvevőszék elnökének múlt heti nyilatkozata fényében úgy tűnik, megindult a támadás a KT ellen.
Minden tervezési időszakban megy a huzavona , hogy több vagy kevesebb forrást juttat-e a kormány az egészségügynek. Az idei költségvetési számokat vizsgálva érdekességekre is bukkanhatunk: 15 milliárd forintos céltartalékot képzett a kormány a természetbeni ellátások körében, amit bizonyos feltételek figyelembevételével kaphatnak meg a gyógyító-megelőző szolgáltatást nyújtó intézmények. Közben a bevételek oldalán még tovább növekszik az adók szerepe, ami egyre inkább felhatalmazhatja a kormányt az erősebb állami befolyás gyakorlására. Következő cikkünkben a számok segítségével adunk választ arra a kérdésre, hogy miből is gazdálkodhat 2011-ben a magyar egészségügy.
Az elmúlt hetekben három iparág rendkívül rövid idő leforgása alatt szembesült azzal, hogy a kormány válságadót vet ki rájuk. Egyesek ennek kapcsán arra mutattak rá, hogy más szektorok látványosan "megúszták" az új sarcot, külön nevesítve a gyógyszeripart. Bodrogi József egészségügyi közgazdász a Portfolio.hu-nak nyilatkozva azonban éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy válságadók mintájául a gyógyszeripar szolgált Magyarországon és a gyógyszeripart sújtó különadó mértéke nem nevezhető alacsonynak sem. Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese pedig arra emlékeztetett, hogy jelenleg négy különböző plusz teher sújtja a gyógyszeripar szereplőit és ezek egyikét a tervek szerint épp most "szigorítaná" a kormány. Beke Zsuzsa, a Richter kommunikációs vezetője félrevezetőnek nevezi, hogy az iparág "megúszta" volna a különadókat.
Tartósan lassú növekedésre rendezkednek be a tőkepiaci szereplők, és ez a környezet oda vezetett, hogy a befektetők megőrülnek a fejlett országok állampapírjaiért. Eközben azonban megfeledkeznek arról, hogy a fejlett államkötvényeken is lehet veszíteni. Zsiday Viktor, a Citadella Consulting Zrt. vezérigazgatója szerint bizonyos értelemben buborékról beszélhetünk ezeken a kötvénypiacokon, a csőd pedig a fejlett gazdaságokban is valós veszélyt jelent.
A frankhitelesek egész nyarát megkeserítette a sorozatban történelmi csúcsokat döntő svájci frank. Az alpesi deviza félelmetes ereje mögött elsősorban Svájc kiváló gazdasági fundamentumai állnak, több szempont szerint is a fejlett gazdaságok élén áll. A kilátások pedig igencsak biztatóak a svájci gazdaság számára, ám a frank árfolyamát - a devizahitelesek szerencséjére - nemcsak a fundamentumok mozgatják. Ezért ebben a tekintetben is fontos lehet a svájci jegybank (SNB) mai kamatdöntése, illetve az ahhoz fűzött kommentár.
Az egészségügy szereplői a világ számos pontján időről-időre előveszik az egészségtelen ételek, illetve életmód megadóztatásának ötletét. Nevezhetjük ezt hamburgeradónak, hájadónak, zsíradónak, jelentésük egy és ugyanaz: plusz terhet róni azokra, akik tudatos egészségkárósító magatartást tanúsítanak. Az elhízás elleni küzdelemben azonban ez csupán az egyik eszköz, a kormányok emellett számos más intézkedést is bevethetnek. Megoldást jelent-e hamburgeradó?
A MABISZ közleménye szerint július 8-ától kötelező lesz gépjármű-felelősségbiztosítást kötni a 25 kilométer/óránál...
A NAV online számla rendszerrel kapcsolatban számos vállalkozás kapott váratlan értesítést a cégkapun az adóhatóságtól... 
A pénzügyi tudatosságról beszélgettem egy taxisként dolgozó fiatalemberrel, aki számos hasznos tanáccsal megajándékozta...
Két ország dominálja a lítium globális kitermelését, a versenyhivatalok vakarhatják a fejüket egy esetleges lítiumkartell... 
Megérkezett az index a február végi nagyobb idősíkű elemzés célzónájába (hetes idősík). Az emelkedő csatornatetőig...
Egyes ázsiai gazdaságok nagy részben az áramkörökre vagy a kőolaj-termékekre épülnek. Megint egy látványos infografikával...
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
