Farkas András

Farkas András

nyugdíjszakértő , NyugdíjGuru News

Jogász, diplomata, 1994 és 2006 között biztosítótársaságok felsővezetésének tagja, 2007 és 2016 között pénzügyi közvetítő társaságok értékesítési vezetője. 2017-től független nyugdíjszakértő, szakmai és motivációs előadó, a NyugdíjGuru News online portál alapító-főszerkesztője, nyugdíjügyekben a média rendszeres szereplője, a Legyőzhetetlen című könyv szerzője.
Cikkeinek a száma: 97
Le kell számolni a tévhitekkel: az idősekre másképp kell tekinteni, mint eddig

Le kell számolni a tévhitekkel: az idősekre másképp kell tekinteni, mint eddig

A tavalyi népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményei további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy gyorsan öregszik és létszámában riasztóan fogy a Magyarországon élő lakosság. Cikkem második részében arról írok, hogy ennek ellenére sem az állam, sem az állampolgárok nem foglalkoznak ezzel a problémával. Miközben teljesen másképp kellene tekintenünk az idősekre, mint korábban.

Farkas András: a nyugdíjasok érdekeit, és ne az államét nézzék az emeléseknél!

Farkas András: a nyugdíjasok érdekeit, és ne az államét nézzék az emeléseknél!

A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (2. rész)

Farkas András: Mennyi pénzzel tartozik az állam a nyugdíjasoknak?

Farkas András: Mennyi pénzzel tartozik az állam a nyugdíjasoknak?

A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (1. rész)

2023-as nyugdíjemelés: veszélyben több százezer nyugdíjas

2023-as nyugdíjemelés: veszélyben több százezer nyugdíjas

December 13-án jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint 2023. január 1-jétől 15%-kal kell emelni a nyugdíjakat. Sok vagy kevés ez az emelés? Ha a nyugdíjasok bevásárlásai szempontjából nézzük, akkor nagyon kevésnek látszik. A jelenlegi nyugdíjemelési paradigma nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja. A 2023-ra betervezett nyugdíjemelés mértékén keresztül mutatom be ezt a problémát, és egyúttal javaslatot is megfogalmazok. A helyzet sürgető, főleg a 300 ezer legszegényebb nyugdíjas számára.

Nyugdíjkorhatár: mikor és meddig kell emelni Magyarországon?

Nyugdíjkorhatár: mikor és meddig kell emelni Magyarországon?

A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint  a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.

2040-re borulna a magyar nyugdíjrendszer - Farkas András elemzése a várható nyugdíjreformról

2040-re borulna a magyar nyugdíjrendszer - Farkas András elemzése a várható nyugdíjreformról

Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A beavatkozás elkerülhetetlen, azonban nem árt tisztában lenni, milyen mellékhatással járhatnak a nyugdíjreform a korábbi rendszerátalakítások tapasztalatai alapján.

Tényleg rosszul járhatnak a nők a kedvezményes nyugdíjjal?

Tényleg rosszul járhatnak a nők a kedvezményes nyugdíjjal?

Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt. A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - 2014 és 2021 között átlagosan háromszor akkora - mértékben nőttek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege. Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul jártak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették. Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán. A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj visszavezetése, majd az idén elszabaduló infláció miatt megváltozott, és 2022-ben már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.

Tényleg nincs még vége, a

Tényleg nincs még vége, a "végtelenségig" kell emelni a magyar nyugdíjkorhatárt?

Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében arról írtam, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer, második részében pedig a nyugdíjkorhatár alakulásával, illetve a várható élettartam növekedésével foglalkozom.

A szégyenteljesen alacsony nyugdíjminimum

A szégyenteljesen alacsony nyugdíjminimum "törlése" után több út is áll a kormány előtt

"Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege" kacifántos névre hallgató nyugdíjminimum összege 15 éve változatlanul 28 500 forint, ami szégyenletesen alacsony összeggé vált e másfél évtized folyamán, és a jelenlegi elszabadult infláció miatt teljesen elértéktelenedett. Ezzel az a lényegi probléma, hogy számtalan szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és hasonló ellátás feltételrendszerében és összegmeghatározásában szerepel a nyugdíjminimum, amelynek valójában nem lehetne semmilyen köze a nyugdíjrendszeren kívüli ellátásokhoz.

Beborul a magyar nyugdíjrendszer vagy elszegényednek a nyugdíjasok?

Beborul a magyar nyugdíjrendszer vagy elszegényednek a nyugdíjasok?

A sajtóban időről-időre fölröppennek a nyugdíjrendszer végóráit vizionáló vélemények, amelyek a demográfiai öregedéstől és a nyugdíjasok tömeges elszegényedésétől a minimálnyugdíj szégyenteljesen alacsony összegén át a nyugdíjkassza megborulásáig terjedő ijesztő érvkészlet kreatív alkalmazásával bizonyítják a nyugdíjas armageddon feltartóztathatatlan közeledtét. Természetesen a felvetett gondok mindegyike valós, de együttesen sem indokolják, hogy küszöbön állna az összeomlás, mert a megoldás lehetősége minden esetben feltárható módon létezik. (2. rész.)

Válságban a magyar nyugdíjrendszer: ez így nem mehet tovább!

Válságban a magyar nyugdíjrendszer: ez így nem mehet tovább!

A sajtóban időről-időre fölröppennek a nyugdíjrendszer végóráit vizionáló vélemények, amelyek a demográfiai öregedéstől és a nyugdíjasok tömeges elszegényedésétől a minimálnyugdíj szégyenteljesen alacsony összegén át a nyugdíjkassza megborulásáig terjedő ijesztő érvkészlet kreatív alkalmazásával bizonyítják a nyugdíjas armageddon feltartóztathatatlan közeledtét. Természetesen a felvetett gondok mindegyike valós, de együttesen sem indokolják, hogy küszöbön állna az összeomlás, mert a megoldás lehetősége minden esetben feltárható módon létezik. (1. rész)

Elszabadult infláció mellett lehet-e méltányos a nyugdíjemelés?

Elszabadult infláció mellett lehet-e méltányos a nyugdíjemelés?

Az elszabaduló infláció miatt a havi nyugdíjemelésre történő átállás a veszélyhelyzet tartamára megoldhatná a késleltetett kiegészítések miatt az egész nyugdíjas társadalmat érintő méltánytalanságot, de emellett a nyugdíjmegállapítás éve szerinti valorizációs korrekciót és a nyugdíj összegétől függő sávos korrekciót is mielőbb célszerű beépíteni az emelés új eljárásrendjébe.

Farkas András: 14. havi nyugdíjat kell adni, de még ez is kevés lesz

Farkas András: 14. havi nyugdíjat kell adni, de még ez is kevés lesz

A vártnál magasabb GDP-adat tükrében nyugdíjprémiumra, a száguldó infláció miatt pedig pótlólagos nyugdíjemelési korrekcióra is számíthatnak a nyugdíjasok 2022. novemberében. A kettős juttatás következtében a nyugdíjasok lényegében nem 13, hanem 14 havi nyugdíjat kaphatnak idén, de az elszabadult infláció miatt egy újabb rendkívüli korrekcióra is szükség lenne decemberben.

Nyugdíjas kisadózók: méltánytalan kiűzetés a

Nyugdíjas kisadózók: méltánytalan kiűzetés a "kis magyar adóparadicsomból"

Az új kisadózói törvény kapcsán érdemes leszögezni, hogy a főállású kisadózók helyzetét valóban érdemes volt felülvizsgálni, egyrészt az állami ellátórendszerek fenntartásához való hozzájárulásuk évről-évre csökkenő mértéke, másrészt - ennek következményeként - a folyamatosan romló nyugdíjvárományuk miatt. A jogalkotó a tételes adó emelése, majd annak inflációkövetővé tétele és a feltételek finomhangolása helyett azonban brutálisan kicsontozta a kisadózói rendszert, miközben nem javította, hanem tovább rontotta az új rendszerben maradó kisadózók nyugdíjvárományát, és mellékhatásként ellehetetlenítette a nyugdíjas kisadózók helyzetét.

Magyarok százezreit érinti a kettős nyugdíjveszedelem: nincs ingyenebéd, többet kell fizetni!

Magyarok százezreit érinti a kettős nyugdíjveszedelem: nincs ingyenebéd, többet kell fizetni!

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata ismét az érdeklődés homlokterébe került, miután az idei költségvetési hiány komor tükrében a katások kedvező közteherviselési helyzete egyre inkább szúrja a szemét néhány aktornak. Nem mintha a katások 450 ezer fős táborát lehetne okolni a honi gazdasági bajokért, de a főállású kisadózók helyzetét valóban érdemes felülvizsgálni, egyrészt az állami ellátórendszerek fenntartásához való hozzájárulásuk évről-évre csökkenő mértéke, másrészt - ennek következményeként - a folyamatosan romló nyugdíjvárományuk miatt. Persze az elég drámai megoldás lenne, ha a kormányzat lemészárolná Magyarország legnépszerűbb - és nem mellesleg a gazdaság fehérítéséhez is jelentősen hozzájáruló - adónemét, sokkal célravezetőbb megoldás lehet a tételes adó mértékének újrahangolása.

Hogy menthető meg a magyar nyugdíjrendszer?

Hogy menthető meg a magyar nyugdíjrendszer?

A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem második részében áttekintem a nők kedvezményes nyugdíját, megvizsgálom a demográfiai fordulat hatásait, és azt is, hogy mi hiányzik az MNB javaslatából.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Az EU kirakta a fegyvereket az asztalra, kereszttűzbe kerülhet Magyarország
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.