2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.
2008. január 1-je óta 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ez az eredendően is dermesztően alacsony minimálnyugdíj az azóta megállapított és a jövőben majd megállapítandó nyugellátásokra egyaránt vonatkozik, így alighanem az egész világegyetemben - amelynek alapállapota a folytonos változás - egyedülálló módon már 14 éve változatlan. 2021. január 1-jétől ráadásul megszűnt a 28 500 forintos minimálnyugdíj alkalmazhatóságára vonatkozó időbeni korlátozás, vagyis akár örök időkre (vagy a következő rendeletmódosításig) érvényben maradhat a 28 500 forintos összeget rögzítő szabály.
A szociális hozzájárulási adó újabb, várhatóan négy százalékpontos csökkentése jövőre 358 milliárd forintos bevételi léket üt a nyugdíjkasszán, miközben a nyugdíjkiadások a novemberi nyugdíjprémium, a novemberi és jövő januári nyugdíjemelések, valamint a 13. havi nyugdíj jövő februárra várt teljes visszaépítése miatt legalább ennyivel nőnek, így legalább 700 milliárd forint nagyságrendben kell átrendezni a nyugdíjköltségvetést. Ha a jelen jogos bérnövelési igényeit a nyugdíjkassza kárára elégítik ki, akkor az államilag elrendelt „carpe diem szemlélet” miatt a jövő nyugdíjasainak érdekei súlyosan sérülhetnek.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében 2010 után hozott fájdalmas intézkedések eredményeit a 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti, így a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai ismét olyan fenyegetővé erősödhetnek, mint 2009-ben.
Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából átvéve) elrendelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja a Polgári Törvénykönyv, amely részletesen szabályozza a rokontartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről, amely konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is, ha őt a mostoha- vagy a nevelőszülő hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül nevelte. A családi kapcsolatok bonyolult szövevényében így nagyon sok gyermeket (és unokát) terhel olyan kötelezettség, amelynek a létezéséről nem is tudnak. Emiatt nem is készülnek föl arra, hogy a jövőben bármikor rájuk terhelhető ez a súlyos és hosszantartó eltartási kötelezettség.
Novemberben szinte biztosan várható nyugdíjemelési korrekció, de a mértéke csak szeptember elején válhat ismertté. Vajon képes-e a nyugdíjemelés jelenlegi rendszere a nyugdíjasokat érintő méltánytalanságok orvoslására?
Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. De mi a baj a mostani rendszerrel?
A gyermekszámfüggő nyugdíjrendszerre vonatkozó javaslat vitája tovább gyűrűzik, ami örvendetes, hiszen a nyugdíjrendszer reformjára, átalakítására vagy finomítására, a finanszírozás kihívásainak megoldására égetően szükség van. A Portfolio oldalán a koncepciót bíráló cikkemre Banyár József, a humántőke-fedezeti nyugdíjrendszer koncepciójának megalkotója válaszolt. Miután e cikkében többször személyesen is megidéz (nem mindig a legkedvezőbb fényben) az általam is nagyra becsült tudós szerző, az ő humántőke-alapú nyugdíjkoncepciójával kapcsolatos ellenvetéseimet is szükségesnek tartom kibontani (a korábbi cikkemben nem az ő elképzelését, hanem általában a nyugdíj mértékének a felnevelt gyermekek számához kötését kritizáltam).
Közjószág-e a gyermek? Igen, felelik a demográfiai öregedés következményeinek enyhítésére törekvő azon közgazdászok és szociológusok, akik úgy kívánják növelni a termékenységet, hogy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – több nyugdíjjal kecsegtetik az anyákat (vagy általában a szülőket).
A nyugdíjas szónak el kell vesztenie enervált, lemondó, feladást sugalló jelentését: a nyugdíjas nem nyugszik, hanem aktív, hozzáadott-értéket termelő, saját magát kiteljesítő életet él, amelynek során kamatoztathatja az élete során felhalmozott tapasztalati és érzelmi tőkéjét. Az öregeket létszámukban és erejükben egyre növekvő társadalmi erőforrásnak kell tekintenünk - saját magukat is annak kell tekinteniük -, akik a családok mellett a munkahelyi közösségeket, a lakóhelyi közösségeket, és végsősoron az egész társadalmat képesek stabilizálni.
A kormány benyújtotta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a nyugdíjkassza tekintetében is jelentős változásokat tartalmaz.
Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.
A valorizációs szorzószámok megjelenése minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény.
Vajon mi okozza jelenleg a legnagyobb gondokat a nyugdíjrendszerben és mit kellene tenni e gondok megoldása érdekében? Melyek azok a problémák, amelyek rövidtávon is megoldhatóak lennének, hiszen csak a politikai szándékon és egyszerű jogalkotási döntésen múlnak, és melyek azok, amelyek közép-, sőt hosszútávon is kemény diónak bizonyulhatnak? A jövő évi választások közeledtével az ellenzéki pártok is egyre több javaslatot tesznek közzé a nyugdíjrendszer apróbb-nagyobb módosításai érdekében, bár az eddigi megnyilatkozásokból még nem áll össze egy valóban koherens változtatási terv.
A 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit.
Bejárta a sajtót a hír, hogy idén is folytatódik a Nők40, vagyis azok a nők, akiknek 40 év jogosultsági idejük van, elmehetnek nyugdíjba a korhatáruk betöltése előtt is.
Határidő nélkül hatályban tartja az öregségi nyugdíj legkisebb összegéről szóló rendelkezést a 707/2020. (XII.30.) Korm. rendelet. 2008. január 1. óta egy forintnyi emelés nélkül 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is dermesztően alacsony ellátási összeget a korábbi rendeletek évente megerősítették - például tavaly a 2008. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban megállapított nyugdíjakra vonatkoztak -, az új módosítás azonban megszünteti az időbeni kereteket, és nemes egyszerűséggel örök időkre bebetonozza a 28 500 forintos összeget.
Egy ideális világban a nemek közötti egyenlőség minden tekintetben érvényesülne, így a gazdaságban is: egyenlő munkáért egyenlő bér járna, és kiemelt munkakörnek minősülne a gyermeknevelés, a családtagok gondozása és a házimunka is. De mi a helyzet a nyugdíjak terén?
A koronavírus pandémia megszűnésével a gazdaság remélt visszapattanását Magyarországon különösen megkönnyíthetné, ha az erre hajlandó és dolgozni képes nyugdíjasok minél nagyobb számban visszatérnének a munka világába. Emiatt érdemes áttekinteni e téren a jelenlegi helyzetet.
Az egész világot behálózó globális termelési és szolgáltatási értékláncok eredményeként a gazdaságban minden mindennel és mindenki mindenkivel össze van kötve. A világgazdaság működése a tőke, az áruk, a szolgáltatások, az információ és az emberek szabad mozgásától függ. Ha ebből a komplex szövedékből bármely szál tartósan fölfeslik, az rendkívül súlyosan érintheti, recesszióba taszíthatja az egész rendszert. A koronavírus-pandémiának a világ gazdaságára gyakorolt betegítő hatása ezért rendkívül veszélyes - nem is beszélve a gazdasági el- és bezárkózás melletti atavisztikus erőket fölpumpáló politikai mellékhatásáról. Csak tetézi a kockázatokat, hogy a válságkezelés jellemzően további eladósodáshoz vezető vészhelyzeti eszközei hosszabb távon újabb, mélyebb válsághoz vezethetnek.
Anno Rómában, annak is köztársaságkorában a magasabb állami közhivatalok ellátásáért nem járt fizetés. A magisztrátusi... 
Közel 4000 NIS2 érintett cég regisztrált már a felügyeleti hatóságnál, amellyel jelentős lépést tettek a kiberbiztonsági... 
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval - mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül - csak a baj...
Az Európai Unió más tagországaihoz hasonlóan Magyarországon is folyamatosan emelkedik a csomagolási hulladék összmennyisége...
Magyarország költi az egyik legkevesebbet GDP arányosan a nyugdíjasokra, egyedül Málta költ kevesebbet nálunk...
A mai adásban megreformáljuk a mezőgazdaságot, de előtte röviden véleményt formálunk egyéb fontos dolgokban is....
Mutatjuk, miért.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
