Nagy Viktor

Nagy Viktor

Vezető elemző

Cikkeinek a száma: 933

Egy ábrán minden, amit a Pepsiről tudni akarsz

Egészen jól sikerült a Pepsi idei első negyedéve, csak hát az erős dollár miatt szenved a cég, a bevételek visszaesését nagyrészt ez okozta, pedig az eladások Ázsiában és Dél-Amerikában is jól alakultak. A menedzsment alapvetően optimista, tartják a 2016-ra korábban megfogalmazott célokat.

Egymás után dőlnek a szénbányák

Csődvédelembe menekült a világ legnagyobb szénbánya társasága, a Peabody Energy több milliárd dollárnyi tartozását nem tudja visszafizetni. A cég elsősorban azért borult meg, mert főként Kínában megváltoztak a szénfogyasztási szokások, a szén ára nagyot esett, ráadásul a vállalat elhibázott akvizíciók miatt hatalmas adósságállományt görget maga előtt. De nem a Peabody az egyetlen szénipari cég, amelynek problémái vannak, az elmúlt években az iparág legnagyobb szereplői sorban csődbe mentek.

Ijesztget a Tesco

Több jó hírrel is szolgált ma a Tesco: egyrészt a vállalat bevételei 3 év után újra emelkedtek a brit piacon, sikerült jelentősen csökkenteni az eladósodottságot, ráadásul a tavalyi rekordveszteség után újra nyereséges lett a kiskereskedelmi lánc. A Tesco árfolyama azonban nagyot esett, miután a menedzsment túlzónak találta az elemzők idei profitvárakozásait, és arra figyelmeztetett, hogy nem lesz folyamatos a kilábalás, ráadásul különböző beruházások miatt a profit továbbra is nyomás alatt lehet.

Újabb rossz hír azoknak, akik emelkedést várnak a tőzsdéken

Jelentősen visszaesett az Alcoa árbevétele és profitja, az alumíniumipari vállalat továbbra is az alacsony nyersanyagárakkal és az erős dollárral küzd, ráadásul üzembezárásokra is sor került, ami rövidtávon csökkenti a társaság árbevételét és profitját, viszont a menedzsment szerint szükséges ahhoz, hogy középtávon javuljon a profitabilitás. A gyenge negyedév ellenére a menedzsment optimista, 2016-ban a kereslet a kínálatnál nagyobb mértékben emelkedhet a globális alumíniumpiacon, a repülőgép- és az autógyártásban lehet idén nagyobb bővülés. A menedzsment optimizmusa azonban nem hatotta meg a befektetőket, a gyenge negyedéves számok miatt piaczárást követően közel 5 százalékot esett az Alcoa árfolyama.

Az Alcoával már csak azért is kiemelten foglalkozunk, mert a vállalat negyedéves eredményei alapvetően befolyásolhatják a befektetők hangulatát, a részvénypiacok irányát a jelentési szezon alatt. Bár az alcoa szerepe már koránt sem olyan fontos, mint néhány évvel ezelőtt, a ma látottak alapján sok jóra nem számíthatunk a gyorsjelentési szezonban, amelyben egyébként 2009 óta nem látott mértékben csökkenhetnek az amerikai vállalati profitok.

Sokan várták már az esést a tőzsdéken, most megérkezett

Február közepe óta nagyot emelkedtek a tőzsdék, a március végi csúcsok elérése óta azonban egyre markánsabb esés kezd kibontakozni. Bár továbbra is azt gondoljuk, hogy a nagyobb fájdalmat a tőzsdéken még mindig a további emelkedés okozná, rövid távon nagyobb korrekcióra számítunk. Összegyűjtöttünk néhány érvet, miért jöhet egy kiadós esés a tőzsdéken.

143 milliárd forint osztalékot fizetnek a hazai tőzsdei cégek

Ha a közgyűlések is rábólintanak, akkor a hazai blue chipek kivétel nélkül magasabb osztalékot fizetnek ki idén, mint tavaly, a 15 legnagyobb tőzsdén jegyzett hazai cég pedig összesen 143 milliárd forintot fizethet részvényeseinek. A legnagyobb összeget a Mol fizeti ki, a legmagasabb osztalékhozam a Nyomda részvényeseinek jut.

Év elején összeomlásra számítottunk, most meg hirtelen minden rendben?

Soha nem indult még annyira csúnyán az év a tőzsdéken, mint idén, látszólag a semmiből estek 10-20 százalékot másfél hónap alatt a fontosabb részvényindexek, a feltörekvő piacokon még nagyobb volt a zuhanás, február közepén pedig már a Portfolio-nak nyilatkozó profik is egyértelműen medve piacról beszéltek. Azóta azonban nagyot fordultak a tőzsdék, a fontosabb részvénypiacokat a tavaly év végi szintekre húzták vissza, látszólag tehát minden rendben.

Politikai kérdés is a magyar tőzsde fejlesztése

A politika több szálon keresztül is befolyásolja a budapesti tőzsde fejlesztését, mert egyrészt az állami vállalatok tőzsdei bevezetése alapvetően a kormányzat döntésén múlik, másrészt a tőzsde élénkítésére kitalált eszközök bevezetésére több minisztériumnak is rá kell bólintania. Konkrétumokból egyelőre nincs sok, azokra néhány hónapot még várni kell. Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával beszélgettünk.

Jön az OTP nagy napja

A magyar részvények lehetnek a nagy nyertesei annak az átsúlyozásnak, amit a Bécsi Tőzsde hajt végre az egyik fontos kelet-közép-európai részvényindexében. A döntéssel több milliárd forintnyi addicionális forgalom csapódhat le az OTP-ben, a Molban és a Richterben.

A TV2 volt tulaja az új sztár

A TV2 korábbi tulajdonosa, a ProSiebenSat1. Media (P7S1) az elmúlt években kisöpörte a padlást, eladta a német nyelvterületen kívüli TV- és rádiócsatornáit, és elindult a digitális szolgáltatások irányába. Mára a német cég Európa egyik legnagyobb médiavállalata lett, nem csak műsorszórással, de szórakoztató műsorok gyártásával és különböző online platformok működtetésével is foglalkozik. A vállalat átalakítása olyan jól sikerült, hogy 2011 óta a bevételek közel 50, a profit pedig közel 70 százalékkal emelkedett, az árfolyam a 2009-es 90 centről mostanra 50 euró közelébe emelkedett, most pedig a vállalat részvényei bekerülnek a DAX indexbe, a 30 legnagyobb német tőzsdei cég közé.

Elszállt az OTP

Nagyot megy ma az OTP, miközben az európai tőzsdék nagyot estek, az OTP csak emelkedik. Mutatunk néhány érvet, miért száguld az OTP.

Holnaptól minden más lesz a magyar tőzsdén

Jön az utolsó nagy tőzsdefejlesztés, a BÉT új vezetése az előző évek negatív trendjeit igyekszik megtörni, részvénykibocsátásokat, a tőzsdei kapitalizáció emelkedését ígérik. Holnap kiderül, milyen eszközökkel.

Kisöpörték a padlást az OTP-nél

A magyarországi és a bolgár OTP szép profitot termel, a kisebb leánybankok teljesítménye érdemben nem oszt, nem szoroz, az orosz és az ukrán bank viszont masszív veszteséget hozott össze az OTP-nek, nagyjából így foglalható össze 2015 az OTP-nél. A tavalyi utolsó negyedév nem lett különösebben fényes, a legtöbb eredménysoron elmaradtak a számok a várttól, csak extra tételek lendítették a profitot a vártnál sokkal magasabbra. Az viszont látszik, hogy tavaly szépen kisöpörték a padlást az OTP-nél, a bank nagy volumenben adott el és írt le hiteleket, így a késedelmes állomány aránya évek óta nem látott mélypontra esett, miközben a fedezettség tovább emelkedett, szépen megágyaztak a következő évek profitnövekedésének.

Pozitívumok

  • A bolgár bank elképesztően hasít: tavaly 52,5 milliárd profitot termelt, a saját tőke arányos megtérülés 21 százalékra emelkedett
  • A csoportszintű céltartalékolás (52,7 milliárd forint) az előző negyedévhez, az egy évvel korábbihoz és az elemzői várakozásokhoz képest is alacsonyabb volt a negyedik negyedévben
  • Örömteli, hogy tovább csökkent az anyabank ukrán kitettsége, a csoportfinanszírozás tavaly év végén már csak 107 milliárd forint volt
  • A bankcsoport nettó hitel/betét mutatója 67 százalékra csökkent, a mutató a román és szerb leánybank kivételével mindenütt 100 százalék alá süllyedt
  • A késedelmes hitelek aránya 4 éves mélypontra, 17 százalékra csökkent, ebben részleges leírások (78 milliárd forintnyi állomány) játszottak nagy szerepet. A fedezettség 93,4 százalékra javult
  • Az OTP 2016-ra (a Touch Bankot leszámítva) semelyik leánybanknál, nem számol veszteséges működéssel
  • A krími és kelet-ukrajnai kitettségekhez kapcsolódó további kisösszegű leírásokon kívül negatív korrekciós tétellel nem számol a menedzsment 2016-ban
  • A magyarországi bankadó a 2015-ös 34,9 milliárd forint után (adózás után 28,6 milliárd forint) idén már csak 16,1 milliárd forint lesz (adózás után 13,2 milliárd forint)


Negatívumok
  • A legtöbb soron alacsonyabb eredményt hozott az OTP a negyedik negyedévben, mint amire az elemzők számítottak
  • Csoportszinten tovább szűkültek a marzsok
  • A fogyasztási hitelezésre épülő orosz és ukrán modell sérült, a hitelezés jelentősen visszaesett, kérdés, hogy a két ország lassú gazdasági talpra állása mellett hogyan épülhet vissza ez a biznisz
  • Az orosz és az ukrán bank összesen 60 milliárd forint veszteséget termelt tavaly
  • A tavalyi negyedik negyedévben a magyarországi, a bolgár és a horvát bankon kívül minden leánybank veszteséges volt

Milyen meglepetéssel áll elő holnap az OTP?

Az orosz és az ukrán operáció lesz a befektetők fókuszában a holnap megjelenő OTP-gyorsjelentésben, de kérdés az is, hogy hogyan teljesített a bank Magyarországon, és lesz-e olyan kellemetlen meglepetés, mint a harmadik negyedévben Romániában.

Nagyot zuhan idén a Telekom bevétele

A Magyar Telekom vezetői a múlt héten tették közzé a várakozásaikat 2016-ra és 2017-re, az elemzők és a befektetők örültek az előrejelzéseknek, pedig azok akár 76 milliárd forinttal alacsonyabb bevételről szóltak. Hogy lehet ez? A megfejtés egyrészt az, hogy a Telekom összebútorozott a MET-tel, és idén januártól már a két cég által létrehozott vegyesvállalat szolgálja ki a Telekom üzleti energia ügyfeleit, másrészt a bázishatás is erős.

Hogy lett Európa egyik legdrágább bankja az OTP?

Az OTP-t elkezdték szeretni, a nyugat-európai bankokat pedig utálni a befektetők, így állhatott elő az a helyzet, hogy a magyar bank most jóval drágább, mint a rendszerszinten is fontos európai pénzintézetek. Arról már többször írtunk, miért szeretik az OTP-t, most összegyűjtöttük, miért nem szeretik a nyugat-európai bankokat. A Deutsche Bank tökéletes állatorvosi ló erre.

Még hogy a Telekom unalmas és kiszámítható

Nagyon más lett a Telekomnál 2015, mint amire számítani lehetett, az év végén titokzatos IT-projektek úgy megrántották a bevételeket, hogy az elemzők csak kapkodják a fejüket. A gyorsjelentés üzenetei egyébként kifejezetten pozitívak, hiszen

  • a tavayi negyedik negyedéves számok a fontosabb sorokon jóval erősebbek, mint amire az elemzők számítottak
  • az energiabevételek jól alakulnak
  • a csoportszintű bevételek a következő években lassan felfelé araszolhatnak
  • az eladósodottság a következő években a 30-40 százalékos célsávba csökkenhet
  • idén 15, jövőre 25 forint osztalékot fizetne a Telekom (ez magasabb, mint az elemzői várakozás, 25 forinttal közel 6 százalékos osztalékhozam adódik), utána pedig akár még többet


A jó hírek hatására arra számítunk, hogy a Telekom árfolyama felfelé veszi az irányt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.