
A 2008-ban indult pénzügyi-gazdasági válságra adott gazdaságpolitikai válaszok egyike az úgynevezett mennyiségi lazítás („quantitative easing”, QE) volt: keresletteremtés monetáris finanszírozással. A közértetőség miatt erős leegyszerűsítéssel: pénznyomtatás. A jegybankok persze nyomtatnak pénzt, de ez itt és most „fedezetlen” pénznyomtatás, mert többet nyomtatnak annál, mint ami a régi bankjegyek cseréjére, illetve a pénzállománynak a pénzromlásra, a gazdaság növekedésére és a pénz forgásai sebességének (esetleges) változására tekintettel lévő bővítésére szolgál. (Ha csak erre szolgálna, akkor lenne „fedezett”.) A „fedezetlen” pénz célja a válsághelyzet miatt megcsappant kereslet pótolása. A kieső keresletet persze úgy is lehet – ha lehet – pótolni, hogy az állam belföldön és/vagy külföldön hitelt vesz fel és azt úgy igyekszik elkölteni, hogy annak tovagyűrűző jövedelemtermelő hatása (multiplikátor-hatás) a lehető legnagyobb legyen. Ha nem lehet, vagy ha ezen az úton nem teremthető elegendő kereslet, akkor azt az állam, illetve a tulajdonában lévő jegybank „nyomdai úton” is előállíthatja.
Hogy súlyos válsághelyzetben az államnak az összezsugorodó piaci kereslet helyébe kell lépnie, akár pénzt nyomtatva is, az 1929-1933-as nagy világválság tragikus tapasztalataiból szűrődött le. Akkor ezt egyrészt, ahol még aranyalapú pénzrendszer volt, nem lehetett megtenni; másrészt ahol meg már nem állott fenn, ott jó lelkiismerettettel nem tették meg (szilárd meggyőződés volt, hogy válság idején takarékoskodni kell, nem adósságot csinálni és költekezni), azt meg végképp nem, hogy pénzt nyomtatnak, mert abból olyan infláció lehet, mint amilyen az I. világháború után volt és igencsak pusztítónak bizonyult. A mai pénzrendszerek már régen nem aranyalapúak, de az arany helyére az a szilárd meggyőződés lépett, hogy a jegybankok a nyomdagépeket működtetve semmiképp sem finanszírozhatják a kormányokat, ha azok többet akarnak költeni, emeljenek adót és/vagy vegyenek fel piaci hiteleket. Ám szilárd meggyőződés lett az is, hogy nem csak a (túl magas) infláció káros, hanem annak hiánya, a defláció is.
A 2008-ban indult pénzügyi-gazdasági válság következményeinek enyhítése érdekében a monetáris finanszírozás tilalmának szilárd meggyőződése hol rövidebb (FED, Bank of England), hol hosszabb (ECB) idő után semmivé lett. Ám a QE választott módja – finoman fogalmazva – nem mindenben váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Olyan orvosságnak bizonyult, mely ugyan gyógyított, de nem elég hatékonyan és volt negatív mellékhatása is. E felismerés okán került előtérbe a helikopterpénz. A helikopterpénz is QE, csak más technika. A legpontosabb talán közvetlen mennyiségi lazításnak nevezni. Mert közvetlenül a fogyasztókhoz kerül. Az eddig alkalmazott technikákat pedig közvetettnek.
A helikopterpénz, mint nyelvi lelemény a Nobel-díjas Milton Friedman közgazdász nevéhez fűződik, aki félévszázada, 1969-ban jelentette meg Az optimális pénzmennyiség [The Optimum Quantity of Money] című esszékötetét. (A műfajt, mely nagyobb szerzői szabadságot enged, mint egy szakfolyóiratba szánt tanulmány, a szerző határozta meg.) A címadó írásban példálódzik helikopterrel, melyről egyszeri csodaként pénzt szórnak, melyet a közösség tagjai természetesen – aki kapja marja alapon – összegyűjtenek és elköltenek.[1] Friedman azt gondolja végig, hogy mi lesz ennek az égből pottyant pénznek a gazdasági hatása. Tehát szó nem volt konkrét szakpolitikai javaslatról, bár ebből akár ki is nőhetett volna. Az 1960-as évek második felében az Egyesült Államokban a deflációs veszély jelentett gondot, ám mire az ötleten komolyabban elgondolkodhattak volna, vége lett az aranystandard-rendszernek (1971), majd jött az első olajválság (1973), s már nem defláció, hanem stagfláció volt a közellenség. (A stagfláció viszonylag alacsony növekedés ellenére viszonylag magas infláció – ellentmondva a tankönyveknek, melyek szerint a viszonylag gyors növekedés jár együtt viszonylag magas inflációval, míg az alacsony alacsonnyal.) Tiszteljük a nagy elődöket, kiemelten a monetarizmus atyját és a keynesi fiskális politika kritikusát, de a rá hivatkozás, a helikopterpénz elé tett „friedmani” jelző félrevisz. Friedman deflációs veszély idején inflációt akart gerjeszteni, ám ma nem egészen erről szól a történet. Friedmannak köszönet a szó-leleményért, de nem a gazdaságpolitikai eszköz ötletéért.
Félrevisz a helikopterpénz szinonimájaként használt „ingyenpénz” vagy „pénzszórás” kifejezés is. Ez elvileg a közvetett QE-re is elmondható. A szándék egyértelműen egy technika lejáratása, hiteltelenítése. E gazdaságpolitikai eszköz ennél azért többet érdemel, már csak azért is, mert a közvetett mennyiségi lazítás a gazdagokat gazdagította, s ez nem kellően rossz hír, hogy ugyanezen vagy hasonló megnevezéssel rossz hírét keltsék. A közvetett QE valódi problémája, hogy a reálgazdaságra kevéssé hatott, jórészt „beragadt” a pénzügyi szférában és eszközár-buborékok fújásához járult hozzá.
A helikopterpénz technikája e problémák kiküszöbölését célozza: a fogyasztói keresletet közvetlen élénkítése, így a reálgazdaságra hat, és egyúttal a válság okozta szociális problémákat (munkanélküliség stb.) enyhíti. A helikopterpénz normatív formája, hogy minden állampolgár számlájára azonos összeg kerül: Hongkongban minden 18 éven felüli kap 10.000 hongkongi dollárt. Ez egyszerű, de kevésbé hatékony, mert a jobb helyzetűek észre sem veszik, megtakarításaikat gyarapítja. Hatékonyabb, ha az állam csak azoknak ad, akikről okkal gondolható, hogy a kapott összeg egészét vagy legnagyobb részét szinte azonnal elköltik. Ezek az alacsony jövedelműek. Az USA-ban minden évi 75 ezer dollár alatt kereső kap 1200 dollárt és gyermekenként további 500-at. Ők ezt nagyobb valószínűséggel költik el.
A helikopterpénzről szóló diskurzus átpolitizálódásának oka véleményem szerint az, hogy a nem tisztán normatív megoldás választása esetén politikai döntést kell hozni. A mennyiségi lazítás jelentését és szükségességét kevesen értik, az ezzel kapcsolatos szakpolitikai döntés szűk körben meghozható. Ám Parkinson-törvénye szerint az értők száma megsokszorozódik, ha arról kell dönteni, hogy kiknek és mekkora összeg kerüljön a számlájára. A politika joggal tart attól is, hogy az egyszeri keresletélénkítő helikopterpénz okán felerősödnek azok a törekvések, melyek azt állampolgári jogon járó alapjövedelemmé kívánják „fejleszteni”. És joggal tarthatunk magától a politikától, hogy a mindenkori kormány kedvet kap ahhoz, hogy a választások közeledtével vagy csupán „időközi” hangulatjavító intézkedésként a gazdaság élénkítésére hivatkozva elindítsa a helikoptereket.
A kulcskérdés tehát, hogy kik hozzák meg a helikopter indításáról szóló döntést. Létrehozható-e Magyarországon olyan testület, melynek tagjai bármely irányból érkező befolyásolási kísérletnek képesek ellenállni és ezt mind a választók, mind a piac el is hiszi? Tehát adott a helikopterpénz, mint olyan mennyiségi lazítás-konstrukció, mely hatékonyabbnak ígérkezik, mint a közvetett mennyiségi lazítás, ám a vele kapcsolatos döntések meghozatala számos, megnyugtatóan nehezen rendezhető problémát vett fel. Sokan gondolják úgy, hogy jobb a szellemet ki nem engedni a palackból, mint visszatuszkolásával vesződni.
2008 után, majd 2020-ban a mennyiségi lazítás, majd annak technikájaként a helikopterpénz azért kerülhetett elő – tabukat döntve –, mert a „tradicionális”, legfőképpen a kamatokkal a hitelezésre ható monetáris politika már nem igazán működőképes. Korunk nagy kérdése, hogy mi ennek az oka. Hajlok arra, hogy a legfőbb ok a tőke és a munka közötti jövedelemelosztás arányának a tőke javára történt erőteljes eltolódása. Ezzel szinte kiiktatódott az, hogy a béremelkedések legyenek az áremelkedések okai, így a deflációs veszély, a likviditási csapdába kerülés veszélye állandósul.
Róka fogta csuka helyzetben vagyunk. A vállalatoknak profitot kell termelniük, mert ez igazolja és bizonyítja – minél magasabb, annál inkább – működésük létjogosultságát, profit hiányában (hosszabb távon) megszűnnek. De profit csak akkor érhető el, ha a vállalat által előállított termékek és/vagy szolgáltatások értékesíthetők, ha van rájuk piaci kereslet. A piaci kereslet forrása viszont döntően – modellszinten kizárólagosan – a munkajövedelem. Mivel a vállalat által előállított hozzáadott érték a tőkejövedelem és a munkajövedelem együttese, az előbbi csak az utóbbi rovására növelhető. Ám a vállalatok összessége – a nemzetgazdaság – szintjén nem ez a helyzet, mert azzal a piaci kereslet csökken, ami idővel a tőkejövedelmeket is csökkenteni fogja.
Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az utóbbi évtizedekben a tőkejövedelmek javára eltolódott jövedelemelosztási arány a munkajövedelmek javára módosuljon? A munkavállalók újbóli szakszervezetekbe szervezése és bérharcokba vitele a globalizáció körülményei között nem igazán tűnik megvalósíthatónak, legalábbis gyors eredményt nem ígér. A tőkejövedelmek megadóztatásának, s az így beszedett adók fogyasztási célú újraelosztásának is vannak korlátai. Ám arról talán érdemes elgondolkodni, hogy a munkajövedelmek arányát közvetlen monetáris enyhítéssel – vagyis helikopterpénzzel – növeljek. Ez úgy is felfogható, hogy a seignorage – a pénzkibocsátás haszna – nem a jegybankot, s végső soron nem az államot, hanem az ország alacsonyabb jövedelmű polgárait illetné. Ez nem alapjövedelem, nem jogosultság alapján jár, hanem eseti makrogazdasági meggondolások alapján, ám nem csupán válsághelyzetben.
A szerző közgazdász.
A témával a közelmúltban több szakértői is foglalkozott:
A vendégszerzőink írásai a szerzők véleményét tükrözik, és azok nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio álláspontjával.
Itt van az újabb orosz provokáció: vadászgépek sértették meg a NATO biztonsági zónáját
Ez már aligha lehet véletlen.
Brutális díjat vezet be Trump a külföldi munkavállalókra, ez rengeteg embert érint
Ez elég komoly költségteher.
Orosz vadászgép-betörés: hivatalosan is kérik a NATO 4. cikkelyének aktiválását
Határozott válasz született.
Trump embere sejtelmesen utalgatott: tényleg megszűnhet a negyedéves jelentés?
Lehet, hogy komolyan kell venni az elnök hihetetlen ötletét.
Varga Mihály: még mindig kockázat az infláció
A jegybankelnök szerint az erősödő forint jelzi Magyarország stabilitását.
Nem kegyelmezett a tampai bíró: ennek nem fog örülni Trump elnök
A New York Times viszont pezsgőt bonthat.
Egy korszak lezárult a pénzügyi szektorban – sikerrel járt az ellenséges felvásárlás
Lényegében bekebelezte riválisát az olasz óriásbank.
Összeül Trump Kína erős emberével - Személyesen rendezik a vitás ügyeket
Sok fontos kérdés tisztázódhat.
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
Rekordroham: 152 ezer háztartás rohanhat az Otthon Start hitelért a következő fél évben
A GKI friss felmérése szerint a lakosság 8,2%-a készül igénybe venni az új támogatott hitelt. De kik tervezik igényelni a kedvező lakáshitel programot? Milyen rekordok dőltek már meg az első
És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..

Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

Zöld szállodák: így formálja át a technológia a jövő utazásait
Képzeljünk el egy hotelt, ahol a zuhany pontosan jelzi, mennyi vizet használunk, az esővíz rögtön a medencébe kerül, a reggelinél pedig pontosan annyit főznek, amennyit val
Mennyit fogsz keresni?
Nemrég láttam Redditen egy kérdést, hogy mennyit keresnek az emberek a multin kívüli életben. Az internet nem egy jó merítés, mert általában a jobb helyzetben lévők használják, illetve bizo
Superwood: a fa, amely az acéllal is felveszi a versenyt
Genetikailag módosított fa, amely új dimenziót nyithat az építőanyagok világában.
Nem Magyar Péterre erősödik a forint!
Csak egy kicsit.* Idén (kis túlzással) a világ összes fejlődő piaci devizája erősödött, mert a dollár gyengülésnek ilyesmi hatása szokott lenni. Áramlik ki a pénz... The post Nem Magyar P



Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod