Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1283

Itt a devizahiteles csomag - Sírjunk vagy nevessünk?

A Portfolio.hu úgy értesült, jelen állás szerint alapvetően kétféle forgatókönyvről tárgyalhatnak a kormány és a bankszövetség képviselői a jövő kedden sorra kerülő találkozójukon. Az egyik elképzelés szerint egyszeri aktussal forintosítják majd a devizaalapú lakáshiteleket, és hogy ezzel rövid távon is jól járjanak az adósok, némi tőke- és/vagy kamatkedvezményt adnak hozzá nekik. A másik elképzelés néhány éven belül, fokozatosan változtatná át forintalapúvá a devizahiteleket. Mindkét megoldás hátránya, hogy nem igazán radikális a devizahiteles probléma kezelésében, előnyük azonban, hogy egy múlt héten napvilágot látott, információink szerint gyorsan elvetett ötlethez képest valamivel kisebb pénzügyi áldozatot követelnének meg a bankszektortól és az államtól.

Súlyos milliárdokat menekített a magyar lakosság biztosításba

Látszólag megtáltosodott a magyar biztosítási piac a második negyedévben: az elmúlt három év gyatra teljesítményét feledtetve 11,3%-kal növekedett a biztosítótársaságok díjbevétele. Az átlag azonban most is elfedi a valóságot: a növekedés 80%-a öt biztosító egyszeri díjas életbiztosításából, a maradék nagy része pedig egyetlen biztosító vagyonbiztosítási teljesítményéből származott. Újdonság ugyanakkor, hogy az első helyen megelőzte a Generali-Providencia az Allianzot, valamint növekedni kezdett a kötelező biztosítások díjbevétele, igaz, ez megint csak csalóka változás.

Devizahitelek: itt a tökéletes mentőcsomag?

Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is elviselhető terhet jelentene. Ilyen az a mentőcsomag, amelynek ötlete tegnap látott napvilágot. Vannak ugyan kockázatai, ám a választásokra készülő kormánypártok számára valószínűleg vonzó megoldás, és a devizahitelesek sem utasítanák vissza. Állami részvétel mellett talán a bankok is belemennének. Lássuk, miről is van szó!

Beszédes számok: ezért kell valójában devizahiteles csomag

Örvendetes módon megállt a nem teljesítő lakossági hitelek arányának (NPL-ráta) emelkedése a második negyedévben - mutatják az MNB ma közzétett adatai. A 18,0%-os lakossági NPL-ráta azonban önmagában csalóka: a jelzáloghitelek esetében 17,6%-ról 18,3%-ra emelkedett az arány három hónap alatt, a többi hitelnél pedig inkább a banki követelés-eladások csökkentették az arányt. A devizahiteles mentőcsomag szempontjából érdekes devizaalapú jelzáloghiteleknél mára 21,2%-ra emelkedett a nem teljesítési arány, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében még a lakáshiteleknél is durvább a helyzet. Egyelőre nem világos, elsősorban a késedelembe esett hitelek számát kívánja-e az új tervekkel mérsékelni a kormány, pedig leginkább emiatt lenne szükség sürgősen egy banki kompromisszummal kialakított, az erkölcsi kockázatot tovább már nem növelő csomagra.

Keserédes meglepetés a CIG Pannóniától (2.)

A pénzintézetek napja a mai: az OTP után ma reggel 7 órakor a CIG Pannónia jelentett, a kora esti piaczárás után pedig majd az FHB fogja közzétenni második negyedéves gyorsjelentését. Ami a biztosítót illeti, ha kicsit is, de ismét nyereséges lett a társaság (hasonlóan 2012 negyedik negyedévéhez), felülmúlva az elemzői várakozást.

Fontosabb részletek:
- Magyar számviteli szabályok szerint ismét nyereség, szemben a veszteségről szóló elemzői várakozással (IFRS szerint még veszteséges negyedév)
- Visszaeső díjbevételek és nagyon gyatra értékesítési eredmények
- Csökkenő szerzési és igazgatási költségek, amelyek szintén hozzájárultak a javuló eredményhez.

Orbánék asztalán a devizahiteles csomag - Kit mentenek meg?

Állítólag nem kér a bankszövetség a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos találgatásokból és a következtetésekből. Csakhogy aligha létezik ma a bankok, adósaik és a piaci befektetők (forintpiac, bankrészvények) számára nagyobb kérdés, mint hogy mit rejt a csomag, így nem mehetünk el szó nélkül a sorra megjelenő nyilatkozatok mellett. Most például egy olyan lehetőség körvonalazódik, amellyel azok élhetnek, akiknek sem az eddigi csomagok (pl. végtörlesztés, árfolyamgát), sem a készülő magáncsőd nem járható út. A hírek szerint forintosítással járó devizahiteles mentőcsomagra esélyes hitelszerződések száma ma közel 340 ezer lehet, papíron mintegy 150 ezer lakáscélú közülük. Úgy tűnik, az ügyfelek egy jól meghatározott csoportját veszi majd célba a csomag, és nem egy mindent elsöprő lavina készülődik. Egy viszonylag szűk kört érintő, de végtörlesztésszerű megoldás lehetősége azonban még nem múlt el. A kormány sajtóértesülések szerint ma tárgyal minderről, a végső döntéssel viszont megvárhatja a bankok két héten belül elkészülő javaslatát.

Nagyon úgy fest, ebből végtörlesztés lesz

A bankok és a devizahitelesek közé dobta a gyeplőt nyilatkozataival Varga Mihály. Kimondta ugyanis: a kormány a maga részéről nem vállal anyagi felelősséget a készülő mentőcsomagért. Az állam háttérbe vonulásának önmagában még örülhetnének is a bankok, Varga azonban továbbment: ha nem sikerül kompromisszumot találni, ősszel a kormány egymaga fog dönteni. A bankok joggal tartanak attól, hogy a "Végtörlesztés 2." című dokumentum lapul a fiókban, hiszen az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai alapján más lehetőség alig maradt. Az eddig napvilágot látott forintosítási és futamidő-rövidítési ötletetek ugyanis önmagukban nem csökkentik, hanem épp ellenkezőleg, növelik a törlesztőrészleteket. Az emiatt szükségessé váló végtörlesztésszerű akción viszont - mivel ismét csak a devizahitelesek kisebbségének (lakáscélú hitelek) megmentéséről van szó - nemcsak a bankok, de a kimaradó devizahitelesek százezrei, sőt a potenciális hitelfelvevők is óriásit buknának.

Jön a devizahiteles csomag - Végtörlesztést pedzegetnek

Sokfajta olvasata van annak, amit kedden este Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Hír TV-ben mondott. Navracsics a Kúria döntésével kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormány a devizahitelesek helyzetének őszi rendezését tervezi. Ahogy megírtuk, csupán az árfolyamrés-probléma megoldásának is komoly következményei lehetnek, mások viszont - köztük elemzők is - egy még távolabb mutató, újabb végtörlesztésszerű "mentőcsomag" következményeitől tartanak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán délután annyival pontosította a találgatásokat, hogy a Magyar Bankszövetséggel a devizaalapú jelzáloghitelek sorsáról tárgyalnak.

Belenyúlna a kormány a devizahitelekbe - Indul a lavina?

A kormány általános érvénnyel rendezni szeretné a devizahitelek helyzetét - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden este a Hír Televízió képernyőjén. Konkrétum nem hangzott el, de a szövegkörnyezetből kiderült: valószínűleg a bankok által alkalmazott árfolyamrés újraszabályozását szeretnék elérni a Kúria ezzel kapcsolatos július eleji döntését követően. A Portfolio.hu által megkérdezett ügyvéd szerint ezt visszamenőleges hatállyal nem lehet megtenni, ugyanakkor egyértelmű: akár több tízmilliárd forintban mérhető veszteséget is jelenthet a bankok számára, ha belenyúl a kormány az általuk alkalmazott árfolyamrésbe. A maximális összeg becsléseink szerint 80 milliárd forint körüli, az OTP esetében 18 milliárd, plusz a jövőben elmaradó bevétel. Nem véletlenül esett reggel a forint és az OTP árfolyama is. Az árfolyamréssel kapcsolatos esetleges változás egy devizahiteles konyhájára viszont nem sokat hozna.

Növekedésgátlót kevertek Matolcsy ingyen hitelébe

Újabb magyarországi nagybankról derült ki tegnap, mekkora összeget kapott az MNB hitelprogramjából a hirtelen jött nyári kkv-hitelezésre. Ezzel már több mint 400 milliárd forintnyi finanszírozási összeg útját ismerjük pontosan az MNB által megítélt 750 milliárd forintból. Kevesen gondolnák azonban, hogy még a hitelképes vállalkozások egy része is hiába vár erre a forrásra: több banknál is arról panaszkodtak a Portfolio.hu-nak, hogy a szabályok nem teszik lehetővé a középvállalkozások számára a dinamikus bővülést. Aki ugyanis ma még kkv-nak számít, de a hitel futamidejének végére - talán épp a hitelnek is köszönhetően - nagyvállalattá bővül, büntetésre számíthat. A fentiek mellett egy "édes teher" jellegű panasz is gyakran elhagyja ma a bankárok száját: sok helyütt szombati munkavégzéssel győzik csak kielégíteni a megnövekedett igényeket.

Robban a szuperolcsó lakáshitel - De hol az új szocpol?

Havonta több ezer forintot takaríthatnak meg azok, akik a piaci kamatozású lakáshitelek helyett az államilag támogatott hitelek felvétele mellett döntenek. Lassan egy éve elérhetők ezek a hitelváltozatok, és a feltételek is viszonylag lazák, ennek ellenére a lakáshitel-felvevők mintegy harmada választotta csak őket a tavasz folyamán. Az állampapírok hozamcsökkenésének köszönhetően azonban egyre olcsóbbak e kölcsönök (kamatuk immár alig 6%), és ennél olcsóbbak már nem nagyon lesznek, így a nyár a kamattámogatott lakáshitelek fellendülését hozhatja. Az igazán nagy növekedéshez viszont szükség volna a félszocpol bevezetésére vagy a szocpol feltételeinek lazítására is. Ennek minisztériumi tervezetéről elsőként a Portfolio.hu számolt be még márciusban, úgy tűnik azonban, megvárja a kormány a választások előtti hónapokat a lépéssel. A bankoknak és a hitelfelvevőknek sem jó ez: sokan emiatt várnak a lakásvásárlással és a hitelfelvétellel.

A pánik háttere: baljós árnyékvilág nőtt a bankrendszer fejére

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is múlt - gondolhatnánk a kínai bankrendszerben kialakult június végi feszültségről. A múlt hét elején még a Lehman Brothers összeomlásával vontak párhuzamot, ma viszont már egészen más piacok miatt aggódnak a befektetők. A pánik lecsengett, Kína azonban továbbra is élénk figyelmet érdemel: olyan "nem hivatalos" bankrendszer nőtt a "hivatalos" bankok fejére az elmúlt fél évtizedben, amely tartós és akár hosszú távú rendszerszintű instabilitás forrása lehet. Az elmúlt hetek epizódja nem volt más, mint a jéghegy csúcsa egy gigantikus konfliktusban, amely a merev állami bankszabályozás és a mellette zabolátlanul növekvő hitelpiac szereplői között zajlik. Mégis milyen körülmények között?

Roham a bankoknál: tízezreknek kellene Matolcsy olcsó hitele

Követ hajított a Magyar Nemzeti Bank a hazai vállalati hitelezés állóvizébe, koncentrált támadást indítva a hitelszűke ellen. A bankárok egyik legfontosabb beszédtémája lett a nyáron a Növekedési Hitelprogram, ami nem véletlen: a program keretében nagyobb összegű kis- és középvállalkozási hitel kihelyezéséről kell dönteniük három hónap leforgása alatt, mint eddig a teljes vállalati üzletágban. A hitel olcsósága miatt a vállalkozások is aktívan érdeklődnek, közülük jelenleg 43 ezer rendelkezik banki hitellel, devizahitele viszont csak 11 ezernek van. A program egy takaréklángon égő banki tevékenységbe lehel most életet.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek

Az euró többnyire 290 és 300 forint között, a svájci frank pedig 235 és 245 forint között hullámzott az év első felében. A jen viszont erőteljesen gyengült a magyar fizetőeszközzel szemben, kedvező helyzetbe hozva a jenhiteleseket. A friss árfolyammozgásokat, illetve az árfolyamrögzítést is figyelembe véve vajon jobb lett volna inkább forintban eladósodnia a sok százezer devizahitelesnek? Ezúttal is megvizsgáltuk a kérdést pusztán a törlesztőrészletek szempontjából. Az alábbi fő következtetésekre jutottunk:

- egyre több olyan devizahitel található az átlagos kamatozásúak között is, amelyek rosszabb választásnak bizonyultak a piaci forinthitelekkel szemben az eddig kifizetett törlesztőrészletek alapján
- ez leginkább a 2008 nyarán, nagyon erős forint mellett eladósodottakra igaz
- a devizahitelesek közül általában a jen- és euróhitelesek fizették ki eddig a legkisebb törlesztőrészletet, most pedig a jen gyengülése miatt a jenhitelesek állnak a legjobban
- az árfolyamgát az euróhiteleseknél a válság előtti, a frankhiteleseknél pedig a 2009-es szint közelébe hozza le a törlesztőrészletet, míg a jenhiteleseknél (amíg a gyűjtőszámla nem nullázódik le) megemeli azt.

Lakossági őrület: mégis hová menekülünk a bankbetétekből?

Egy éve még 7%-ot adtak, ma már alig 4%-os kamatot fizetnek a bankok egy átlagos lekötött forintbetétre. A háttérben elsősorban a jegybanki alapkamat csökkenése áll. A tartós kamatcsökkenés "megbosszulja" magát: az elmúlt egy évben megakadt a bankbetétek növekedése, sőt 35 milliárd forinttal csökkent is az állományuk. A háztartások teljes megtakarítása így is növekedett, csak máshol: az állampapírokban és befektetési alapokban heverő pénz összesen 1255 milliárd forinttal nőtt egy év alatt. Elemzésünkben érdekes ábrákon mutatjuk be a megtakarítások látványos, de drámainak egyelőre nem mondható átrendeződését.

Túl sokan álltak be egyetlen magyar bank ernyője alá

Mintegy 15%-os részesedést szereztek a takarékszövetkezetek a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának 1. pillérében. A 64 milliárd forint körüli összeg jóval nagyobb, mint amekkorát a kkv-hitelpiacon meglévő részesedésük alapján kaptak volna a takarékok. A Portfolio.hu értesülései szerint ennél még nagyobb lett volna a takarékszövetkezetek igénye, ám közülük sokan a technikai jellegű elosztási szabályok miatt nem kapták meg a teljes igényelt összeget. Pedig a jegybank egyik célja épp az ő helyzetbe hozásuk lett volna. Különösen a Takarékbank mint ernyőbank alá tartozó takarékok és magyar tulajdonú kisbankok egy része kapott így kevesebbet, ugyanis közöttük valamiért egy közös kvótát osztották szét.

Árvíz után a magyar biztosítók - Itt a növekedés?

A heterogén magyar biztosítási piacon nagyon nehéz változásokat elindítani az értékesítésben, de előbb vagy utóbb hozzá kell kezdenünk - mondja Yann Ménétrier, a Groupama Garancia vezérigazgatója. A biztosítóvezér továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy kisebb társaságok kivonulnak a magyar piacról, ugyanakkor a biztosítási adó piactorzító hatásai szerinte még nem nagyon látszódnak. A biztosítónál az első negyedévben jól teljesítő életbiztosítások mellett a balesetbiztosítások és a casco növekedésében bíznak.

Friss banki rangsor: mitől robbant szét a mezőny?

Közel 50%-kal emelkedett az elmúlt egy évben az OTP árfolyama, az Erste Banké még nagyobb mértékben. A többi régiós bank lemaradt tőlük. Fundamentális értelemben azonban a lengyel bankok továbbra is jóval erősebbek, az OTP és az Erste erősödése inkább a korábbi tőzsdei alulteljesítéssel magyarázható. Nettó kamatmarzsban ugyan továbbra is bivalyerős az OTP, és a betétgyűjtésben is szépen jön föl, a hitelportfólió minőségét tekintve viszont harmatgyenge. Az osztrák bankok mintha nem találnák a módját, miként hitelezzenek, és számos szempont alapján kettészakadt a mezőny. Régiós banki összehasonlítás az első negyedéves gyorsjelentések alapján.

Nem ezzel hozza el a világvégét Matolcsy a bankoknak

Szűk két év után ismét új jegybanktörvénye lesz rövidesen Magyarországnak. A parlament honlapján pénteken megjelent törvényjavaslat a rendszerváltás óta nem látott jogkörökkel ruházná fel a Magyar Nemzeti Bankot. Lényege: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eddigi feladatait is a jegybank látná el már október 1-jétől. A borítékolhatóan megszülető parlamenti döntésre nyilvánvalóan Matolcsy György elnöki kinevezése teremtette meg az alkalmat. Még mielőtt azonban bárki a jegybankelnök tomboló hatalommániájára vagy a bankok unortodox ihletésű leigázásának szándékára gyanakodna, le kell szögeznünk: szakmai érvek szólnak a lépés mellett, és az integráció - ha jelenleg nem is sürgető módon - indokolt lehet. Az igazán nagy kérdések azonban ezután sem az intézményi megoldáson dőlnek el.

Betört az árvíz - Elmossa a biztosítókat?

A 2002-eshez hasonló, helyenként annál még nagyobb árvíz sújtja ezekben a napokban Magyarországot, Németországot és még néhány közép-európai államot. Az árvízvédelemre tett emberi erőfeszítések ellenére idén is többmilliárd eurós vagyoni kárra lehet számítani a természeti csapás miatt. A magyar biztosítók egyelőre nem adtak ki becsléseket, Csehországban viszont 86 milliárd forintnak megfelelő kárra számítanak a biztosítók csak a biztosított vagyonban, és már több mint tízezer kárbejelentést regisztráltak. A Nomura becslései szerint a mostani európai árvíz miatti kárkifizetések elmaradhatnak a 2002-estől, így a katasztrófa kezelhető méretű veszteséget okoz Európa biztosítóinak, és nem érinti drámaian az idei eredményvárakozásokat. Az alulbiztosítottság azonban komoly fejfájást okozhat az érintett területeken, a teljes gazdasági kár jóval nagyobb lehet a biztosítók veszteségénél.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility