Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1547

Beindul a hitelezés? - Persze, csak egy jó grafikon kell hozzá

A világért se állítanánk, hogy az MNB kozmetikázná, vagy ami még durvább lenne, meghamisítaná a hitelezési adatokat. Ettől függetlenül bosszantó, hogy miközben mi a kkv-hitelezés visszaesését látjuk a statisztikában, a jegybank dinamizálódó növekedésről beszél. Különösen idén érzékeny a téma, amikor a bankok a Növekedési Hitelprogramról a piaci hitelezésre próbálnak áttérni, és mindenki árgus szemekkel figyelné a várva várt hitelezési fordulatot. Szerencsére ígéretet kaptunk a jegybanktól a múlt héten a statisztikai publikáció bővítésére, addig is nézzük, miért nehéz hinni a szemünknek!

Négyből egy lakáshitelest nagy veszély fenyeget

Elszámolás ide, forintosítás oda, a magyar lakáshitelesek közel negyedének még mindig nagyobb a (csak lakáshitelből fakadó) tartozása, mint a lakás forgalmi értéke. A szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknél még rosszabb a helyzet. Bár manapság megint egyre kevésbé vagyunk óvatosak a hitelfelvétel során, csak a lakásérték átlagosan 60%-ára veszünk fel hiteleket, és már az árfolyamkockázat sem fenyeget, tehát sokat enyhült a helyzet.

Nem hiszünk a szemünknek: megtáltosodtak a magyar bankok

Míg 2010 és 2015 között Európa legmagasabb bankadóját nyögte, az állam fejőstehene és a devizahiteles csomagok áldozata volt, most, hogy leszálltak róla, már szárnyal is a magyar hitelintézeti szektor profitja. Az MNB adatai alapján még soha nem volt a mostanihoz fogható, 343 milliárd forintot elérő nyeresége az első félévben. Kicsit a számok mögé tekintve, és a hitelezési céltartalékok visszaírását a helyén kezelve azonban inkább stagnálást vagy csak gyenge növekedést láthatunk a banki alapfolyamatokban.

Bedőlt hitelesek százezrei maradtak segítség nélkül - Mi jön most?

Három és fél éve nem volt olyan alacsony a nem teljesítő lakossági hitelek aránya a bankrendszerben, mint most. Az MNB ma közzétett adatai szerint ugyanis június végén 17,3% volt a lakossági NPL-ráta. A bedőlt hitelek állományának csökkenése azonban olyan alacsony, hogy a hasonló összegű követeléseladásokkal és -leírásokkal is jórészt megmagyarázható. Az MNB márciusi jelzáloghiteles ajánlása egyelőre nem hozott látványos javulást, a lakossági nem fizetési probléma pedig egyre feltűnőbb, hiszen a vállalati NPL-ráta már 8% alatt jár, miközben a lakosságnál nem történt érdemi portfóliótisztítás. Még a magáncsőd is teljes kudarcot vallott, a jelzáloghitelek eladása viszont - ha kis volumenben is - az elmúlt háromnegyedévben újraindult.

Csalóka rekordnyereség a CIG Pannóniánál (2.)

Történetének eddigi legjobb, 218 millió forintos második negyedéves adózott eredményét érte el a CIG Pannónia a magyar számviteli szabályok szerint,

  • miközben az életbiztosító új szerzése csak minimálisan (7%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest,
  • az életbiztosítási díjbevételek 9%-kal visszaestek, ezen belül a rendszeres díjak viszont ugyanennyivel nőttek,
  • a vagyonbiztosítási üzletág az alacsonyabb bázisról 83%-kal növelte díjbevételét,
  • a társaság életbiztosítási állománya és biztosítástechnikai eredménye az egy évvel ezelőtti szinten stagnált,
így elmondható, hogy az életbiztosítói teljesítmény lényegében változatlan, a 20%-os profitnövekmény a társaság más befektetésein elért csökkenő veszteségnek köszönhető.

Adósodik a magyar: nyakunkon az újabb "devizahiteles" válság?

Miután ismét beindult a lakossági hitelezés Magyarországon, egyre többen teszik fel nekünk az alábbi három kérdés valamelyikét: 1. nem vált ismét túlzottá a lakossági hitelfelvétel? 2. Mennyivel ugranak majd meg a törlesztőrészletek, ha az MNB durva kamatemelésre kényszerül? 3. Veszélytelenebbek-e az új forinthitelek, mint a régi devizahitelek voltak? Most igyekszünk ezekre válaszolni.

Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?

Alig zárult le az MKB szanálása és ezzel szinte egyidejűleg a bank privatizációja, újra azt találgatják a sajtóban és a bankszektorban, megvalósul-e az állami Budapest Bankkal az összeolvadás, esetleg ennél is ambiciózusabb célokat tűz ki maga elé a pénzügyi csoport. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás és az MNB által korábban összeállított stratégia sok mindenben meghatározza a bank jövőjét, de azért a fentiekről is megkérdezzük alábbi interjúnkban Balog Ádám vezérigazgatót.

Már látszik: ők a Brexit legnagyobb áldozatai

A piaci várakozások szerint egyöntetűen romlott a legnagyobb amerikai bankok teljesítménye a második negyedévben tavalyhoz képest. Bevételét egyedül a Wells Fargo, adózott eredményét pedig egyedül a Goldman Sachs növelhette a hat legnagyobb közül. A Brexitnek valószínűleg még csak a szele érintette a bankok pénzügyi teljesítményét a második negyedévben, a neheze még csak ezután jön. A banki gyorsjelentési szezon a JP Morgannel ma veszi kezdetét.

Bankválság a Brexit miatt: az adófizetők mentik meg a bankokat?

Több a bankfiók, mint a pizzéria - kevesen gondolnák, de Olaszországban állítólag még mindig ez a helyzet. Jókora késésben van tehát az olasz bankszektor megtisztítása ír, spanyol vagy éppen görög társához képest, a reform elmaradását pedig a Brexit-népszavazás óta pénzük közel harmadát elvesztő részvényesek érzik a bőrükön. Az olasz kormány most azért küzd Brüsszelben, hogy a nagybetétesek és a kötvényesek (olasz családok tízezrei) ne jussanak a részvényesek sorsára, és állami segítséget kapjanak Itália bankjai. Róma dolgát több körülmény is nehezíti.

A piac megtámadására készülhetnek a magyar biztosítók

A válság lecsengése után néhány éven belül egy újabb nagy kihívással, a digitális piac szereplőivel kell majd megküzdeniük a magyar biztosítóknak is. A tavaly még veszteségesen működő, de idén már nyereségre gyúró Uniqa Biztosító erre az időszakra készül. Többek között ennek részleteiről beszél a Portfolio-nak adott interjújában Kurtisz Krisztián, a cég nemrég kinevezett vezérigazgatója.

Mi szóltunk: 170 ezer volt devizahiteles törlesztője ugorhat meg

Tavaly tavasszal, amikor a devizahitelek elszámolása megtörtént, közel 145 ezer árfolyamgátas jelzáloghiteles lélegzett fel, mondván, megszűnt a gyűjtőszámlás tartozása. Közel 25 ezren voltak csak, akiknek megmaradt. Ez volt ugye az a fokozatosan halmozódó tőkeösszeg, amelyet 2012 tavaszától kezdődően azért nem törlesztettek az árfolyamgátasok, mert 180 forintos frankárfolyamon rögzítették a törlesztőrészletüket. Igen ám, de arról sokan megfeledkeztek (vagy nem olvasták akkori figyelmeztetésünk), hogy a forintosítással egyidejűleg a törlesztőrészlet törvény szerint mesterségesen alacsony, a 180 forintnak megfelelő szinten maradt. Ennek súlyos következménye lehet: akiknek az elszámolás során nem csökkent eléggé a tőketartozásuk, azok az árfolyamgátba való belépéstől számítva 5 év múltán, vagyis akár már 2017 tavaszától a havi terhük megemelkedésére számíthatnak. Úgy látjuk, a bankok többsége nem hívta fel kellően ügyfelei figyelmét erre a veszélyre.

Erre a bejelentésre vártunk: hitelek százmilliárdjait szórják ki a bankok

Nagy érdeklődést mutatnak a bankok a MARK Zrt. programjára: ma járt le a 3 hónapos regisztrációs időszak, és több mint 300 milliárd forintnyi vállalati projekthitelt és ingatlant ajánlottak fel az MNB által alapított eszközkezelőnek - jelentette be az MNB. Mivel a MARK a bejelentés szerint várhatóan 90-125 milliárd forintos piaci árat fizethet a bruttó (értékvesztés nélkül számított) 300 milliárd forintnyi eszközökért, és a különbözet jó részét valószínűleg értékvesztésként már megképezték a bankok, most úgy tűnik, nem jár jelentős többletveszteséggel a tranzakciósorozat a szektornak. Meglepően nagyszámú, összesen 23 intézmény ajánlott fel eszközt a MARK-nak.

Jó napot, én vagyok a zombi magyar bankrendszer

Létezik olyan magyar nagybank, amely harmad annyi kihelyezett hitelből gazdálkodik, mint a válság elején, további három nagybank pedig a 2008-as szint felére zsugorodott. Nincs olyan bank a nyolc nagy között, amely nőni tudott volna ez alatt a hét szűk esztendő alatt. A devizahiteles elszámolások, a még csak ébredező hitelkereslet és az alacsony kamatkörnyezet miatt különösen kegyetlen volt a 2015-ös év bevételi szempontból, hiszen volt, ahol a nettó kamatbevétel a negyedével zuhant. Egy magyar nagybanknak azonban tavaly már bővült a hitelállománya, a hitelezési veszteségek visszaesésének köszönhetően pedig nyolcból öt nagybank immár nyereséggel zárta az évet.

Havi 40 ezerrel is lehúzhatják szegény NOK-osokat

Megjelent a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) részleteit szabályozó végrehajtási rendelet. A jogszabály talán legérdekesebb pontja, hogy a NOK-ot szervező cégek havi 10-40 ezer forintot is elkérhetnek szervezési díjként a tagoktól. Ez azt jelenti, hogy a legalább 25 milliós lakásra gyűjtő tagok esetében akár az állami támogatás teljes összegét is lenyelheti a szervező cég.

Pünkösdi királyság a magyar bankszektorban

Messze képességei felett teljesített az első negyedévben a magyar bankszektor. A 2008 ősze óta nem látott, 191 milliárd forintos adózott eredmény ugyanis elsősorban annak köszönhető, hogy nem törlesztő ügyfeleik hiteleire a kelleténél nagyobb értékvesztést képeztek korábban a bankok, és ezek egy részét most visszaírták. A válságok utáni rövid időszakra jellemző világjelenség ez, amivel egyidejűleg a bevételek visszaesésétől, a még mindig alacsony hitelkereslettől és magas költségektől szenved a szektor. 13 érdekes ábrán foglaljuk most össze a magyar bankszektor helyzetét.

Osztalékkal etetik a CIG Pannóniát (2.)

Nem ritkaság manapság a pénzügyi szektorban, hogy a profit jelentős része egy nem alaptevékenységet végző érdekeltségtől származik. Ez történt a gyorsjelentését ma reggel közzétevő CIG Pannóniával is, hiszen az első negyedévben

  • a biztosító 405 millió forintos magyar számvitel szerinti adózott eredményéből 250 millió kapott (alapkezelői) osztalékból származott (persze itt is a biztosítási profit egy része csapódik le),
  • amúgy a biztosítástechnikai eredmény egy év alatt 8%-kal növekedett úgy, hogy
  • emögött a díjbevételek 19%-os visszaesése és az igazgatási költségek újabb évi 8%-os visszavágása áll, az új szerzések pedig tovább estek.
Elemzői becslés nem érkezett a gyorsjelentéshez, amely egyébként az alapfolyamatokban inkább további zsugorodást, mint növekedési fordulatot jelez az életbiztosítónál.

Kirúgások, fiókbezárások a bankoknál: kijózanító számok érkeztek

Azt hinnénk, hogy a 2008 és 2015 között eltelt hét szűk esztendő a drasztikus megszorítások időszaka volt a bankszektorban. Van ebben igazság, de a szabályozói terhek miatt a hitelintézetek működési költsége így is csak 3%-kal, dolgozói létszáma pedig 13%-kal, vagyis 5800 fővel csökkent. A legjobban a fiókszám csappant meg: saját adatgyűjtésünk alapján átlagosan negyedével szűkebb fiókhálózattal működnek a bankok, mint a válság elején. A legnagyobb létszámleépítést a CIB, a Raiffeisen és a Budapest Bank hajtotta végre, a legtöbb fiókjától pedig a Raiffeisen, az UniCredit és a CIB vált meg hét év alatt.

Örülhetnek a magyar cégvezetők - Hidegzuhany a biztosítóknak

Az elmúlt két évben arra alapozott egy több milliárd forintos üzletet a magyar biztosítók egy része, hogy a cégvezetők felelősségét a 2014 márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv nem egyértelműen szabályozta. E jogbizonytalanságnak köszönhetően felelősségbiztosítást lehetett kötni több mint ötezer, potenciálisan pedig több tízezer cégvezetővel. Egy folyamatban lévő kormányzati törvényjavaslat azonban megszüntetné a jogbizonytalanságot, így a biztosítók két éve létező üzleti lehetősége ugrani látszik. A Magyar Biztosítók Szövetségénél a fogyasztókat is féltik az újabb változtatás miatt.

Ez most a 10 legnagyobb sztori a magyar bankszektorban

Véget ért a válság a magyar bankoknál is, de a korábbi nagymellény helyett kiskabátban kell a következő néhány (?) bő esztendő növekedési lehetőségeit meglovagolniuk. Összeszedtük azt a 10 legfontosabb jelenséget és folyamatot, amely szerintünk meghatározza a bankszektor jelenét és jövőképét. Az egyes témákról részletesebben holnapi konferenciánkon lesz szó.

Mi lesz a nem fizető adósokkal, akiknek eladják a hitelét?

A Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd mellett nem tűnik célszerűnek új programba belevágni, ezeket kellene továbbfejleszteni - mondják az EOS vezetői. A követelésvásárlással és -kezeléssel foglalkozó cégcsoport ügyvezető igazgatója, Thummerer Péter szerint egyértelműen van jövője a nem teljesítő jelzáloghitelek bankoktól történő megvásárlásának, ugyanakkor több százmilliárdos nagyságrend nem várható a piactól. Kiss Nikoletta jogi és compliance igazgató szerint nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a követelésvásárlóknál jobban járnak az adósok, mint a bankoknál. A nem fizető lakossági hitelek jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a két szakemberrel.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.