Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1284

Betört az árvíz - Elmossa a biztosítókat?

A 2002-eshez hasonló, helyenként annál még nagyobb árvíz sújtja ezekben a napokban Magyarországot, Németországot és még néhány közép-európai államot. Az árvízvédelemre tett emberi erőfeszítések ellenére idén is többmilliárd eurós vagyoni kárra lehet számítani a természeti csapás miatt. A magyar biztosítók egyelőre nem adtak ki becsléseket, Csehországban viszont 86 milliárd forintnak megfelelő kárra számítanak a biztosítók csak a biztosított vagyonban, és már több mint tízezer kárbejelentést regisztráltak. A Nomura becslései szerint a mostani európai árvíz miatti kárkifizetések elmaradhatnak a 2002-estől, így a katasztrófa kezelhető méretű veszteséget okoz Európa biztosítóinak, és nem érinti drámaian az idei eredményvárakozásokat. Az alulbiztosítottság azonban komoly fejfájást okozhat az érintett területeken, a teljes gazdasági kár jóval nagyobb lehet a biztosítók veszteségénél.

Mit kezdenek a bankok az MNB ingyen hitelével? (Interjú)

A bankok óva intik a vállalkozásokat, hogy az új jegybanki hitelprogram miatt erőltetett, irracionális beruházásokba kezdjenek. Szabó Balázs, az MKB Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmagyarázza, az alacsony kamatmarzs ellenére miért mutatkozott többszörös túljelentkezés az MNB forrásai iránt a bankok részéről, és mire kell figyelniük az érintett vállalkozásoknak. Az MKB-val együtt eddig mindössze négy bank árulta el a Portfolio.hu-nak, mekkora kvótát kapott a jegybanktól.

Gátszakadás a lakossági bankbetéteknél

Valószínűleg a rendszerváltás óta nem fizettek olyan alacsony kamatot a bankok a lakossági betétekre, mint most. Meg is látszódik ennek hatása az MNB ma közzétett áprilisi adatain, nettó 126 milliárd forintot vettek fel ugyanis a háztartások a betétekből egyetlen hónap alatt. Ilyenre 2012 kritikus január hónapja óta nem volt példa. A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan a a hitelek kamatszintje is tovább csökkent, így az új lakáshitelek átlagkamata már "csak" 9%, a vállalati hiteleké pedig 7%. Ez azonban alig lendített valamit a banki hitelezésen: a kkv-k a jövő héten induló Növekedési Hitelprogramban, a családok pedig a félszocpol (egyelőre bizonytalan időzítésű) bevezetésében bíznak.

Most lebuktak a magyar bankok - Árulkodnak a friss számok

Az egy évvel korábbinak több mint duplájára rúgó, 73 milliárd forintos adózott nyereséget értek el az első negyedévben a hazai részvénytársasági hitelintézetek. Gyorsan reagáltak a tranzakciós illeték bevezetésére: bár nem tudjuk, pontosan mennyit fizettek be ezen a címen a költségvetésbe, szépen hárítottak át belőle - példátlan mértékben (+19 milliárd) nőtt a jutalékeredményük, és ezen belül a pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételük (+11 milliárd). A banki eredmény javulásához a forrásköltségek csökkenése és egyes vállalati céltartalékok felszabadulása mellett a bankok takarékoskodása is hozzájárult. A külföldi forráskivonás eközben jelentősen lelassult, a vállalati betétek pedig 6%-kal növekedtek egy év alatt.

Átléptek a bankok egy küszöböt (Interjú Jelasity Radovánnal)

Mára a bankok többsége átlépte azt a küszöböt, amelyen túl már túlzott lenne a tőkeáttétel-csökkentés folytatása - véli Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója. A bankvezér szerint a bankok kamatmarzsa jelentősen csökkenni fog, aminek fényében az MNB új hitelprogramja is más színben tűnik fel, mint korábban tűnt volna. A vállalati szektor fogja beindítani a lakossági hitelezést is. Utóbbihoz a félszocpol bevezetése is hozzájárul, amelyre a kormány május végéig tett ígéretet.

Új helyzetet teremt az MNB hitelprogramja

Vannak olyan beruházások, amelyek a korábbi, magasabb kamatpálya mellett nem lettek volna életképesek, emiatt az ügyfél és a bank részéről sem lett volna racionális ezek elindítása, illetve megfinanszírozása. Az MNB új hitelprogramja azonban változtathat ezen - mondja Soltész Gergő, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, egyben az FHB Bank Zrt. vezérigazgatója. Soltész szerint már többen jelezték bankjuknál érdeklődésüket az új hitelek iránt, ugyanakkor még több kérdés is tisztázásra vár, például, hogy mit tekint a program forgóeszköz-finanszírozásnak.

Elűzte-e a vállalatokat a tranzakciós illeték? (Interjú)

Az év elején bevezetett tranzakciós illeték nagy részét áthárították a bankok lakossági ügyfeleikre, de ettől nem kezdett tömeges bankváltásba a magyar lakosság. Mi a helyzet a bankok vállalati üzletágában, elvándoroltak-e a vállalati tranzakciók külföldre? Mi lesz, ha az elmaradó bevételek miatt a kulcs megemelése mellett dönt a kormány? Többek között erről kérdeztük Salgó Istvánt, az ING Bank vezérigazgatóját.

Összeomlás után - Így néznek ki most a lakáshitelek

Még mindig több lakáshitellel tartozik a magyar lakosság, mint 2008 nyarán, és magasabb a devizahitelek aránya is. Óvatosabbá váltak azonban a családok és a bankok is: öt évvel ezelőtt még 7,5 millió forintot, tavaly már csak 3,7 millió forintot vettünk fel átlagosan használt lakás vásárlására, persze szinte kizárólag forintban. Érdekesség, hogy tavaly a hitelek kevesebb, mint a felét nyújtották csak a kereskedelmi bankok, jelentősen nőtt velük szemben a lakástakarék-pénztári hitelek jelentősége. A piaci kamatok ma is nagyon magasak, állami támogatással azonban kedvező kamatok is elérhetők. Cikkünkben összefoglaljuk a magyarországi lakáshitelekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Valami egészen új kezdődik (Interjú Kósa Erikával)

Reform előtt áll az értékesítési szakma, ebben mi úttörő szerepet vállalunk - mondja Kósa Erika, a nemrég elindult Consequit Zrt. alapítója, elnöke. A Portfolio.hu-nak adott interjújában elárulja, miben bíznak a viharvert életbiztosítási piacon, piramist építenek-e ők is, és mit szólnak az arany árfolyamának hirtelen eséséhez. Kósa Erika szerint most is vannak "zseniális paradigmaváltó" gondolatok az életbiztosítási piacon, de tény: a középosztály mintha eltűnt volna.

Itt a bankok friss rangsora - Az osztrákokkal valami történt

A Raiffeisen múlt heti jelentésével véget ért a régió legnagyobb bankjainak negyedik negyedéves gyorsjelentési szezonja, így ismét összehasonlíthatóvá vált pénzügyi teljesítményük. 2012 utolsó három hónapjában vegyes volt a kép: a lengyel bankok stagnálását az osztrákok visszaesése, illetve az OTP és a Komercni növekedése kísérte az eredmény szempontjából az egy évvel korábbihoz képest. Az osztrák bankok nem csupán egyszeri veszteségeik miatt lettek sereghajtók: csoportszintű hitelezésük most már tartósnak nevezhető csökkenést mutat. A legnagyobb magyar bank viszont magas nettó kamatmarzsával és hiteleinek több mint 19%-os nem teljesítési arányával tűnik ki a mezőnyből.

Komoly veszteségek az MKB-nál - Mi áll a háttérben és merre tovább?

Az előző két évinél kisebb, de így is 89 milliárdos veszteséget szenvedett el tavaly az MKB Bank. Mivel még mindig nagy a bank projektingatlan-portfóliója, a válság pedig nem múlt el, idén is jelentős céltartalék-képzésre készül a társaság. Simák Pál vezérigazgatót megkérdeztük a példátlanul nagy háromévi veszteség okairól, a Moody's hitelminősítővel való szakítás hátteréről és a tranzakciós illeték következményeiről is. Az MKB-nak középtávon kiegyensúlyozott jövedelemtermelő-képességgel kell bírnia, a saját lábára kell tudnia állni a finanszírozásban, emellett legkésőbb 2016 végéig eladhatóvá kell tennie a menedzsmentnek a bankot.

Biztosítások a postán - Megismétlődik a tavalyi siker?

Dinamikus bevételnövekedést mutató biztosító vezetőjeként került nemrég a többségében piaci visszaeséssel küzdő biztosítók szövetségének (MABISZ) élére Pandurics Anett. A Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint a biztosítók jelentős mértékben hozzá tudnának járulni az államadósság hosszú távú és stabil finanszírozásához, ehhez azonban szükség volna a hosszú távú megtakarítási formák állami versenysemlegessé tételére. A Portfolio.hu-nak adott interjújában többek között a postai értékesítés sikerének titkáról és a biztosítási adó hatásairól is beszélt Pandurics Anett.

Egy magyar állami bank hódítja meg a piacot?

Eddig soha nem látott hitelezési aktivitást tervez az Eximbank, mérlegfőösszegét pedig a mostaninak a többszörösére növelné négy év alatt. Nátrán Roland, a bank vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmondta: a legjobb minősítéssel rendelkező kis- és középvállalkozások már 2%-os kamatozás mellett hitelhez juthatnak új hitelprogramjuk révén. Szerdán 14 kereskedelmi bank képviselőjével írták alá az erről szóló megállapodást, hiteleik legalább 70%-a a jövőben is rajtuk keresztül jut el az exportáló vállalkozásokhoz és beszállítóikhoz.

Biztosítók az egészségügyben: mi történt?

Reménykedve fogadta tavaly év elején a hazai biztosítási szakma azt az adójogszabály-változást, amely kedvezőbbé tette a munkáltatók számára, hogy dolgozóik számára egészségbiztosítást kössenek. Több biztosító is új szolgáltatással jelent meg azóta a piacon, ám áttörést nem sikerült elérni. Juhos András, az Uniqa Biztosító vezérigazgató-helyettese foglalta össze a Portfolio.hu-nak adott interjújában a mostani helyzetet.

Nem a biztosítókat kell sajnálni (Interjú)

Az értékesítési csatornák arányának megváltozásával a unit-linked termékek súlya is csökkenhet a biztosítási szektorban - véli Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletág-vezetője. A Portfolio.hu-nak adott interjújában elmondta: biztosítójuk egyértelműen a rendszeres, kis összegű megtakarítások mellett tette le a voksát. Manapság jóval könnyebb meglévő ügyfeleiknek további termékeket eladni, mint új ügyfelet szerezni. A biztosítási piac válsága szerinte a hazai lakosság gazdasági és pénzügyi helyzetét jellemzi.

"Nincs is frank a devizahitelek mögött" - Ez komoly?

Becsapták a bankok a devizahiteleseket, hiszen semmiféle deviza nincs a nekik folyósított hitelek mögött - hangzik el egyre gyakrabban a vád. Hogy ez így van-e, annak eldöntéséhez tisztáznunk kell:

1. Hogy lehetséges, hogy korábban olyan jó volt a devizahitel, ma viszont hatalmas problémát jelent?
2. Hogy lehetnek ezek devizahitelek, amikor a hitelfelvevők nem is devizát kaptak?
3. Valóban nincs a devizahitelek mögött devizaforrás a bankok mérlegében?
4. Ha tényleg hiányzik a devizaforrás, miből és hogyan hiteleztek devizaalapon a bankok?
5. Nyertek-e a magyarországi bankok a forint gyengülésével?
6. Ha nem, akkor ki nyerészkedik a magyar devizahiteles családok kárára?

Ha eljön a fordulat, kitörnek a biztosítók (Interjú)

Budapesten járt és előadást is tartott Michel Khalaf, a világ egyik legnagyobb életbiztosítója, az amerikai MetLife EMEA régiójának elnöke a magyar leánycég éves management meetingjén és hálózati konferenciáján. A Portfolio.hu-nak adott interjújában a biztosító nemzetközi és magyarországi stratégiájáról, a piaci nehézségekről és a régió előtt álló "hatalmas növekedési lehetőségekről" is beszélt.

10 kérdés, 10 válasz az új devizahiteles mentőcsomagról

A szerdán napvilágot látott sajtóértesülések szerint újabb devizahiteles mentőcsomagot tervez a kormány, ezúttal a 90 napon túli késedelemben lévő adósok számára. A program részletei egyelőre nem ismertek, de a sajtóértesülések és egy tavalyi adósmentő program alapján már most körvonalazódni látszik, mit tartalmaz majd a csomag. Cikkünkben többek között összefoglaljuk, miként kivitelezhető, illetve milyen hatásokkal járhat ez az intézkedés. Annyit már most valószínűsíthetünk, hogy sem a bankszektor stabilitására, sem a jegybanki devizatartalékra nem fog nagy veszélyt jelenteni, ugyanakkor nem is csodaszer: kétséges, hogy hosszú távú megoldást jelentene a késedelmes adósok fizetőképességi problémáira, illetve megnyugvást hozna a piac számára.

Magyar modell a biztosítási piacon - Kit tiltanának be valójában?

Tényleg nem érdemes unit-linked életbiztosítást kötni? Miért akarja betiltatni a PSZÁF az MLM-et, és mit ért valójában ez alatt? Miért lenne baj a kötelező biztosításoknál a bonus-malus rendszer eltörlése? Hogy áll az új közvetítői szabályozás? Többek között ezekről kérdeztük Banyár Józsefet, a PSZÁF elnöki főtanácsadóját, aki véleményét március 21-én a Portfolio.hu Biztosítási Konferenciájának hallgatóságával is megosztja.

Magyar bankok: itt a feketeleves

Az elmúlt tíz év során csak kétszer szenvedett el százmilliárd forintnál is nagyobb veszteséget a magyar bankszektor: a válság kezdetén és a végtörlesztés idején egy-egy negyedév erejéig. Ezúttal harmadik alkalommal, látszólag egyedi sokkhatás nélkül történt meg ez. A 150 milliárd forintos negyedéves veszteség és a rekordnak számító hitelezési veszteség ellenére a bankok tőkemegfelelése a csúcson van (15,7%). Ez nemcsak az anyabanki tőkeemelésekkel, de a hitelállomány 2012 egészében végbement 16%-os csökkenésével is magyarázható. A bankok igyekeznek egyre inkább a belföldi betéti forrásokra támaszkodni, ám ez egyelőre csak a külföldi források kivonásában nyilvánul meg. A tőkeáttétel csökkentése rohamtempóban halad - derül ki a PSZÁF által közzétett friss adatokból.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.