Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1284

Az év slágere - Nyugdíj és adókedvezmény egyszerre

Új reménycsillag tűnt fel év elején a magyar biztosítók és a jövőbeni nyugdíjasok borús egén. Január 1-jétől ugyanis ismét jár adókedvezmény az életbiztosítások egy részéhez, mégpedig a nyugdíjcélúakhoz. A befizetett biztosítási díj 20%-ára rúgó éves kedvezményt nem az ügyfél pénztárcáját, hanem a biztosítónál lévő megtakarítását, vagyis későbbi, nyugdíjas jövedelmét gyarapítja hozammal növelten. A Portfolio.hu által megkérdezett biztosítók mindegyike nagy fantáziát lát az új lehetőségben, hiszen ezzel a meglévő nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekkel (NYESZ, önkéntes pénztár) megegyező elbírálás alá esik az életbiztosítás. A biztosítók többsége előállt már saját termékével is.

Becsődölt egy takarék - 20 milliárd forint úszhat el

Az MNB csütörtöki bejelentése alapján lényegében a Soltvadkert és Vidéke másfél évvel ezelőtti sorsára jutott a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, amely a takarékok döntő többségével ellentétben nem lépett be az új szövetkezeti integrációba. A lakossági és vállalati betéteseket 100 ezer eurós összegig 20 munkanapon belül kártalaníthatja az ország betéteseinek pénzét védő és a bankok befizetéseiből működő Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). Egy évvel ezelőtti adatok alapján nagyjából 20 milliárd forint körül lehet a kártalanítási összeg, bár az adatok összesítését még most végzi az OBA.

Eltűnt a devizahitelek majdnem fele

Nem tévedés: az elmúlt fél évtizedben 45%-kal csökkent a magyar háztartások devizahitel-tartozása. Igaz, rögtön hozzá kell tennünk: nem forintban, hanem devizában számítva. Aki ugyanis milliós nagyságrendű devizahitelt vett fel, annak a forintban számított tartozása nagy valószínűséggel most is magasabb, mint a folyósításkor kapott összeg. Ha fokozatosan is, most már forintban is apad azonban a háztartások devizahitel-tartozása, így a devizahiteles probléma (legalábbis a fizetőképes ügyfelek esetében) idővel egyre kevésbé igényel drasztikus kormányzati beavatkozást.

A banki üzlet nem egy euróról szól (Interjú a Raiffeisen vezérével)

Valójában a kormány határozza meg, mennyit is ér a magyar Raiffeisen - ismeri el Heinz Wiedner, a társaság vezérigazgatója. Az osztrák tulajdonos két héttel ezelőtti döntése óta először a Portfolio.hu-nak beszél arról a bankvezér, miként lehet a tartós bizonytalanság állapotában is terveket szőni a banknál, mit gondol a magyar bankszektor Matolcsy György által jósolt átalakulásáról és a bankvezér kollégák őszinteségéről. Szavai alapján a tavaszi választások aligha vetnek véget a magyar gazdaságpolitika "szabadságharcának".

Példátlan esemény az autósoknak - Összehozták a biztosítók

Már-már gazdaságtörténeti fordulatnak számító fejleményt hozott a nemrég zárult kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány. A Portfolio.hu által megkérdezett alkuszok többségénél kissé emelkedtek az átlagdíjak az évek óta tartó áresés után. Míg egy évvel korábban a K&H-hoz, a Genertelhez és a Wáberer Hungáriához szerződött át a legtöbb autós, ezúttal a hosszú ideig piacot vesztő Allianz, valamint a Posta Biztosító és a K&H Biztosító volt a legnépszerűbb, ebben a sorrendben. Az új szerződéskötéssel egyre kisebb az elérhető megtakarítás, így a váltók száma több mint százezerrel csökkenhetett egy év alatt.

Nagy dobásra készül a Raiffeisen - Mi lesz a bankkal?

Felpörgette az eseményeket az osztrák Raiffeisennél az új vezérigazgató júniusi érkezése. Határozottabb irányt adott a bank stratégiájának: nagyszabású költségcsökkentést indítottak el, fókuszáltabb lett az egyes piacok kezelése és megerősítik a bank tőkehelyzetét is. Hogy maradnak végül Magyarországon, arra nem vehetünk mérget, a bank áramvonalasítását azonban az árfolyam további emelkedésével díjazhatja a piac. Mi vár a Raiffeisenre és részvényeseire?

Kivonul az Axa - Osztrák biztosító terjeszkedik Magyarországon

Bár a héten a Raiffeisen esetleges kivonulásától és végül maradásától volt hangos a sajtó, gőzerővel zajlik egy szintén osztrák pénzintézet terjeszkedése Magyarországon. Ezúttal nem a bankszektorról, hanem a biztosításiról van szó: újabb leánybiztosítót szerez a Magyarországon már ismert Vienna Insurance Group. Ezzel már három, külön márkanév alatt futó biztosítóval is rendelkezik majd hazánkban, piaci részesedését pedig 5,8 százalékról 7,2 százalékra növeli. Kivonul a piacról a francia Axa biztosító, leánycége nemcsak új tulajdonost, de várhatóan új nevet is kap.

A devizahitelesek fekete éve - Megérkezett a felmentő sereg

Hiába tartozik fokozatosan egyre kisebb összeggel a lakosság a bankoknak, egyre többet költ a meglévő hitelek törlesztésére. Pontosabban költene, ha az árfolyamgát nem segítene: számításaink szerint 2013-ban összesen 591 milliárd forintot áldozott a magyar lakosság banki devizahitel-törlesztésre, ami a program nélkül bőven 620 milliárd forint fölött lett volna. Tavaly nem emelkedett tovább a devizahitelek kamata, a forint azonban soha nem volt olyan gyenge az év átlagában a frankhoz és az euróhoz képest, mint 2013-ban.

Veszik a Raiffeisent - Adófizetői pénzből lesz "magyar" a bankszektor?

Hamarosan bejelenthetik, hogy a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bank vásárolja meg a nála százszor nagyobb méretű Raiffeisen Bankot. A szokatlan tranzakcióval több elemzésünkben is foglalkozunk, az alábbiakban azt nézzük meg, mennyire változik meg ettől a magyar bankszektor külföldi és hazai befolyás szerinti szerkezete. Számításaink szerint csaknem megvalósul a kormány célja: a bankszektort legalább felerészben magyar kezekben tudni. A Raiffeisen megvásárlásával ugyanis a 2012 végi 43%-ról 50% közelébe nőhet a magyar érdekeltségű bankok részaránya. A Raiffeisen kvázi állami kézbe vétele és megtartása azonban sokba kerülhet az adófizetőknek.

Felforgatta mindennapjainkat az MNB (TOP 10 sztori - 1.)

Minden korábbi várakozáson túlmenő kamatcsökkentési sorozat, óriási átalakulás a lakossági megtakarítási piacon, és sok százmilliárdos hitelpiaci élénkítés - ezek mind-mind a Magyar Nemzeti Bank háza tájáról kiindult folyamatok voltak idén, amelyeknek összefoglaló története a Portfolio.hu szerkesztőségének megítélése szerint megérdemli a legfontosabb idei gazdasági-pénzügyi sztori címet. A történethez persze az is hozzátartozik, hogy bár új jegybankelnökként Matolcsy György gyökeres fordulatot ígért a monetáris politikában, de végül ez túlzásnak bizonyult, ahogy a váltással kapcsolatos félelmek is. Maga az átállás azonban nem volt zökkenőmentes, amely többek között abból is látszott, hogy amikor Matolcsy túlmerészkedett a szakértői stáb által megtámogatott kereteken, akkor teljesítménye jócskán visszaesett.


Hadjárat a bankok ellen - Kezd betelni a pohár (TOP 10 sztori - 4.)

Tragikomikus és irracionális elemektől hemzsegett 2013-ban is a kormány és a bankok viszonya. Eleve egy teljesen új, Európában ismeretlen banki adónem bevezetésével kezdődött az év, amit aztán a kulcs megemelésével, egy pótadóval és a bankoknak fájó ingyenes készpénzfelvételről szóló döntéssel is megfejelt a kormány. Mintha mindez nem lett volna elég, a nyár közepén elővette a politika a devizahitelesek újbóli "megmentésének" ötletét is, ebben azonban egyelőre sem a bankok, sem az adósok számára nem lett köszönet. A kormány szerint év végén még a Kúria is a bankok oldalára állt, a kérdés tehát nem jutott nyugvópontra. Csodálkozhatunk-e azon, hogy ebben a környezetben több nagybank tulajdonosa is a kivonulást fontolgatja?


Hasítanak a lakáskasszák - Itt a negyedik szereplő

A kis önerővel és nagy kockázatvállalással járó devizahitel-boom után megnőtt a nagyobb önerőt és kisebb kockázatvállalást biztosító lakás-előtakarékosság jelentősége Magyarországon. Az éveken keresztül két társaság (Fundamenta és OTP) által fémjelzett piac már négyszereplős: az Erste után ma az elsősorban biztosítótársaságként ismert Aegon is bejelentette, hogy megkezdte működését saját lakás-takarékpénztára.

Indul a bankszektor nagy átalakulása - 7 tény Orbán álmáról

A kétszeresére, de inkább a háromszorosára kell emelni a takarékszövetkezetek piaci részesedését - mondta már 2010 őszén Orbán Viktor. A bankszektornak pedig legalább felerészben magyar kézben kell lennie - tette hozzá később. Eladtak több kisebb bankot a külföldiek az utóbbi években, megkezdődött a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, és szóba került most már legalább két nagybank tulajdonosának a kivonulása is. Hogy állunk ezek után a miniszterelnök kívánságának teljesülésével? - ezt nézzük meg az alábbiakban 7 kérdés és 7 válasz formájában. A magyar bankszektor nagy átalakulása valószínűleg még csak most kezdődik, és a szemünk láttára fog lezajlani.

Fordulat a magyar bankszektorban?

Az elmúlt évek legkisebb, 13 milliárd forintos nyereségét érték el a harmadik negyedévben a hazai részvénytársasági hitelintézetek. Már annak is örülhet a bankszektor, hogy az előző negyedévvel ellentétben ezúttal nem lett veszteséges. Annak viszont kevésbé, hogy az egyes bankok között továbbra is óriási eltérések mutatkoznak. A jegybank politikája erőteljesen csökkentette a kamatbevételeket, ezt azonban nagyjából kompenzálta a kamatköltségek még nagyobb visszaesése. A bankok hitelportfóliója tovább romlott (a teljes NPL-ráta 14,5%), és a hiteleken elszenvedett értékvesztés is növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A tőkeáttétel-csökkentés (deleveraging) viszont mintha megtorpant volna, kérdés, vajon ez már a fordulat első jele-e.

"Nem fogjuk elszúrni" (Interjú Balog Ádámmal)

A Magyar Nemzeti Bankot is meglepte a múlt héten megjelent alacsony inflációs adat, amely a jegybank középtávú inflációs képére és a kamatpályára is hatással lehet - mondta a Portfolio.hu-nak adott interjújában Balog Ádám. Az MNB alelnöke szerint aktívan figyelnek a pénzügyi stabilitási kockázatokra is, de jelenleg csak annyit ígérhet, hogy nem fogják elszúrni a kamatcsökkentéssel. A Növekedési Hitelprogram jövőre 0,7 százazalékponttal emelheti meg a GDP-t, az újabb keret 70-80 százalékát pedig beruházási hitelre fordíthatják a bankok. A devizatartalékhoz csak nagyon óvatosan és csak meghatározott feltételek mellett nyúlnának.

Így vonul ki a Raiffeisen Magyarországról?

Az MKB után a Raiffeisen a második hazai nagybank, amelynek szóba került az eladása a napokban. Az elmúlt évek egyik legveszteségesebb magyarországi bankjáról van szó, így a tulajdonos nyilatkozata, ha váratlan volt is, nem feltétlenül keltett meglepetést. Az annál inkább, hogy az osztrákok állítólag már vételi ajánlatokat is kaptak a magyar érdekeltségre. Mivel egy veszteségtermelő koloncot aligha venne bárki is a nyakába, elképzelhető, hogy az MKB-hoz hasonlóan nem egészben értékesítenék a leánybankot, sőt más lehetőségek is szóba jöhetnek. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy áll most a magyar Raiffeisen szénája.

Néhány éven belül rá sem ismerünk a magyar bankpiacra

Nehéz elképzelni, hogy az Ausztriánál lényegesen kisebb GDP-vel rendelkező Magyarország megélne a jövőben is egy nagyságrenddel nagyobb létszámú bankpiaccal - mondja Kozma András. A német tulajdonban lévő hazai Commerzbank elnök-vezérigazgatója a Növekedési Hitelprogram második szakaszáról és a tranzakciós illetékről is megosztja véleményét a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

Köszönjük, devizahiteles csomag: új csúcson a bedőlt hitelek

Talán soha nem volt még olyan nagy a devizahiteles csomaggal kapcsolatos lakossági várakozás, mint 2013 harmadik negyedévében. A folyamatos politikai ígéreteknek meg is lett a negatív következményük: új csúcsra ugrott a nem teljesítő hitelek aránya. Az MNB pénteken közzétett adatai szerint a lakossági hitelek 18,5 százaléka 90 napon túl, további 15,4 százaléka pedig 90 napon belül késedelmes, vagyis háromból egy hitelt nem a szerződés szerint törlesztenek. Vészesen magasra emelkedett azok aránya is, akiknek a tartozása meghaladja a lakás értékét.

Forró pénzek a magyar biztosítóknál

A jól sikerült második negyedévet követően ismét visszatért a stagnálás közeli állapot a hazai biztosítási piacra. A teljes díjbevétel 1,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a valósabb képet mutató korrigált díjbevétel azonban 2,1%-kal visszaesett. Az élet és a nem-élet üzletág teljesítménye hasonló mértékű romlást mutat, ha az egyszeri díjas termékek 25%-os megugrásától eltekintünk. A Generali-Providencia díjbevétel szerinti elsősége egy negyedévig tartott: ezúttal megint az Allianz lett a legnagyobb egyedi biztosító, csoportszinten viszont a Generali maradt a legnagyobb.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája

Három év alatt példátlan mértékben, kilencszeresére pumpálta fel hitelállományát az ország ma már tizenötödik legnagyobbnak számító takarékszövetkezete, a Körmend és Vidéke. A legkevésbé sem óvatos terjeszkedésnek meg lett a következménye: november elején felügyeleti biztosokat rendelt ki hozzá az MNB. Az ország egyik legnagyobb kockázatot vállaló takarékjáról van szó, amely a kritikus helyzeteket kezelni tudó új integrációs szervezetből bankká alakulási szándéka miatt kimaradt. Egyelőre nem egyértelmű, elkerülhető-e a Soltvadkert és Vidéke tavalyi esetének megismétlődése, egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy hamarosan befektetői segítséggel helyreáll az intézmény normál működése: úgy tudjuk, több befektetői kör is meg akarja szerezni a takarékot. Még ha nincs is a betéteseknek félnivalójuk, a takarék eddigi üzleti gyakorlatán biztosan változtatni kell.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.