Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1281

Nyereségessé fogyott a CIG Pannónia

Történetének első nyereséges negyedévéről számolt be kedden reggel közzétett gyorsjelentésében a CIG Pannónia. Az életbiztosító profitábilissá válása paradox módon éppen a korábban reméltnél alacsonyabb növekedési ütemnek, az értékesítés visszaesésének köszönhető. Az új szerzések és díjbevételek elmaradtak a várttól, az alacsony költségszint és a befektetési környezet azonban pozitívan járult hozzá a kedvező eredményhez.

A gyorsjelentés fő pontjai:

- MSZSZ szerint 7,4 milliárd forintos bruttó díjbevétel a negyedik negyedévben, ami a várttól 1%-kal, az egy évvel korábbitól 14%-kal elmarad
- Szintén MSZSZ szerint 421 millió forintos, a vártat 59%-kal meghaladó adózás utáni eredmény, ami IFRS szerint 313 millió forint
- A befektetési eredmény, az igazgatási költségek és a szerzési költségek szintje szintén jobban alakult a vártnál, igaz, utóbbi a várttól jelentősen elmaradó új értékesítés következménye is.

A biztosító nyereségről beszámoló (várható) gyorsjelentésére az árfolyam már hétfőn jelentős emelkedéssel reagált.

Ki menti meg a bankokat, ha kell? (Interjú)

Megnyugtató ma az európai bankok tőke- és likviditási helyzete, az eszközminőséggel kapcsolatos aggodalmak azonban fennmaradtak - nyilatkozta Budapesten járva Farkas Ádám, a londoni központú Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) főigazgatója. Jelenleg előkészítés alatt áll az európai bankunió első nagy lépésének, az egységes bankfelügyeletnek a felállítása, amelyet két másik lépcső: a bankszanálási mechanizmus kialakítása és esetlegesen a betétbiztosítási rendszerek reformja követ majd. Magyarországnak még van ideje arra, hogy eldöntse, miként vesz részt a bankunióban, a nagyobb bankok azonban nem "pihenhetnek", rájuk idén is összeurópai stresszteszt vár.

Tömeges leépítések, fiókbezárások a magyar bankoknál - Igaz ez?

Szó sincs arról, hogy feleződött vagy akár harmadával csökkent volna a magyar bankoknál dolgozók létszáma az elmúlt öt évben. A fiókok számáról ez még kevésbé mondható el, dacára a válságnak és a drasztikus kormányzati intézkedések sorozatának. Tömeges fiókbezárásokra lényegében csak tavaly került sor. A helyzet összességében jobb, mint sokan gondolnák: a létszám 9%-kal, a fiókszám mindössze 4%-kal csökkent 2007 óta a Portfolio.hu által számba vett bankoknál. Az átlag persze nagy szórást takar: a CIB mérete negyedével csökkent, az OTP-é viszont alig változott az elmúlt fél évtizedben. Volt olyan bank is, amelyet dinamikus fiók- és létszámnövelés közben ért a válság. A féket azóta jellemzően mindenki behúzta, és valószínűleg néhány évig még behúzva is tartja.

Kezdheti tépni a haját a devizahitelesek egy része

A devizahitelesek döntő többsége egyelőre alacsonyabb törlesztőrészletet fizetett eddig, mintha ugyanazt az összeget ugyanakkor, piaci alapú forinthitel formájában vette volna fel - derült ki múlt heti cikkünkből. Érdemes azonban továbbgondolni mindezt: mi történik, ha a devizaárfolyamok és a kamatok a jelenlegihez hasonló szinten maradnak? Vajon még mindig a devizahitelek bizonyulnak nyerőnek? Egy átlagos devizahitel esetében nemleges a válasz. Sőt, a 2008 nyarán felvett frankhitelek egy része esetében már most jobban állnak a forinthitelek az eddigi törlesztőrészlet alapján, az átlagos frankhitelek esetében pedig három-négy év múlva következhet ez be. Az árfolyamgát árnyalja a képet, hisz várhatóan több százezer forintot hagy a devizahitelek zsebében, de nem tünteti el a frankhiteleknek a teljes futamidő során felgyülemlő hátrányát.

Nagy piacuk lesz a bedőlt lakáshiteleknek (Interjú)

2007-ben, amikor ötéves stratégiáját meghirdette, még másképp képzelte el a cég és a követeléskezelési piac jövőjét Kovács Zoltán, a Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatója. Az elmúlt évek bevételei mégis hozták a terveket, így ma további növekedésre készülhetnek, hisz alapvetően válságálló iparágról van szó. Többek között a közüzemi és banki tartozások vételáráról és behajtásáról, a bankok lassú portfóliótisztításának okairól és a rezsicsökkentésről kérdeztük a szakembert. Kovács Zoltán szerint volt már rosszabb is a lakosság fizetési morálja a mostaninál, de törékeny a jelenlegi állapot is.

Mennyit buknak a bankok a devizahitelesek megsegítésével?

Ha a jogosultak fele belép az árfolyamgát-konstrukcióba, négy és fél év alatt 62 milliárd forintnyi kamatbevételtől esik el a magyar bankszektor - mutatják a Portfolio.hu frissített becslései. A várható veszteség természetesen erőteljesen függ a jövőbeni forintárfolyamtól. Cserébe viszont jobb minőségű lesz a lakossági hitelportfóliójuk annál, mintha nem lenne a program, így alacsonyabb lehet a hitelezési veszteségük is, ami részben ellensúlyozhatja a kieső kamatbevételeket.

Itt az újabb áresés - Melyik biztosító lett az autósok kedvence?

További 10-15%-kal estek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak a legutóbbi, 2012 végi kampány során. Egy átlagos autós így 11 ezer forintért kötötte meg új biztosítását a Portfolio.hu által megkérdezett alkuszok körében. A kampányt a K&H, a Genertel és a Wáberer Hungária nyerte meg az ő adataik alapján. A kgfb-piac új szabályozása azonban tovább csökkentette a kampány jelentőségét.

Devizahitelesek: a forinthitel tényleg jobb lett volna?

Az elmúlt hónapok devizahiteles mentőcsomagjai és bírósági perei nyomán megint előkerült: jobb lett volna inkább forintban eladósodnia a sok százezer devizahitelesnek. Ismét megvizsgáltuk ezért a kérdést pusztán a törlesztőrészletek szempontjából. Számításaink eredményeként az alábbiakra jutottunk:

- egy átlagos devizahitel minden időszakban jobb döntésnek bizonyult, mint egy akkori piaci kamatozású forinthitel
- a devizahitelesek közül általában a jen- és euróhitelesek fizették ki eddig a legkisebb törlesztőrészletet, most az euróhitelesek állnak a legjobban
- jelenleg a frankhitelesek törlesztőrészlete a legmagasabb, de visszatekintve még így is kevesebbet fizettek a forinthiteleseknél.

Mennyit húzott ki a még gyengébb forint az emberek zsebéből?

Soha nem okozott még annyi fejfájást a devizahiteleseknek az erős frank, mint tavaly. Legalábbis azoknak, akik valamilyen okból lemaradtak a kedvezményes végtörlesztésről, márpedig ők közel 80%-os többségben vannak. A magasabb törlesztési terhek pedig a lakosság fogyasztására és megtakarításaira is negatívan hatottak. De vajon mekkora mértékben? Tízmilliárdok, netán százmilliárdok úsztak el így? A Portfolio.hu becslései szerint a helyes adat 2012-ben 40 milliárd forint körül volt, vagyis tavaly ennyivel költöttek többet devizahiteleik törlesztésére a végtörleszteni nem tudó magyar háztartások, mint egy évvel korábban. Ehhez jött hozzá (2011 végével együtt) az a közel 984 milliárd forint, amit végtörlesztési célból gyűjtöttek össze mások.

Válságmenedzserrel hozták rendbe Szentendrét

Csaknem egy éve járta be a hír a magyar sajtót: a Raiffeisen Bank "jelöltjét" választotta meg Szentendre város új alpolgármesterének, hogy vele hozassa rendbe saját pénzügyeit. A megfogalmazás kicsit sántít, hiszen a bank csak egy külső jelölthöz ragaszkodott, végül az önkormányzat által választott személyhez adta beleegyezését. A több cégnél, így a Herendi Porcelánmanufaktúránál és a Magyar Telekom bolgár érdekeltségénél is válságmenedzserként megfordult pénzügyi szakember úgy véli, az adósságkonszolidációval még egyáltalán nem oldódnak meg a települések pénzügyi gondjai. Sőt, szerinte most érkezett el az az idő, amikor a szentendreihez hasonló radikális szemléletváltás már nem halogatható tovább. Ehhez a gazdasági alpolgármester vagy gazdasági jegyző intézményének felállítását javasolja.

Kiderült, melyik banknál hány ügyfél kap ingyen pénzt

A Portfolio.hu becslései szerint közel 140 ezer igénylés futott be a bankokhoz 2012 végéig az árfolyamgát konstrukcióra. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden harmadik jogosult devizahiteles élt a kivételes lehetőséggel az első, december végi határidőig. Ebből a PSZÁF adatai szerint november végéig 105 ezer esetben írták már alá a szerződést is. A parlament időközben 2013. március 29-éig kitolta az igénylés határidejét. Így akár a 40%-os részvételi arány is elérhető, persze ez is jelentősen elmarad a korábbi várakozásoktól. Cikkünkben a bankok egyedi tapasztalatait és adatait mutatjuk be a 2012 végi állapot szerint.

Mit hoz a lakásbiztosítások új adója?

Nem valószínű, hogy a biztosítási adó felénél sokkal többet át tudnának hárítani a biztosítók ügyfeleikre - véli Zatykó Péter, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatója. A Portfolio.hu-nak adott interjújában a biztosítási adó veszélyei mellett az MLM-rendszerű értékesítés esetleges betiltásáról és az életbiztosításokat érintő hosszú távú változásokról is beszél a lakásbiztosításokban piacvezető társaság vezetője.

Devizahitelek, tranzakciós illeték: támad a pénzügyi ezotéria

A devizahitelek mint hibás termékek megtámadása, a kilakoltatások leállítása és a tranzakciós illeték áthárításának megakadályozása - láthatóan e három cél bűvöletében töltötte első munkanapjait a pénzügyi jogok biztosa. Doubravszky György első nyilatkozataiban túltett e témákban eddig megszólaló politikusok nagy részén is, pénzügyi babonákra és hiedelmekre építve eddigi rövid munkásságát. Egyelőre semmi gond ezzel, leszámítva, hogy nemcsak a tevékenységét figyelemmel kísérő, pénzügyileg képzetlen ügyfeleknek, de a hitelesek csendes többségének is komoly károkat okozhat ez a kommunikáció. A fogyasztóvédelmi problémák megoldásához a pénzügyi szektor stabilitásának erősítése biztosítaná a legjobb alapot, bármennyire ortodox útnak tűnik is ez.

Ezt már nem lehet a Brokernetre fogni

Folytatódott 2012 őszén is az életbiztosítások értékesítésének mélyrepülése Magyarországon. A Portfolio.hu birtokába került adatok szerint a harmadik negyedévben a válság legnehezebb időszakát, 2009-et idéző értékesítési számok jellemezték a piacot, hiszen 12 milliárd forintnál is kevesebb éves díjat hozó életbiztosítás talált "gazdára". A befektetéssel kombinált életbiztosítások továbbra is alulteljesítenek más megtakarítási formákkal szemben, ismét felerősítve a biztosítók értékesítésének szabályozásáról szóló vitát. Ennek egyik legfrissebb eleme a PSZÁF javaslata, amely elsősorban fogyasztóvédelmi szempontok miatt tiltaná a szektor múltbeli növekedésében kiemelkedő szerepet játszó multi level marketing (MLM) típusú értékesítést.

Közérdek, hogy ne dőljenek be a hitelek (Interjú)

A mostani ingatlanpiaci folyamatok a nem teljesítő vállalati portfoliók jó részének csak a hosszú távú megtérülését és átsrukturálását teszik lehetővé. Ma is vannak azonban olyan vállalati szegmensek, amelyek kedvező növekedési lehetőségeket kínálnak - mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank Vállalati és Önkormányzati Területéért felelős vezérigazgató-helyettese. A Raiffeisen komoly önkormányzati kitettséggel rendelkezik - a szakember szerint a bankok reális hozzájárulása lehet a szektor adósságkonszolidációjához, hogy az ÁKK által átvett állományt kedvező kondíciókkal finanszírozzák tovább. A Raiffeisen vezetője a tranzakciós illeték várható hatásairól is nyilatkozott a Portfolio.hu-nak.

Világvége helyett: új kor virrad ma férfiakra és nőkre

December 21-ével új korszak veszi kezdetét a biztosítási piacon. Mától ugyanis nem köthető olyan biztosítás, amelynek a díja eltér nők és férfiak esetében. Az erről szóló gender-direktíva hatásairól több cikkünben is beszámoltunk már. A hatályba lépés napján pedig Petr Bohumsky, a Generali PPF Holding Prágában dolgozó kockázati menedzsment igazgatója foglalja össze a tudnivalókat a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

A kiskapuk helyett mi az ország érdekét nézzük (Interjú)

A biztosítási adó lépcsőzetessége tiltott állami támogatásnak minősül, így a kisebb biztosítóknak fel kell készülniük, hogy az EU elmeszeli a most még nekik kedvező szabályozást - mondja Kisbenedek Péter. Az Allianz elnök-vezérigazgatója és a MABISZ elnöke úgy véli, a két hét múlva életbe lépő biztosítási adónak csak kevesebb, mint felét lesznek képesek áthárítani a biztosítók. Szerinte szomorú, hogy egyes biztosítók csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, és ezek alapján lobbiznak. A kötelező biztosítás szabályozása viszont most már rendben van, az életbiztosítási piacon pedig a vegyes életbiztosítások térnyerésére lehet számítani a unit-linked termékekkel szemben. Az Allianz költséghatékonysága és eredményessége nagyon jó, így leépítések helyett az innovációkra koncentrálhatnak. Egyelőre azonban nehéz megmondani, mikor jön el a szakma által várt piaci fordulat.

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?

Csaknem 3800 milliárd forintnyi forrást vontak ki a külföldiek az elmúlt két évben a magyar bankszektorból. Eközben több mint 600 milliárd forint összegben tőkét emeltek az anyabankok - szintén a magyar bankszektorban. Hogy lehet egyszerre igaz mindkét állítás, és mi lehet a jelenség hátterében? Elemzésünkben e sokszor félreértelmezett kettőséget mutatjuk be röviden. Szem előtt kell tartanunk: a fenti két adat nem vonható ki egymásból, az almát a körtével nem érdemes összehasonlítanunk.

Magyar biztosítások százezrei tűntek el - Egy évtized veszett oda

A magyar gazdasággal együtt a biztosítási szektor is komoly válságát éli. 670 ezerrel kevesebb biztosítási szerződés van ma érvényben, mint a válság elején. A biztosítók díjbevétele 2005 óta először 800 milliárd forint alá eshet idén, ami reálértéken még a 2002-es szintnél is alacsonyabb. Az elmúlt négy év jellemzően a nagy biztosítóknak sikerült a legrosszabbul. Cikkünkben szemléletes ábrákon mutatjuk be néhány szempont alapján, hol is tart ma a magyar biztosítási szektor.

Miért nem a bankokat menti meg a kormány?

2013-ra marad az eladósodott vállalkozások problémájának kezelése. A három korábbi adósságcsökkentés után jövőre csak erre fogunk koncentrálni - mondta Orbán Viktor nemrég egy rádióinterjúban. Ha így folytatja a kormány az egyes gazdasági szereplők "megmentését", a 2014-es választásokig nem marad más, akit meg tudna szabadítani adósságától, mint a bankszektor. Ráadásul ez a leginkább eladósodott ágazat mind közül - vihetnénk végig a kormányzati logikát, amely persze velejéig hibás.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újra éledezik az infláció - Mibe érdemes most befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.