Várhatóan november 2-án hirdetik meg a magyar biztosítók év végi kötelező biztosítási díjaikat. Az év közben biztosítást kötő ügyfelek esetében már egy ideje emelkedik az átlagos díjszint. A drágulás most hosszú évek után először az év végi kampányra is átragadhat, pénzügyi értelemben lélegzetvételhez juttatva a biztosítókat és a közvetítőket. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi várható a kötelező biztosítások terén a közeljövőben.
A kormányváltástól napjainkig 380 ezer devizahiteles vett igénybe valamilyen állami segítséget, vagy szabadult meg más módon a hitelétől. A többség már élt olyan adóskönnyítő megoldással, amelyhez hasonlót most megint tervez a kormány. 170-170 ezren végtörlesztettek, illetve "árfolyamrögzítettek" kedvezményesen, ennél jóval kevesebben éltek a fizetésképteleneknek szóló megoldásokkal. Ha kevés áldozattal járó, célzott megoldást szeretne a kormány, ez utóbbiak továbbfejlesztésére helyezné most a hangsúlyt. Úgy tűnik azonban, most sem a bajban lévő (igaz, sok esetben felelőtlen) ügyfeleknek fog szólni az új csomag, hanem megint a fizetőképes többségnek.
Ma csaknem százmilliárd forinttal magasabb törlesztőrészletet fizetnek a devizahitelesek egy év alatt, mint öt éve - derül ki a Portfolio.hu számításaiból. Az elmúlt évben nem nőtt tovább a devizahitelek átlagkamata, a forint árfolyama viszont soha nem volt olyan gyenge az euróval és a frankkal szemben, mint az idei év eddigi részében átlagosan. Elméletileg nőtt volna tehát a törlesztési teher, az árfolyamgátba belépett ügyfeleknek köszönhetően azonban tavalyhoz képest számításaink szerint már csökkent a ténylegesen kifizetett törlesztőrészlet. Úgy tűnik, a devizahiteles törlesztőrészletekben a készülő csomag nélkül is már elérkezett a fordulat.
Lekerült a napirendről a devizahitelek azonnali forintosítása, mert a forint árfolyamát vagy az MNB devizatartalékát rosszul érintette volna. Ehelyett az árfolyamgát továbbfejlesztésével mentesítené a kormány az árfolyamkockázattól a devizahiteleseket, csökkentve egyúttal a törlesztőrészleteket is. Többféle megoldás versenyez egymással, ezek közül forrásaink szerint valamiféle végtelenített árfolyamgát áll most nyerésre. Cikkünkben bemutatjuk, mit hozhat ez az adósoknak és a bankoknak.
Alapkezelőket és elemzőket, külföldieket és hazaiakat vegyesen kérdeztünk meg arról, véleményük szerint mi várható a készülő devizahiteles csomagtól. Bár a bankok november 1-jéig időt kaptak arra, hogy a kormánynak tetsző javaslatot tegyenek az asztalra, arra számíthatunk, hogy a kormány a saját verzióját nyújtja majd be. Mikor, kiket és hogyan segítenek meg, illetve hogy hat majd ez az OTP-re? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos várakozásairól kérdeztük meg a piacot. Kiderült: a piac jelentős banki veszteségekre számít, ezek mértéke azonban az OTP számára várhatóan kezelhető lesz.
Négy, devizahitelekkel kapcsolatos bírósági ítélet is napvilágot látott a múlt héten, többnyire a kamatemelések jogszerűtlenségével kapcsolatban. A Portfolio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. A jövőben pedig évi 81 milliárddal, vagyis átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal kisebb lenne a törlesztőrészlet a mostaninál. Nagyon kicsi azonban az esélye, hogy ez így lesz: mindössze néhány esetben mondta ki eddig bíróság az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét, ráadásul anélkül, hogy konkrét összeget visszafizettettek volna az adós számára. Kérdéses, hogy a készülő devizahiteles csomag megszünteti-e az egyre nagyobb pénzügyi káoszt okozó jogi bizonytalanságot.
A válság 2008-as kitörése óta immár öt szűk esztendőt élt át a magyar bankszektor. Egyes bankok akár csődbe is mehettek volna, ha tulajdonosuk nem áll folyamatosan melléjük. A magyarországi nagybankokat az elmúlt fél évtizedben összesen 880 milliárd forintnyi friss tőkével segítették meg külföldi anyabankjaik - derül ki a Portfolio.hu alábbi, friss gyűjtéséből. A teljes bankszektorban ez az összeg közel ezermilliárd forintra rúg, aminek nagy részét a magyar államnak kellett volna kifizetnie, ha a bankok többsége (amint manapság kormányzati célként hallani) hazai tulajdonban lett volna. A sorozatos tőkeemelések ellenére miért beszélhetünk mégis drasztikus anyabanki forráskivonásról? Cikkünkben e két, ellentétes előjelű folyamatot mutatjuk be röviden.
Holnap indul az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakasza. 2014 végéig 2000 milliárd forintot terítene szét a jegybank a kkv-szektorban. Ennek növekedésserkentő hatása jó hír a gazdaságnak, ugyanakkor a program költségeit is állniuk kell valakiknek, ezek pedig az adófizetők lesznek. Kérdéses ezért, pozitív lesz-e a program végső egyenlege a nemzetgazdaság számára. Emellett nem valószínű, hogy a bankok megint elkapkodják majd az ingyen forrást, ekkora tömegű hitelt ugyanis 2,5%-os kamat mellett valószínűleg nem éri meg kihelyezniük. A 2000 milliárdos terv inkább csak egy elméleti keretösszegként értelmezhető: közel 60%-át (!) jelenti a kkv-k meglévő hitelállományának. 7 kérdés, 7 válasz következik a jegybank programjának újabb szakaszáról, amely most inkább lehetőségnek, mint kényszernek tűnik a hazai vállalati hitelpiac számára.
Melyik a legnyereségesebb és a legveszteségesebb bank Magyarországon? Melyikük bánik a legjobban a tulajdonosok pénzével? Melyik bank keres arányosan a legtöbbet a kamatokon, és melyik a legkisebb hitelezési veszteséggel működő pénzintézet? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a közelmúltban kiadott Aranykönyv adatait áttekintjük. Cikkünkben a magyar bankok 2012-es rangsorát és elmúlt néhány évi teljesítményét mutatjuk be.
November 1-jéig kaptak időt a bankok, hogy az ügyfelek javára módosítsák a devizahitel-szerződéseket. A Fidesz olyan megoldást akar, amely a forinthitelekével azonos szintre csökkenti a devizahitelek törlesztőrészletét, és megszabadítja a hiteleseket az árfolyamkockázatoktól - derült ki péntek este, ahogy az is, hogy a terhek nagyobbik részét a bankoknak kell viselniük. Valószínű, hogy ilyen csomagot önszántukból nem lesznek hajlandóak összeállítani a bankok, pláne, hogy most egy évi 40 milliárd forintnál is nagyobb új "bankadó" fenyegeti őket. A gordiuszi csomót ezért november első napjaiban a kormány vághatja majd át. Hogy a számok nyelvén mit jelent a legújabb verzió a bankoknak és a devizahiteleseknek, azt az alábbiakban becsüljük meg.
A készpénzhez szokott ügyfelek fülének kedves, minden más szempontból rossz üzenet a kormány havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételről szóló terve. A latin-amerikai példák alapján bevezetett tranzakciós illeték egyetlen erényét tüntethetik el ezzel. Apró politikai haszonért nagy és kockázatos gazdasági visszalépés.
A kormányzati sanyargatások, ijesztgetések és ultimátumok közepette igazi felüdülés a hazai bankszektor számára a Magyar Nemzeti Bank június elején indult Növekedési Hitelprogramja. A Portfolio.hu által megkérdezett bankok többsége a vállalkozók vártnál nagyobb érdeklődéséről és a beruházási célú hitelek viszonylag magas arányáról számolt be. A 750 milliárd forintos, legfeljebb 2,5%-os kamatozással továbbadható keretösszeg nagy részére szerződést kötöttek a bankok az ügyfelekkel az augusztus 29-ei határidőig, így a folyósítások tervezett része szeptember végéig megtörténhet. A programot valószínűleg hamarosan ismét meghirdeti a jegybank. A jövőre vonatkozóan van is a bankoknak néhány jobbító szándékú javaslatuk, amelyeket velünk is megosztottak.
Értelmezhetetlen és ezért teljesíthetetlen ultimátumot kaptak a bankok tegnap Rogán Antaltól, ma pedig Orbán Viktortól. Amennyiben nem módosítják november 1-jéig a devizahitel-szerződéseket úgy, hogy az árfolyamveszteségek nagy részét a bankok nyeljék le, a kormány maga fogja forintosítani a devizahiteleket. Az ultimátum önkéntes teljesítésére hiába várunk, a banküzem egyszerűen nem így működik. A kormány megoldásával a Csányi Sándor által hétfőn felvázolt forgatókönyv teljesülhet: a bankoknak 900-950 milliárd forintos veszteséget kellene lenyelniük. Ez a tőkéjük közel harmada, és nagyjából megegyezik a válság előtti háromévi nyereségükkel. Ennek pusztító következményein túl csak egyben lehetünk biztosak: a bankszövetség és a kormány eddigi tárgyalásait elfelejthetjük, a devizahiteles konfliktus az ultimátum teljesíthetetlensége miatt háborús szakaszába lépett.
Miközben az OTP-re a közelgő devizahiteles csomag árnyéka vetül, az osztrák bankok továbbra sem találják a hitelezési visszaesés ellenszerét, és egyre rosszabb számokat produkálnak. A lengyel magán-nyugdíjpénztári rendszer kvázi államosítása az ottani bankok hosszú ideig tartó felülteljesítését törheti meg, a cseh Komercni Bankánál viszont legalább "csak" a lassulás jelei mutatkoznak. A múlt héten zárult második negyedéves gyorsjelentési szezon fényében hasonlítottuk össze ismét a régiós nagybankok fundamentális teljesítményét. Ahogy a fenti mondatok is érzékeltetik, egyelőre nem mutatkozik pozitív fordulat Közép-Európa bankpiacán. Különösen a korábban gyorsan terjeszkedő osztrák bankoknál kezd nyomasztóvá válni a tartósan alacsony megtérülés.
Kétféle devizahiteles javaslatcsomagot helyezett a kormány asztalára tegnap a bankszövetség. Úgy hírlik, az egyik a lakáscélú devizahitelek azonnali és kedvezményes forintosításáról, a másik pedig egy ötéves, gyorsított árfolyamgát keretében történő fokozatos forintosításról szól. Előbbi egy átlagos hiteles esetében szerintünk közel 16%-os törlesztőrészlet-csökkenéssel járna, utóbbi esetében azonban ilyen hatásról egyelőre nem tudni. Értesüléseink szerint a banki és jegybanki javaslatok egyaránt napirendre kerülnek a kormány mai ülésén. Cikkünkben megvizsgáljuk a számok nyelvén is, a bankok kétféle javaslata milyen hatással járhat a bankszektorra, az államra, az MNB-re és a devizahitelesekre nézve.
A Portfolio.hu-étól eltérő feltételezésekkel élt az MNB, amikor 30-40 milliárd forintra becsülte az általa tegnap javasolt devizahiteles csomag éves költségét. Számításaink szerint adottnak vették az árfolyamgát éves költségét 100%-os részvételi arány mellett, ami közel 50 milliárd forint. Az MNB által említett évi 30-40 milliárd forint ehhez adódik hozzá, ami csak a rögzített árfolyam feletti tőketörlesztések elengedéséhez lenne elég. A kamatok elengedésének költségeit tehát valószínűleg figyelmen kívül hagyták, mondván: ezeket a bankszektor és az állam már az előző árfolyamgáttal felvállalta. Mivel az árfolyamgátban jelenleg a jogosult hitelek közel fele vesz részt, az MNB ötletének teljes többletköltsége a mostanihoz képest valójában 55-65 milliárd forint lenne. A program a működő árfolyamgát költségeivel együtt így több mint évi 80 milliárd forintba kerülne az államnak és/vagy a bankszektornak.
Az elmúlt hetekben számos helyről, megnyilatkozásból próbálta a szakmai sajtó kikövetkeztetni, merre, milyen irányba tarthat a devizaadósok véglegesnek beállított mentőcsomagja. Jelen anyagunkban áttekintjük a piacon fellelhető alternatívákat, összegezve azok előnyeit és hátrányait. Devizahitel-mentő ötlettel tele van a padlás. Az alábbi összevetésből kiderül, hogy egyes "népszerű" ötletek társadalmi és gazdasági katasztrófával fenyegetnek, más megoldások pedig - hiába felelnek meg a megfogalmazott céloknak - azért nem lehetnek ésszerű alternatívák, mert a hiteladósok számára jelenleg nem jelentenek érdemi segítséget a törlesztőrészletek csökkentésében.
A fentiekből következik, hogy szakmai alapon csak olyan megoldás javasolható jó szívvel, amely érdemi és azonnali törlesztőrészlet-csökkenést ötvöz egy viszonylag visszafogott banki és költségvetési tehernövekedéssel. E tekintetben megfelelő alapot adhat a korábbi anyagainkban már szereplő, s most az MNB által is javasolt gyűjtőszámla nélküli árfolyamgát megoldás, ezt azonban ki kell egészíteni az árfolyamkockázatot kezelő megoldással (állami árfolyamgarancia) és ésszerű tehermegosztással a bankok és a költségvetés között. Persze, nincsenek illúzióink - a bankok és a kormányzat tárgyalásain számos egyéb részlet is szerepel. Meglehet, alapjaiban más döntés születik - anyagunk ugyanakkor segíthet a tájékozódásban.
Máig nem állt talpra a válság kezdetén nagy drámákat átélt magyar lízingpiac. Többek között az elmúlt évek fejleményeiről, a Növekedési Hitelprogramnak a lízingcégekre gyakorolt negatív hatásáról és a legnagyobbak között felszínen maradt Budapest Lízingről beszélgettünk a cég vezetőjével, Toldi Balázzsal. Kiderült: sok más finanszírozóhoz hasonlóan náluk is az agrárszektor most a legnagyobb reménycsillag.
A Magyar Nemzeti Bank adott a bankoknak, a kormány viszont elvett tőlük, a végeredmény pedig csúnya lett. Durva egyszerűsítéssel így is értékelhetők a bankszektor PSZÁF által közzétett második negyedévi eredményadatai, hiszen:
A Portfolio.hu úgy értesült, jelen állás szerint alapvetően kétféle forgatókönyvről tárgyalhatnak a kormány és a bankszövetség képviselői a jövő kedden sorra kerülő találkozójukon. Az egyik elképzelés szerint egyszeri aktussal forintosítják majd a devizaalapú lakáshiteleket, és hogy ezzel rövid távon is jól járjanak az adósok, némi tőke- és/vagy kamatkedvezményt adnak hozzá nekik. A másik elképzelés néhány éven belül, fokozatosan változtatná át forintalapúvá a devizahiteleket. Mindkét megoldás hátránya, hogy nem igazán radikális a devizahiteles probléma kezelésében, előnyük azonban, hogy egy múlt héten napvilágot látott, információink szerint gyorsan elvetett ötlethez képest valamivel kisebb pénzügyi áldozatot követelnének meg a bankszektortól és az államtól.
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
A friss Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet, ami megváltoztatja az eddigi jótállási előírásokat. Mostantól...
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
Várhatóan 2024 júniusában indul az új otthonfelújítási program. A támogatásból az 1990 előtt épült családi...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Megválasztása óta keveset beszélt Argentína új elnöke a dollárra való átállásról, pedig a lépésnek komoly...
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
