Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1547

Fordul a kocka: kiszorítják a hitelezésből a magyar bankokat?

Talán soha nem volt még akkora a nyomás a magyar bankokon, mint idén, hogy a kis- és középvállalkozások aktív hitelezésével támogassák a gazdasági növekedést. Csupa olyan változás zajlik, ami jövőre viszont irtózatosan megnehezíti a dolgukat. 540 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrást dob szét a kormány a cégek között a következő három évben, mégpedig a bankok mérlegének megkerülésével. Az MNB pedig március végével lezárja az olcsó, fix kamatozású források jó részét biztosító Növekedési Hitelprogramját. Utánajártunk, terem-e még egyáltalán babér a bankoknak a hazai cégek finanszírozásában, és mi lesz jövőre a kkv-hitelezéssel.

Vihar előtti csend a CIG Pannóniánál

Az előző negyedévek tendenciájának folytatását mutatja a CIG Pannónia ma reggel közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentése. Ez azonban várhatóan nem sokáig lesz így: az MKB biztosítók nemrég bejelentett megvásárlása és az etikus életbiztosítási koncepció is nagy változásokat hozhat a társaságnál. A magyar számviteli szabályok szerint

  • három hónap alatt 195 millió forintos adózás utáni eredményt ért el az életbiztosító, ami 27%-kal magasabb az egy évvel korábbinál,
  • a javulást azonban a szerzési költségek visszaesése meg is magyarázza, pedig az új értékesítési volumen 6,8%-kal emelkedni tudott,
  • az életbiztosítások díjbevétele 5,6%-kal, ezen belül a rendszeres díjas termékeké 6,8%-kal esett vissza,
  • a cégcsoport egészénél ezt a nem-életbiztosítási leánycég folytatódó növekedése kompenzálta, itt ugyanis 62%-kal nőttek a díjbevételek.

Elemzői becslés ezúttal sem érkezett a gyorsjelentéshez.

Nullszaldó körül egyensúlyoz az FHB

Alighanem az FHB-nál is örülnek a társasági adó tegnap bejelentett csökkentésének, a harmadik negyedévben ugyanis épp ez az adózási tétel húzta le negatív tartományba a bank eredményét. Néhány fontosabb részlet a csütörtöki piaczárás után közzétett gyorsjelentésből:

  • 223 millió forintos adózott veszteséget szenvedett el a jelzálogbank, adózás előtti profitja viszont 200 millió forint lett.
  • Jelentős mértékben, 18,5%-kal csökkent három hónap és 29%-kal hat hónap alatt a bank betétállománya a vállalati üzletágban bekövetkezett - sajtótámadásokkal összefüggő - betétkivonások miatt.
  • Eközben a hitelállomány lényegében stagnált, a lakossági folyósítás 2%-kal visszaesett, a vállalati viszont 50%-kal nőtt az előző negyedévhez képest.
  • A negyedik negyedév hitelállományát csökkenti, de a harmadik negyedév díjbevételeit növelte, hogy az OTP által beolvasztott Axa 35,5 milliárd forint refinanszírozott hitelállományt visszafizetett a jelzálogbanknak.
  • A nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent (12,3%-on áll), öt éve volt utoljára ilyen alacsony a banknál.
  • A társult vállalkozások a harmadik negyedévben 390 millió forinttal, az első három negyedév során 785 millió forinttal járultak hozzá az összes bevételhez, a Diófa Alapkezelő 153, illetve 505 millió forinttal.

Elemzői várakozás ezúttal sem érkezett a gyorsjelentéshez.

Együtt folytatják a takarékok és az FHB

Nem Spéder Zoltán utódlását, hanem a takarékszövetkezeti szektor átalakításának folytatását tartja feladatának Vida József, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) elnöke, aki az új tulajdonos B3 Takarék Szövetkezet vezetőjeként az FHB igazgatóságába is bekerülhet hétfőn. A takarékszövetkezeti szektor jövőjéről készült interjúnkban a Demján Sándorékkal való viszonyról, az önkormányzati számlavezetés esetleges elvesztéséről, a postai szolgáltatásokról, valamint az FHB és a Takarékbank jövőbeni szerepéről is szót ejt a szakember.

Súlyos megszorítások küszöbén egyes magyar bankok?

Gyorsulva nő a hitelezés és egyre jobb az eszközminőség Közép-Európa bankjainál. A szűk kamatmarzs és a szabályozói terhek miatt azonban így is jóval alacsonyabb a megtérülésük a válság előttinél. Különösen igaz ez a magyar bankszektorra, amely a régiós átlagnál is nagyobb hatékonyságjavításra szorul. Az újabb súlyos megszorítást egyes magyar bankok csak digitalizációval kerülhetik el, miután az alacsony kamatkörnyezet behatárolja a hitelezési aktivitásból és volumenbővítésből fakadó bevételnövelési lehetőségeiket. A Deloitte és az Efma friss tanulmányából szemezgettünk.

Új Lehman Brotherstől retteg Amerika - Trump vagy Clinton megoldja?

Tízszer annyi pénzt adtak a bankok Clinton kampányára, mint amennyit Trump kapott tőlük. Pedig négy éve még kétszer annyit szántak az akkori republikánus jelöltre, mint Barack Obama újraválasztására. Ennél perdöntőbb bizonyítékra nincs szükség arról, melyik jelölt elnöksége lenne most kedvezőbb a bankrendszernek, de azért sorra vesszük, ki mit ígért kampányában a pénzügyi szektornak. Ígéretek helyett részben persze helyesebb fenyegetésekről beszélni, amiben még a kiszámíthatóbb demokrata jelölt kampánya sem szűkölködött. Bár a programok hiányosak, a közös cél jól kivehető: egy újabb Lehman Brothershöz fogható hatású bankcsőd elkerülése a politikailag leginkább kifizetődő eszközökkel.

Az egész bankszektor jó irányba halad

A racionalizáció időszakán túl van, most már az üzleti potenciál kiaknázására fókuszál a Sberbank Magyarország - nyilatkozta a Portfolio-nak Szabó Richard vezérigazgató. A bankszektor egésze a stabilitás és kiszámíthatóság irányába halad - értékeli a helyzetet.

Alázzuk a szomszédokat: mennybe mennek a magyar devizahitelesek

Több mint másfél évvel a svájci jegybank emlékezetes döntése és a frankárfolyam elszállása után végre összeállt a felvizezett lengyel és a drasztikus, de szűk kört érintő román devizahiteles csomag is. A korábban már megismert horvát csomagot is figyelembe véve kijelenthető, hogy egyenként valószínűleg a horvát és a román frankhitelesek jártak a legjobban, hiszen a felvételkori alacsony árfolyamon váltják át a hitelüket. Összességében azonban a magyar devizahitelesek jóval nagyobb összeget és jóval korábban kaptak vissza a bankoktól, mint amit más régiós országok devizahitelesei.

Kinyírták a lakossági állampapírok utolsó riválisát is

2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok, 2016 első felében pedig utolsó versenytársként a készpénz esett el a legnépszerűbb lakossági megtakarítási forma címért folyó versenyben. Az állampapír egyeduralkodóvá vált, 10 ábrán követjük most nyomon fényes győzelmét.

Mi készülődik az MKB és a CIG között?

Az MKB az egyetlen hazai nagybank, amely az eladó MKB biztosítókat leszámítva nem köteleződött el más biztosító felé, többek között ezért döntött a vele való együttműködés mellett a CIG - árulja el a Portfolio-nak adott interjúban a CIG Pannónia vezérigazgatója. Az etikus életbiztosítási koncepció miatt várható profitnyomás is időszerűvé tette Kádár Gabriella szerint bankbiztosítók akvizícióját. Az MKB biztosítók pénteken bejelentett megvásárlásának okairól és várható következményeiről kérdeztük a biztosítóvezért.

Biztosítót vesz Magyarországon a CIG Pannónia - Mi értelme?

Hatékonytalanul működő, tartósan veszteséges biztosítópárost vásárol a két MKB Biztosítóval a CIG Pannónia. Első értékelésünk szerint négy szempont miatt valószínűleg mégsem olyan rossz üzlet ez a tőzsdén jegyzett társaságnak, mint ahogy elsőre hangzik: 1. valószínűleg kellően alacsony a bajorok által kért (egyelőre ismeretlen) vételár, 2. hosszú évek értékesítési munkáját spórolja meg az akvizícióval a CIG, hiszen vagyonbiztosítási üzletágát több mint duplájára növeli a vétellel, 3. az MKB Bank jelentős értékesítési partnerré válhat a biztosító számára az életbiztosítási területen is, 4. az MKB biztosítók költségszintje kihasználható szinergialehetőségeket rejt.

Új világ jöhet a bedőlt hitelek kezelésében

Amikor tavaly februárban aláírta az EBRD felé tett szándéknyilatkozatát a kormány, akkor nemcsak a bankadó csökkentését ígérte meg, hanem például azt is vállalta, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi Magyarország a bankok nem teljesítő hitelállományának leépítése során. Kezd beérni az elhatározás: az EY az EBRD által finanszírozott tanulmányban foglalta össze a konkrét teendőket a problémás vállalati hitelek kezelésére, és akár MNB-ajánlás is születhet a témában. Haás Lászlóval, a tanácsadócég Restrukturálási és Finanszírozási Üzletágának igazgatójával beszélgettünk a témáról.

A fél világot romba döntheti a legnagyobb német bank összeomlása

Az európai bankrendszer beteg embere és a világ legkockázatosabb bankja, egyúttal Európa legnagyobb gazdaságának pénzügyi ütőere és egészen a közelmúltig a világ öt legnagyobb befektetési bankjának egyike, a derivatív piac főszereplője. Veszélyes kombinációt testesít meg a Deutsche Bank, amelyet egyre többen az új Lehman Brothersként emlegetnek, nem alaptalanul: a bankot még mindig 2008 előtti bűnei kísértik, ezúttal egy saját tőkéjének ötödére rúgó amerikai bírság képében. Németország szégyenfoltja lehet a bankból, akár bukni hagyják, akár állami pénzből megmentik, e két forgatókönyv elkerülése pedig vért és verejtéket ígér a részvényeseknek.

Megbuherálták a magyar lakáshitelek kamatát?

Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta "könnyítés" nagy részét. Utánanéztünk és utánakérdeztünk, mi áll a háttérben, és találtunk néhány hiteles magyarázatot.

Új helyzet állt elő a magyar biztosítóknál

Az alacsony hozamkörnyezet ellenére folyamatosan nő a magyar biztosítási szektor jövedelmezősége: az év első felében 32 milliárd forintos profitot értek el a biztosítók, amire hét éve nem volt példa. A díjbevételek ritkán látható ütemben, 11%-kal nőttek a második negyedévben. Az élet és a nem-élet üzletág bevétele hasonló mértékben növekedett, az életbiztosítások profittartalmára viszont egyre nagyobb nyomás helyeződik.

Összeolvadás előtt: mi lesz veled, Raiffeisen?

A jövő héten eldőlhet, összeolvad-e a magyar leánybankot is érdekeltségei között tudó Raiffeisen Bank International tulajdonosával, a szintén osztrák Raiffeisen Zentralbankkal. Nagyok a kockázatok a részvényárfolyam szempontjából.

Felminősítésünk árnyoldalai: mi lesz a magyar bankokkal?

Most már európai összevetésben is viszonylag nagy hazai állampapír-állománnyal rendelkezik a magyar bankszektor, ezért nem mindegy, milyen hatásai vannak a felminősítésnek vagy bármilyen más eseménynek az állampapírpiacon. A befektetői környezet általános javulása jó hír a bankoknak, de a hozamcsökkenés közvetlen hatásai nem egyértelműen pozitívak a hitelintézetekre: míg a rövid távú hatás a hosszú lejáratú állampapír-portfólió felértékelődésén keresztül kifejezetten kedvező, hosszabb távú hatásként a banki kamatmarzs és a nettó kamatbevételek további szűkülése következhet be. Épp az a folyamat erősödhet tehát tovább, amely mostanában a profitnövelésük talán legnagyobb ellensége.

Eladó a Budapest Bank, nagyot szakíthat, aki megveszi

A kormánybiztos elképzeléseinek ismertetésével lendületet kap ezen a héten az alig egy éve állami tulajdonban lévő Budapest Bank privatizációja. Mivel a megvásárlásában kiaknázható szinergialehetőséget láthat több hazai piaci szereplő is, nem érdektelen számukra sem Zolnai György elnök-vezérigazgatóval készült alábbi interjúnk. Lakossági ügyfélszám és fiókhálózat alapján a negyedik legnagyobb hazai bankról van ugyanis szó. A bankvezér szerint 2-1 arányú vesztésre állnak a hazai bankok az eredmény javításáért folytatott küzdelemben, és ismét látszódnak egy túlzott hitelezési verseny jelei, a Budapest Bank azonban több szempontból is elüt a mezőnytől.

Forradalom az interneten: mennyire veszélyesek a biztosítások?

Fogyasztóvédelmi kérdések hosszú sorát veti fel a digitalizáció a biztosítási szektorban, az igényfelméréstől a panaszkezelésig kemény munkát adva a biztosítóknak, a közvetítőknek és a felügyeletnek is. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett XIII. Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás egyik moderátorával, Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértővel beszélgettünk a témáról.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.