Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1333

Robban a szuperolcsó lakáshitel - De hol az új szocpol?

Havonta több ezer forintot takaríthatnak meg azok, akik a piaci kamatozású lakáshitelek helyett az államilag támogatott hitelek felvétele mellett döntenek. Lassan egy éve elérhetők ezek a hitelváltozatok, és a feltételek is viszonylag lazák, ennek ellenére a lakáshitel-felvevők mintegy harmada választotta csak őket a tavasz folyamán. Az állampapírok hozamcsökkenésének köszönhetően azonban egyre olcsóbbak e kölcsönök (kamatuk immár alig 6%), és ennél olcsóbbak már nem nagyon lesznek, így a nyár a kamattámogatott lakáshitelek fellendülését hozhatja. Az igazán nagy növekedéshez viszont szükség volna a félszocpol bevezetésére vagy a szocpol feltételeinek lazítására is. Ennek minisztériumi tervezetéről elsőként a Portfolio.hu számolt be még márciusban, úgy tűnik azonban, megvárja a kormány a választások előtti hónapokat a lépéssel. A bankoknak és a hitelfelvevőknek sem jó ez: sokan emiatt várnak a lakásvásárlással és a hitelfelvétellel.

A pánik háttere: baljós árnyékvilág nőtt a bankrendszer fejére

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is múlt - gondolhatnánk a kínai bankrendszerben kialakult június végi feszültségről. A múlt hét elején még a Lehman Brothers összeomlásával vontak párhuzamot, ma viszont már egészen más piacok miatt aggódnak a befektetők. A pánik lecsengett, Kína azonban továbbra is élénk figyelmet érdemel: olyan "nem hivatalos" bankrendszer nőtt a "hivatalos" bankok fejére az elmúlt fél évtizedben, amely tartós és akár hosszú távú rendszerszintű instabilitás forrása lehet. Az elmúlt hetek epizódja nem volt más, mint a jéghegy csúcsa egy gigantikus konfliktusban, amely a merev állami bankszabályozás és a mellette zabolátlanul növekvő hitelpiac szereplői között zajlik. Mégis milyen körülmények között?

Roham a bankoknál: tízezreknek kellene Matolcsy olcsó hitele

Követ hajított a Magyar Nemzeti Bank a hazai vállalati hitelezés állóvizébe, koncentrált támadást indítva a hitelszűke ellen. A bankárok egyik legfontosabb beszédtémája lett a nyáron a Növekedési Hitelprogram, ami nem véletlen: a program keretében nagyobb összegű kis- és középvállalkozási hitel kihelyezéséről kell dönteniük három hónap leforgása alatt, mint eddig a teljes vállalati üzletágban. A hitel olcsósága miatt a vállalkozások is aktívan érdeklődnek, közülük jelenleg 43 ezer rendelkezik banki hitellel, devizahitele viszont csak 11 ezernek van. A program egy takaréklángon égő banki tevékenységbe lehel most életet.

Friss adatok: totális bukásra állnak a frankhitelek

Az euró többnyire 290 és 300 forint között, a svájci frank pedig 235 és 245 forint között hullámzott az év első felében. A jen viszont erőteljesen gyengült a magyar fizetőeszközzel szemben, kedvező helyzetbe hozva a jenhiteleseket. A friss árfolyammozgásokat, illetve az árfolyamrögzítést is figyelembe véve vajon jobb lett volna inkább forintban eladósodnia a sok százezer devizahitelesnek? Ezúttal is megvizsgáltuk a kérdést pusztán a törlesztőrészletek szempontjából. Az alábbi fő következtetésekre jutottunk:

- egyre több olyan devizahitel található az átlagos kamatozásúak között is, amelyek rosszabb választásnak bizonyultak a piaci forinthitelekkel szemben az eddig kifizetett törlesztőrészletek alapján
- ez leginkább a 2008 nyarán, nagyon erős forint mellett eladósodottakra igaz
- a devizahitelesek közül általában a jen- és euróhitelesek fizették ki eddig a legkisebb törlesztőrészletet, most pedig a jen gyengülése miatt a jenhitelesek állnak a legjobban
- az árfolyamgát az euróhiteleseknél a válság előtti, a frankhiteleseknél pedig a 2009-es szint közelébe hozza le a törlesztőrészletet, míg a jenhiteleseknél (amíg a gyűjtőszámla nem nullázódik le) megemeli azt.

Lakossági őrület: mégis hová menekülünk a bankbetétekből?

Egy éve még 7%-ot adtak, ma már alig 4%-os kamatot fizetnek a bankok egy átlagos lekötött forintbetétre. A háttérben elsősorban a jegybanki alapkamat csökkenése áll. A tartós kamatcsökkenés "megbosszulja" magát: az elmúlt egy évben megakadt a bankbetétek növekedése, sőt 35 milliárd forinttal csökkent is az állományuk. A háztartások teljes megtakarítása így is növekedett, csak máshol: az állampapírokban és befektetési alapokban heverő pénz összesen 1255 milliárd forinttal nőtt egy év alatt. Elemzésünkben érdekes ábrákon mutatjuk be a megtakarítások látványos, de drámainak egyelőre nem mondható átrendeződését.

Túl sokan álltak be egyetlen magyar bank ernyője alá

Mintegy 15%-os részesedést szereztek a takarékszövetkezetek a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának 1. pillérében. A 64 milliárd forint körüli összeg jóval nagyobb, mint amekkorát a kkv-hitelpiacon meglévő részesedésük alapján kaptak volna a takarékok. A Portfolio.hu értesülései szerint ennél még nagyobb lett volna a takarékszövetkezetek igénye, ám közülük sokan a technikai jellegű elosztási szabályok miatt nem kapták meg a teljes igényelt összeget. Pedig a jegybank egyik célja épp az ő helyzetbe hozásuk lett volna. Különösen a Takarékbank mint ernyőbank alá tartozó takarékok és magyar tulajdonú kisbankok egy része kapott így kevesebbet, ugyanis közöttük valamiért egy közös kvótát osztották szét.

Árvíz után a magyar biztosítók - Itt a növekedés?

A heterogén magyar biztosítási piacon nagyon nehéz változásokat elindítani az értékesítésben, de előbb vagy utóbb hozzá kell kezdenünk - mondja Yann Ménétrier, a Groupama Garancia vezérigazgatója. A biztosítóvezér továbbra is elképzelhetőnek tartja, hogy kisebb társaságok kivonulnak a magyar piacról, ugyanakkor a biztosítási adó piactorzító hatásai szerinte még nem nagyon látszódnak. A biztosítónál az első negyedévben jól teljesítő életbiztosítások mellett a balesetbiztosítások és a casco növekedésében bíznak.

Friss banki rangsor: mitől robbant szét a mezőny?

Közel 50%-kal emelkedett az elmúlt egy évben az OTP árfolyama, az Erste Banké még nagyobb mértékben. A többi régiós bank lemaradt tőlük. Fundamentális értelemben azonban a lengyel bankok továbbra is jóval erősebbek, az OTP és az Erste erősödése inkább a korábbi tőzsdei alulteljesítéssel magyarázható. Nettó kamatmarzsban ugyan továbbra is bivalyerős az OTP, és a betétgyűjtésben is szépen jön föl, a hitelportfólió minőségét tekintve viszont harmatgyenge. Az osztrák bankok mintha nem találnák a módját, miként hitelezzenek, és számos szempont alapján kettészakadt a mezőny. Régiós banki összehasonlítás az első negyedéves gyorsjelentések alapján.

Nem ezzel hozza el a világvégét Matolcsy a bankoknak

Szűk két év után ismét új jegybanktörvénye lesz rövidesen Magyarországnak. A parlament honlapján pénteken megjelent törvényjavaslat a rendszerváltás óta nem látott jogkörökkel ruházná fel a Magyar Nemzeti Bankot. Lényege: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eddigi feladatait is a jegybank látná el már október 1-jétől. A borítékolhatóan megszülető parlamenti döntésre nyilvánvalóan Matolcsy György elnöki kinevezése teremtette meg az alkalmat. Még mielőtt azonban bárki a jegybankelnök tomboló hatalommániájára vagy a bankok unortodox ihletésű leigázásának szándékára gyanakodna, le kell szögeznünk: szakmai érvek szólnak a lépés mellett, és az integráció - ha jelenleg nem is sürgető módon - indokolt lehet. Az igazán nagy kérdések azonban ezután sem az intézményi megoldáson dőlnek el.

Betört az árvíz - Elmossa a biztosítókat?

A 2002-eshez hasonló, helyenként annál még nagyobb árvíz sújtja ezekben a napokban Magyarországot, Németországot és még néhány közép-európai államot. Az árvízvédelemre tett emberi erőfeszítések ellenére idén is többmilliárd eurós vagyoni kárra lehet számítani a természeti csapás miatt. A magyar biztosítók egyelőre nem adtak ki becsléseket, Csehországban viszont 86 milliárd forintnak megfelelő kárra számítanak a biztosítók csak a biztosított vagyonban, és már több mint tízezer kárbejelentést regisztráltak. A Nomura becslései szerint a mostani európai árvíz miatti kárkifizetések elmaradhatnak a 2002-estől, így a katasztrófa kezelhető méretű veszteséget okoz Európa biztosítóinak, és nem érinti drámaian az idei eredményvárakozásokat. Az alulbiztosítottság azonban komoly fejfájást okozhat az érintett területeken, a teljes gazdasági kár jóval nagyobb lehet a biztosítók veszteségénél.

Mit kezdenek a bankok az MNB ingyen hitelével? (Interjú)

A bankok óva intik a vállalkozásokat, hogy az új jegybanki hitelprogram miatt erőltetett, irracionális beruházásokba kezdjenek. Szabó Balázs, az MKB Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmagyarázza, az alacsony kamatmarzs ellenére miért mutatkozott többszörös túljelentkezés az MNB forrásai iránt a bankok részéről, és mire kell figyelniük az érintett vállalkozásoknak. Az MKB-val együtt eddig mindössze négy bank árulta el a Portfolio.hu-nak, mekkora kvótát kapott a jegybanktól.

Gátszakadás a lakossági bankbetéteknél

Valószínűleg a rendszerváltás óta nem fizettek olyan alacsony kamatot a bankok a lakossági betétekre, mint most. Meg is látszódik ennek hatása az MNB ma közzétett áprilisi adatain, nettó 126 milliárd forintot vettek fel ugyanis a háztartások a betétekből egyetlen hónap alatt. Ilyenre 2012 kritikus január hónapja óta nem volt példa. A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan a a hitelek kamatszintje is tovább csökkent, így az új lakáshitelek átlagkamata már "csak" 9%, a vállalati hiteleké pedig 7%. Ez azonban alig lendített valamit a banki hitelezésen: a kkv-k a jövő héten induló Növekedési Hitelprogramban, a családok pedig a félszocpol (egyelőre bizonytalan időzítésű) bevezetésében bíznak.

Most lebuktak a magyar bankok - Árulkodnak a friss számok

Az egy évvel korábbinak több mint duplájára rúgó, 73 milliárd forintos adózott nyereséget értek el az első negyedévben a hazai részvénytársasági hitelintézetek. Gyorsan reagáltak a tranzakciós illeték bevezetésére: bár nem tudjuk, pontosan mennyit fizettek be ezen a címen a költségvetésbe, szépen hárítottak át belőle - példátlan mértékben (+19 milliárd) nőtt a jutalékeredményük, és ezen belül a pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételük (+11 milliárd). A banki eredmény javulásához a forrásköltségek csökkenése és egyes vállalati céltartalékok felszabadulása mellett a bankok takarékoskodása is hozzájárult. A külföldi forráskivonás eközben jelentősen lelassult, a vállalati betétek pedig 6%-kal növekedtek egy év alatt.

Átléptek a bankok egy küszöböt (Interjú Jelasity Radovánnal)

Mára a bankok többsége átlépte azt a küszöböt, amelyen túl már túlzott lenne a tőkeáttétel-csökkentés folytatása - véli Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója. A bankvezér szerint a bankok kamatmarzsa jelentősen csökkenni fog, aminek fényében az MNB új hitelprogramja is más színben tűnik fel, mint korábban tűnt volna. A vállalati szektor fogja beindítani a lakossági hitelezést is. Utóbbihoz a félszocpol bevezetése is hozzájárul, amelyre a kormány május végéig tett ígéretet.

Új helyzetet teremt az MNB hitelprogramja

Vannak olyan beruházások, amelyek a korábbi, magasabb kamatpálya mellett nem lettek volna életképesek, emiatt az ügyfél és a bank részéről sem lett volna racionális ezek elindítása, illetve megfinanszírozása. Az MNB új hitelprogramja azonban változtathat ezen - mondja Soltész Gergő, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, egyben az FHB Bank Zrt. vezérigazgatója. Soltész szerint már többen jelezték bankjuknál érdeklődésüket az új hitelek iránt, ugyanakkor még több kérdés is tisztázásra vár, például, hogy mit tekint a program forgóeszköz-finanszírozásnak.

Elűzte-e a vállalatokat a tranzakciós illeték? (Interjú)

Az év elején bevezetett tranzakciós illeték nagy részét áthárították a bankok lakossági ügyfeleikre, de ettől nem kezdett tömeges bankváltásba a magyar lakosság. Mi a helyzet a bankok vállalati üzletágában, elvándoroltak-e a vállalati tranzakciók külföldre? Mi lesz, ha az elmaradó bevételek miatt a kulcs megemelése mellett dönt a kormány? Többek között erről kérdeztük Salgó Istvánt, az ING Bank vezérigazgatóját.

Összeomlás után - Így néznek ki most a lakáshitelek

Még mindig több lakáshitellel tartozik a magyar lakosság, mint 2008 nyarán, és magasabb a devizahitelek aránya is. Óvatosabbá váltak azonban a családok és a bankok is: öt évvel ezelőtt még 7,5 millió forintot, tavaly már csak 3,7 millió forintot vettünk fel átlagosan használt lakás vásárlására, persze szinte kizárólag forintban. Érdekesség, hogy tavaly a hitelek kevesebb, mint a felét nyújtották csak a kereskedelmi bankok, jelentősen nőtt velük szemben a lakástakarék-pénztári hitelek jelentősége. A piaci kamatok ma is nagyon magasak, állami támogatással azonban kedvező kamatok is elérhetők. Cikkünkben összefoglaljuk a magyarországi lakáshitelekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Valami egészen új kezdődik (Interjú Kósa Erikával)

Reform előtt áll az értékesítési szakma, ebben mi úttörő szerepet vállalunk - mondja Kósa Erika, a nemrég elindult Consequit Zrt. alapítója, elnöke. A Portfolio.hu-nak adott interjújában elárulja, miben bíznak a viharvert életbiztosítási piacon, piramist építenek-e ők is, és mit szólnak az arany árfolyamának hirtelen eséséhez. Kósa Erika szerint most is vannak "zseniális paradigmaváltó" gondolatok az életbiztosítási piacon, de tény: a középosztály mintha eltűnt volna.

Itt a bankok friss rangsora - Az osztrákokkal valami történt

A Raiffeisen múlt heti jelentésével véget ért a régió legnagyobb bankjainak negyedik negyedéves gyorsjelentési szezonja, így ismét összehasonlíthatóvá vált pénzügyi teljesítményük. 2012 utolsó három hónapjában vegyes volt a kép: a lengyel bankok stagnálását az osztrákok visszaesése, illetve az OTP és a Komercni növekedése kísérte az eredmény szempontjából az egy évvel korábbihoz képest. Az osztrák bankok nem csupán egyszeri veszteségeik miatt lettek sereghajtók: csoportszintű hitelezésük most már tartósnak nevezhető csökkenést mutat. A legnagyobb magyar bank viszont magas nettó kamatmarzsával és hiteleinek több mint 19%-os nem teljesítési arányával tűnik ki a mezőnyből.

Komoly veszteségek az MKB-nál - Mi áll a háttérben és merre tovább?

Az előző két évinél kisebb, de így is 89 milliárdos veszteséget szenvedett el tavaly az MKB Bank. Mivel még mindig nagy a bank projektingatlan-portfóliója, a válság pedig nem múlt el, idén is jelentős céltartalék-képzésre készül a társaság. Simák Pál vezérigazgatót megkérdeztük a példátlanul nagy háromévi veszteség okairól, a Moody's hitelminősítővel való szakítás hátteréről és a tranzakciós illeték következményeiről is. Az MKB-nak középtávon kiegyensúlyozott jövedelemtermelő-képességgel kell bírnia, a saját lábára kell tudnia állni a finanszírozásban, emellett legkésőbb 2016 végéig eladhatóvá kell tennie a menedzsmentnek a bankot.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Von der Leyen botránya pont egy nappal a sorsdöntő szavazása előtt kapott új erőre
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.