Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1547

Kezdődhet a nyílt háború a magyar bankszektorral?

A Portfolio múlt heti konferenciájának közönsége szerint színfalak mögötti háború dúl a kormány és a bankok között. Nyílttá fog fajulni ez a háború, amennyiben a kormány egyértelműen felrúgja február 9-ei szándéknyilatkozatát, amelyet az EBRD-vel és az Erstével kötött. Márpedig most ez fenyeget - például a jövő évi bankadó-csökkentés feltételekhez kötésével -, a casus belli pedig a bankok alacsony vállalati hitelaktivitása lehet. A kormány decemberig "vizsgálná felül" a megállapodást, és úgy tudjuk, az MNB-nek sem lenne ellenére, hogy a bankadó-csökkentést az aktív vállalati hitelezéshez mint feltételhez kössék. Úgy értesültünk azonban, a jegybank a maga részéről pozitív hitelösztönzők bevezetését tervezi novemberre.

Bankok magyar kézben: két lépésben teljesült Orbán álma

Nem tartott sokáig, az MKB és a Budapest Bank megvásárlásával pedig valószínűleg be is fejeződött a magyar állam tulajdonosi terjeszkedése a hazai bankszektorban. A Portfolio számítása szerint egyértelműen teljesült a kormány célja: a hitelintézetek 55%-a belföldi kézben van, ezzel megelőztük Belgiumot. Nagy a jövés-menés a bankszektorban a válság eleje óta, hiszen több mint 20 magyar bank cserélt gazdát, a 10 legnagyobb szereplő azonban ugyanaz, mint a válság elején, túlzás lenne tehát mindent felforgató állami beavatkozásról beszélni. Piaci koncentrálódásnak pedig híre-hamva sincs: a nagyok viszonylag sokat veszítettek piaci részesedésükből.

Mégiscsak az OTP viszi az MKB-t?

Ami 2014-ben nem sikerült a legnagyobb magyar banknak, az 2016-ban összejöhet neki: úgy tudjuk, ismét komolyan érdeklődik az OTP a jegybanki szanáláson idén év végéig áteső MKB Bank iránt, és nőtt az esélye a vásárlásra a kormányzati döntéshozóknál is. Az MKB a megtisztítás után is alacsony mérethatékonysággal bír, és nem lesz nagy értékű bank belőle, ezért egyértelműen az OTP lehet az a szereplő, amelynek a szinergialehetőségek miatt a legmagasabb áron érné meg megvásárolni a bankot. Bár az OTP megkeresésünkre cáfolta őket, az erősödő piaci pletykák miatt ismét megvizsgáltuk a tranzakció esélyeit és ésszerűségét.

Bankok nélkül nem megy: így osztja szét a kormány az új EU-pénzeket

Jelenlegi árfolyamon közel 710 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-támogatás juthat el a magyar vállalkozásokhoz a 2014-2020-as EU-ciklusban. A Portfolio megtudta: ebből 445 milliárd forintot hitel formájában fognak kihelyezni, de ezt többször is megforgatnák a magyar gazdaságban. Az elosztás legnagyobb újdonsága, hogy ezúttal nem refinanszírozási programként, hanem közvetlen MFB-hitelként jut el a forrás a cégekhez, mégpedig a hitelintézetek fiókhálózatában kialakított legalább 400 MFB Ponton keresztül. Bár szűkül a feladatkörük, nem teljesen hagyják ki tehát a bankokat sem, infrastruktúrájukat hamarosan közbeszerzési pályázat keretében ajánlhatják fel díjazásért a hitelt folyósító MFB-nek.

Eltűnt a CIB és az MKB fele - Egy bank mindenkit lepipált

2014 a magyar bankszektor történetének legfeketébb éve volt - erősíti meg az MNB most közzétett Aranykönyve, amit már eddig is tudtunk. Újdonság lehet azonban sokaknak, hogy még így is volt négy olyan bank, amely 10% feletti tőkearányos nyereséget ért el. A Cetelem mindenkit lepipált, de a Fundamenta is kimagaslóan teljesített. A statisztika persze a válság eleje, 2008 óta bekövetkezett szomorú változásokra is rávilágít, például arra, hogy a nagybankok hitelállománya 36%-kal esett vissza, és ebben a devizahiteles elszámolás hatása még nincs is benne. A CIB és az MKB hitelállománya gyakorlatilag feleződött.

Trónfosztók és elbukók: itt a magyar biztosítók listája

Nem a piaci részesedés, hanem a profit a lényeg - tartja a mondás biztosítói körökben. Lehet, hogy így van, mégis mindenki a piaci részesedésről beszél - halljuk gyakran ugyanezekből a körökből. Utóbbira ráerősítve jöjjön hát egy kis ábraparádé, amely megmutatja, melyik biztosító miben erős.

Szeptember 21-22-én lesz a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége által szervezett hagyományos, immár XII. Biztosításszakmai Konferencia és Kiállítás. Részletek és regisztráció itt.

Készül a nagytakarítás: így pucolják ki a magyar bankokat

Idén év végén megkezdheti a bedőlt projekthitelek és ingatlanok megvásárlását a MARK Zrt. a bankoktól - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában az MNB által alapított eszközkezelő elnök-vezérigazgatója. Kandrács Csaba szerint nem dolguk mérlegelni, mekkorát buknak vagy éppen nyernek majd a bankok eszközeik eladásán, az EU véleményét azonban figyelembe veszik. Kandrács szerint az MNB csak a kezdő lökést adta meg, a működés már piaci lesz.

Most akkor mi lesz Matolcsy csodafegyverével?

Ha innen nézzük, módosított, ha onnan, akkor pontosított a növekedési hitelprogram sorsáról szóló kommunikációján a jegybank Nagy Márton alelnök mai nyilatkozatával. Ami most már biztos: jövőre is lesz NHP, még ha kisebb hitelkerettel és más feltételekkel is, mint eddig.

Tíz vadiúj ábrán a magyar bankok - Semmi sem az, aminek látszik

Első látásra pozitív fordulatként értékeltük pénteken a magyar bankszektor második negyedévben elért 10%-os tőkearányos megtérülését. A számok mögé tekintve azonban kijelenthető, hogy bevételi fordulatnak híre-hamva sincs, a profit visszatérése a hitelezési értékvesztések csökkenésének/visszaírásának, vagyis kevésbé tartós tényezőknek köszönhető. Sokatmondó ábrákon mutatjuk többek között, milyen nagy mértékben visszaesett eközben az egyes nagybankok bevétele.

Ezeket a biztosítókat rohanták meg a leendő magyar nyugdíjasok

Lassan, de biztosan immár harmadik éve bővül a magyar biztosítási piac. A növekedés motorját elsősorban maga a GDP-növekedés jelenti, ami a nem-életbiztosítások második negyedéves 9,0%-os növekedésén és a gépjárműszerződések számának gyarapodásán érhető leginkább tetten. Miközben az egyszeri díjas életbiztosítások visszaestek, a rendszeres díjas termékek biztató, 4,2%-os növekedést mutattak március és június vége között. Egy negyedév erejéig (?) a Generali állt az élre a biztosítók díjbevétel-versenyében, és az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások területén is ez a biztosító a legaktívabb. A "nyugdíjdobogó" második fokán az NN, a harmadikon az Allianz áll. A MABISZ és az MNB legfrissebb statisztikáiból szemezgetünk.

Halál a devizahitelekre: 13+1 kérdés és válasz az új forintosításról

Közgazdaságilag tegnap megtörtént, jogilag pedig december 1-jén megy végbe az autóhitelek, más fogyasztási hitelek és autólízing-szerződések forintosítása. Mivel a jelzáloghiteleknél ez már február 1-jén megvolt, most tényleg kivezetik a lakossági devizahiteleket Magyarországról. A svájci frank idén év eleje óta bekövetkezett erősödésének következményeitől már most megszabadulnak az autóhitelesek, és az elmúlt nyolc hónaptól eltekintve ugyanolyan forintosítási árfolyamot kapnak, mint a jelzáloghitellel rendelkezők. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy is zajlik a forintosítás, és mivel jár pontosan.

Egyre többel lóg a bankoknak az állam - Mit hoz a felminősítés?

Európai összevetésben is kimagaslóan nagy hazai állampapír-állománnyal rendelkezik a magyar bankszektor. A szakirodalomban home biasnek nevezett jelenséget az MNB önfinanszírozási programja csak erősíti, így a magyar állam egyre nagyobb arányban az ország bankjainak tartozik. Joggal merül fel ezért is a kérdés: mennyit nyerhetnek a bankok Magyarország közelgő felminősítésével? A válasz nem egyszerű.

Mi szóltunk: milliós pofon fenyeget 170 ezer volt devizahitelest

Ki örülne annak, ha néhány év múlva kiderülne, hogy több százezer vagy millió forinttal többel tartozik a bankjának, mint eddig hitte? És ha egyszer csak két-három évvel kitolódna a hitele futamideje? Sok devizahitelessel előfordult már hasonló, közülük a volt árfolyamgátasok azonban ennek megismétlődését kockázatják, ha nem tájékozódnak most eléggé. A törlesztőrészletük, még inkább a futamidejük ugyanis akár jelentős mértéken is megugorhat, ha nem kérik mielőbb a bankjuktól az árfolyamgát helyébe lépett mesterséges törlesztőrészlet-korlátozás megszüntetését. Azért hívjuk fel a figyelmet a problémára, mert tudomásunk szerint az érintett 170 ezer család töredéke igényelte csak eddig a változtatást, és a bankok többsége nem hívja fel kellően ügyfelei figyelmét a veszélyre.

Kapaszkodj meg: még ők is földbe döngölték a frankhiteleseket

Hamarosan a forinthitelesek is megkapják a nekik járó elszámolást, így elvileg meg lehet mondani, hogy ezt is figyelembe véve a forint-, a frank-, az euró-, netán a jenhitelesek jártak-e a legjobban a hitelfelvétel óta. A gyakorlatban számos statisztikai hiányosság nehezíti a becsléseket, mindenesetre mi kísérletet tettünk az összevetésre. Érdekes eredményre jutottunk: az elszámolást is figyelembe véve még mindig az döntött a legrosszabbul, aki frankhitelt vett fel, a többiek nagyjából egyformán jobban állnak. Nem csupán a lengyel frankhitelesek jártak tehát jobban a magyar frankhiteseknél, hanem például azok is, akik a magasabb kezdeti törlesztőrészletet vállalva forintban adósodtak el.

Kegyetlenül földbe döngölték a magyar devizahiteleseket a lengyelek

Mintha mi átlag 170 forintos árfolyamon forintosítottuk volna a devizahiteleket, nagyjából olyan mentőcsomagot kaptak most a nem túl jómódú lengyel frankhitelesek. Pedig eddig is sokkal jobban álltak, mint a magyarok. Alaposan áttanulmányozta Varsó a magyar elszámolást is, náluk azonban nem lett volna értelme hasonlónak, ugyanis egyoldalú kamatemelések helyett inkább csökkentek a hitelkamataik a válság alatt. Sokkoló ábrákkal és számokkal illusztráljuk, mennyivel járt jobban, aki nem Magyarországon, hanem néhány száz kilométerrel északabbra vett fel frankhitelt.

Befuccsolt a devizahiteles mesterterv - Máris itt az újabb menet

Hányszor hallottuk, hogy majd a devizahiteles elszámolás, illetve a forintosítást követő hitelkiváltási hullám fogja átrendezni a magyar bankrendszert! Nem mintha erre szerintünk égető szükség lett volna, mindenesetre most, a díjmentes hitelfelmondás lehetőségének lezárulta előtt néhány nappal már tényleg kijelenthető, hogy a nagy átrendeződés elmaradt. Egyes bankok épp úgy csalódtak az ügyfelek passzivitása láttán, ahogy maguk az ügyfelek a tavaszi devizahiteles elszámoló levelük tartalma miatt. Az elszámolás most másokkal folytatódik: augusztus 1-jével elindult, és szeptember 30-áig tart a forinthitelesek és a devizában törlesztők tájékoztatása, ettől az újabb menettől azonban még kevésbé várható a banki erőviszonyok átrendeződése. Most összefoglaljuk, hol is állunk a devizahiteles hitelkiváltási versenyben, és mit kell tudni az induló forinthiteles elszámolásról.

Elszabadultak a lakáshitelek, sorscsapás a cégeknél

Érdekes fejleményeket hozott június a magyar hitelpiacon: 2009 óta nem látott összegű lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, ami a csak most induló új szocpol (CSOK) hatása helyett valószínűleg inkább a szerény ütemben beinduló, már látható hitelkiváltásoknak köszönhető. A vállalatok viszont úgy szabadulnak piaci hiteleiktől, mintha muszáj lenne nekik, korainak tűnik tehát az MNB jelzése a Növekedési Hitelprogram kivezetésére. Miközben a forintbetétek nagyjából stagnáltak, a forint gyengülésére a devizabetétek felvételével reagált a lakosság júniusban. A jegybank pénteken közzétett havi adataiból szemezgetünk.

A betétesek pénze is elúszhat - Egy teljes bankrendszer vív haláltusát

Az EKB lélegeztető gépén várja sorsa jobbra fordulását a görög bankrendszer, miközben egyre inkább most már egy másik lélegeztető gépre is szüksége lenne. Sok más mellett ezért is zajlanak a bankokat is érintő 86 milliárd eurós görög mentőcsomagról a tárgyalások. Nem csupán a készpénzből, hanem az életben maradásukhoz szükséges tőkéből is kifogynak lassan ugyanis a görög bankok, és ezt valakinek pótolnia kell. E körülmények között nem csoda, hogy egyre több görög menekíti a szomszédos Bulgáriába a vagyonát, hiszen a kötvényesek követelése mellett akár a 100 ezer euró feletti bankbetéteket is megcsapolhatják a görög bankrendszer helyreállítása érdekében.

Készül az újabb devizahiteles csomag - Megint a bankok szívnak?

Mai szemmel nézve érthetetlen, miért hagyták ki a forintosításból eddig a mintegy 162 ezer autóhitelest. Annál is inkább, mert "csak" 1 milliárd euróra lett volna szükség ehhez az MNB devizatartalékából, szemben a jelzáloghitelek forintosításához felhasznált 8 milliárd euróval. A svájci frank elszállása miatt nagyot fizetnek az autóhitelesek ezért a hibáért, amelyért egyébként egymásra mutogatnak most a háttérben kormányzati és jegybanki forrásaink. Könnyen meglehet azonban, hogy az árfolyamveszteség miatti végső számlát a bankok fizetik meg, ha ősszel tényleg bekövetkezik a forintosítás. Az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatot azonban formálisan nem feltétlenül szegné meg ezzel a kormány.

Váratlan pénzügyi helyzetbe kerültél? - Megérkezett a segítség

Bár lassan indul be a piac, egyre nagyobb fantáziát látnak a bankok a személyi kölcsönökben, amelyeket a lakáshitelekhez hasonlóan most rekord olcsón kínálnak. Július közepétől nemcsak a bankfiókokban és az interneten, hanem immár a postákon is elérhető ez a lakásfedezetet nem igénylő megoldás a váratlan pénzügyi helyzetekre. 10 ábra segítségével tekintjük most át, hol tart a személyi kölcsönök piaca.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármelyik pillanatban elsöprő támadást indíthat a nagyhatalom – Nyakunkon az újabb pusztító háború?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.