Palkó István

Devizahiteles ügy, ingyenes készpénz, MNB-bírság: nem sok ez így együtt?

Díjmentessé tettek havi két készpénzfelvételt, a tranzakciós illeték áthárítása miatt MNB-bírságot kaptak a bankok, a devizahiteles ügyben pedig alkotmánybírósági ítélet született a közelmúltban. Unatkozni tehát nincs idejük a hazai bankok vezetőinek, a fejük azonban annál erősebben fájhat. Nagy Gyulát, az MKB lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük az említett események banki fogadtatásáról, várható következményeiről.

Sorra gyúlnak a reménycsillagok - Egy szavazás eredményei

Remény, optimizmus, magabiztosság - szemmel láthatóan több adatott idén ezekből biztosítási konferenciánk résztvevőinek, mint az előző években. Bátortalanul még, de kezdenek már sarjadni a növekedés csírái a hazai biztosítási piacon. A Portfolio.hu csütörtökön megrendezett konferenciáján a szakma színe-javát képviselő közönség gépi szavazással nyilvánított véleményt a piac jelenéről és jövőjéről - az alábbiakban ennek rendkívül érdekes eredményeiből szemezgetünk.

A nyugdíjbiztosítások hozzák el a Kánaánt?

Jobb-e egy nyugdíjbiztosítás, mint a többi nyugdíjcélú megtakarítás? Elégedett lehet-e a magyar életbiztosítási piac az elmúlt egy év teljesítményével? Miért lódultak meg Magyarországon a bankbiztosítók? Minderről a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletágvezetője beszél. A szakember csütörtöki biztosítási konferenciánkon panelbeszélgetőként vesz részt, regisztráljon Ön is!

Elúszhat a cégvezetők vagyona - Mi az igazság?

Nézeteltéréseket okozott a jogászok között a március 15-én hatályba lépett új Ptk. szövege a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban. Már csak ezért is izgalmassá vált a terület a hazai biztosítók számára: új üzletet látnak benne, hiszen biztosítást éppen a jövőbeni bizonytalan eseményekre szokás kötni. Csütörtöki biztosítási konferenciánk előadója, Dr. Sahin-Tóth Balázs vezető ügyvéd (Morley Allen & Overy Iroda) ismerteti az újdonságokat és osztja meg véleményét az alábbi interjúban. A szakember szerint a bizonytalan esetekben érdemes lesz a céget és a vezetőjét is perelnie a károsultnak.

Megszólal az MNB - Mi a terv a bankokkal?

Kisebb-nagyobb indulatokat, talán némi riadalmat is keltett a bankszektorban az a tanulmány, amelynek kivonata elsőként a Portfolio.hu-n jelent meg hétfőn a Magyar Nemzeti Bank szerzőitől. Egyikük, Vonnák Balázs igazgató most interjúban beszél arról, mit és miért akar előírni az MNB a bankoknak, és főleg: mit nem. A nem teljesítő hitelek leépítésének tervén már dolgoznak a jegybanknál, és remélik, a bankok fiskális terhe is csökkenhet majd.

Tényleg ide akarjuk juttatni a magyar bankokat?

Milyen egy jól működő magyar bankrendszer? Egyben talán mindenki egyetért: nem olyan, amilyen az elmúlt öt évben volt. Ha valaki elrontotta a gyomrát, és napokon keresztül hányás gyötri, bajosan kiáltható ki egészségesnek. Érdemes ilyenkor a beteget orvosi tanácsokkal ellátni: ilyen és ilyen étrenddel lehet felépülni, majd így előzhető meg a betegség a jövőben. Ha azonban a betegség előidézésében oroszlánrészt vállaló főszakács öltözik be orvosnak, nem alaptalanul gyanakszik a beteg. A jegybank új tanulmánya mögött ma joggal sejthetik az érintettek (maguk a bankok) a hírhedt főszakácsot. A túlzások és hiányosságok mellett azonban elismerendő erényeket is találunk az MNB vitaanyagában.

Mi lesz most a devizahitelekkel? - Érdekes részletek

Mit tehet a kormány a devizahitelekkel az Alkotmánybíróság döntése után, és mit nem? Visszamenőleg is hatályos lehet-e egy ilyen döntés, illetve mekkora a bankok vesztenivalója? Mire vár még a kormány? Miért fogadta emelkedéssel az OTP árfolyama a bejelentést? Jogászokat kérdeztünk meg minderről. Válaszaik alapján a bankok nem lehetnek igazán nyugodtak.

Minden cégvezető félhet szombattól - Ugrásra készen a biztosítók

Radikális változásokat hoz a március 15-én hatályba lépő Polgári Törvénykönyv az életünk számos területén. A cégvezetők például az eddiginél jóval nagyobb felelősséget viselnek majd hibás vezetői döntéseikért. Amiért eddig a társaságot vették elő, azért a jövőben (legalábbis részben) a cégvezetőt vonhatják felelősségre anyagi vagy egyéb, harmadik félnek okozott károkért is. Mindez beláthatatlan változásokat indíthat a hazai felelősségbiztosítások piacán - több biztosító is tárt ajtókkal várja már a hozzá forduló cégeket. Két biztosítótársaság szakértője és egy, a piacot jól ismerő ügyvéd mutatta be a Portfolio.hu-nak a földcsuszamlásszerű változások lényegét és várható hatásait.

Mit akar az MNB a magyar biztosítóktól?

A biztosítókkal is olyan kemény lesz az MNB, mint a bankokkal szemben? Mik a víziói a biztosítási piacon az új felügyeleti rendszerben? Mi vár a biztosítási közvetítőkre, az életbiztosításokra és lesz-e direkt kárrendezés a kötelező biztosításoknál? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt a Portfolio.hu-nak Nagy Koppány, akit néhány hónapja neveztek ki az MNB biztosítási piacért is felelős igazgatójává. Biztosítási Konferenciánkon Nagy Koppány is előadást tart. Jelentkezzen Ön is!

Így fog hízni a nyugdíjunk - Örülhetnek a biztosítók is?

A nyugdíjbiztosítások friss adókedvezménye adhat igazi lökést idén a magyar biztosítási piacnak, és hozhat fordulatot a rendszeres díjas életbiztosításoknál. Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke szerint a héten hatályba lépő új Ptk. pedig a felelősségbiztosítások piacát pezsdítheti fel. Az életbiztosítási piacon új TKM-szabályzatot állítottak össze a biztosítók, amely kis lépés az emberiség, de nagy lépés a szakma életében - mondja a szakember, aki szerint a biztosítók jó része egyetért a közvetítők új jutalékszabályozásával.

Leszállt a földre a CIG Pannónia - Merre tovább?

Ma már teljesen másképp képzelik el a jövőt a CIG Pannóniánál, mint amikor 2010-ben nagy tervekkel a tőzsdére léptek. A biztosító év elején kinevezett vezérigazgatója úgy véli, képesek lesznek megtartani a tavaly elért nyereségességet, és idővel osztalékot is fizethetnek, bár a közeljövőben a díjbevételek további esésére számíthatunk. Kádár Gabriella szavaiból érződik: az MLM-hálózatokra épülő kirobbanó növekedés helyett ma már inkább a jóval kisebb piaci rések betöltésében bíznak.

Kellemetlen számok: mi történt Matolcsy ingyenhitelével?

A hétvégén lesz öt hónapja, hogy elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második szakasza, azon belül is az 500 milliárd forintos keretösszegű első rész. Bár számos feltétel lazább lett az első szakaszhoz képest, eddig jóval lanyhább a hitelezés a nyárihoz képest: mindössze 50 milliárd forint kelt el. A számaikat eláruló bankok közül a K&H és a Budapest Bank 10-10, az OTP 4 milliárd forintot helyezett ki eddig. A jegybank által év végéig meghatározott 2000 milliárd forintos keretösszegből a bankok várakozásai szerint 400-700 milliárd forint fogyhat csak el, ám még ettől is messze vagyunk. Mi áll a háttérben?

Titokzatos akció miatt táltosodott meg a magyar bankszektor

2013-ban összejött a magyar bankoknak, ami az előző két évben nem sikerült: nyereséges lett a szektor. A Portfolio.hu értesülései szerint azonban egyetlen magyarországi nagybanknál, nevezetesen az MKB Banknál történteknek köszönhető ez, ami nélkül veszteségben maradt volna az ágazat. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett statisztikáiból sok minden más is kiderül: például, hogy a tranzakciós illeték jelentős részét nem tudták áthárítani a bankok, a jegybanki kamatcsökkentés pedig inkább jól, mint rosszul jött nekik.

10 megdöbbentő ábra a nyugdíjunkról

Minden korábbinál súlyosabb üzleti érdeke a biztosítóknak, hogy a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban "riogassák" az embereket Magyarországon. Január 1-je óta ugyanis 20%-os adókedvezmény jár a nyugdíjcélú életbiztosításokhoz, ami kihagyhatatlan értékesítési érv a magyar biztosítóknak és az ügynököknek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nem lehet elég komolyan venni a nyugdíjhelyzet romlását, és más hosszú távú megtakarításokhoz hasonlóan e biztosításoknak is egyre nagyobb lesz a jelentőségük a nyugdíj-előtakarékosságban. Az alábbiakban 10 ábrán mutatjuk be, miért nem alaptalan az egyre hangosabb "riogatás".

Százmilliárdok biztosításra - Hová folyt a pénz?

42 milliárd forinttal többet költöttünk tavaly biztosításra, mint 2012-ben. Ennek köszönhetően a magyar biztosítók 5,5%-os díjbevétel-emelkedést értek el 2013-ban. Még mielőtt azonban fordulatot ünnepelnénk a hosszú ideje vergődő piacon, érdemes a számok mögé néznünk: a 42 milliárdos növekmény 99%-a az egyszeri díjas életbiztosítások növekedéséből származott. Ahol ezen kívül volt még növekedés, az szinte kizárólag egyetlen társaság vagyonbiztosításának köszönhető. Ami 2014-et illeti, a nyugdíjbiztosítások év elején bevezetett adókedvezménye hozhat idén előrelépést.

Először lett nyereséges a CIG Pannónia (3.)

Történetének első nyereséges évét zárta a CIG Pannónia - derült ki az életbiztosító ma reggel 7 óra tájban közzétett gyorsjelentéséből. Egészségesnek azonban semmiképp sem mondható folyamatok zajlanak a társaságnál: az értékesítés akadozik, a negyedik negyedéves díjbevételek 42%-kal maradtak el az egy évvel korábbi alacsony bázistól.

Fontosabb részletek:

• 139 millió forintos (MSZSZ szerinti) nettó nyereséget ért el a biztosító a negyedik negyedévben, ezzel a menedzsment által korábban jelzettnél előbb, már 2013-ban nyereséges lett a biztosító 410 millió forintos éves eredménnyel.
• A negyedik negyedéves 4,3 milliárd forintos díjbevétel 42%-os, a teljes évi 16,7 milliárd forint pedig 26%-os visszaesést jelent egy év alatt, az értékesítés továbbra is gyengén teljesít, pedig a negyedik negyedév szezonálisan jól szokott alakulni.
• A fentiek közötti ellentmondás oka: az életbiztosító portfóliója (elsősorban unit-linked termékpaletta) sajátos költségszerkezettel rendelkezik: a működés hatodik évében tette nyereségessé először a társaságot, amihez szigorú költséggazdálkodás is kellett.
• A biztosító igazgatósága új stratégiai irányvonal bevezetéséről döntött, amelyben stagnáló új szerzés és díjbevételi teljesítmény mellett is a hatékonyság növelése és a szervezeti működés optimalizálása mellett a stabilan javuló nyereségességre fókuszál.

Újabb devizahitelesek jönnek? - Baljós Lázár üzenete

Még a jelzáloghitelesek "megmentésében" sem jutott dűlőre a kormány, máris az autóhitelesek megsegítésén gondolkodik. Lázár János bizonyos feltételek mellett lehetővé tenné, hogy az autósok devizatartozásának egy részét elengedjék. Ma 150 ezer lakossági ügyfél rendelkezik devizaalapú gépjármű-hitellel a hitelintézeteknél, együttes tartozásuk 210 milliárd forint, aminek 18%-a esett eddig jelentős késedelembe. Mivel azonban a gépjárműhitelek egy részét lízingcégek nyújtották, nagyjából 300-400 milliárd forintnyi devizahitel sorsa foroghat most kockán. Bár valószínűleg csak választási fogásról van szó, rossz az üzenet a pénzügyi szektor és az autópiac számára is. Az alábbiakban körüljárjuk a legfontosabb szempontokat.

Jobb, mint a hitel? - Új piacon hódít az OTP

A kevésbé hitelképes vállalkozások is könnyen forráshoz juthatnak, ha vevőkörük jó fizetőképességű. A faktoring egy olyan finanszírozási forma, amely erre kiváló lehetőséget ad, és a bank kockázatát is csökkenti - mondja az OTP tavaly indult Kereskedelmi Faktoring területének vezetője. Molnár Tamás szerint az OTP már 2015 végére a legnagyobb szereplővé válhat a tavaly 8,5%-os visszaesést elszenvedő hazai faktoringpiacon.

Mit írt alá tegnap 12 magyarországi bank?

Soha nem látott ütemben nő az Eximbank hitelezési aktivitása, amely számításaik szerint idén 1,1%-kal járulhat hozzá a magyar gazdasági növekedéshez. Az állami tulajdonú bank tegnap 12 hazai hitelintézettel új refinanszírozási hitelprogramról kötött megállapodást. Az aláírás hátteréről, az Eximbank ambiciózus terveiről, a következő kötvénykibocsátásról és az export idei kilátásairól Nátrán Roland vezérigazgatót kérdeztük.

Az OTP-sek már őrjönghetnek - Mekkora sokk a gyenge forint?

Jól jön a magyar bankoknak a gyenge forint, hiszen így nagyobb törlesztőrészletet szednek be - véli egy laikus. Dehogyis, hiszen egyre több ügyfél válik a magas árfolyam miatt fizetésképtelenné, ami veszteséget okoz nekik - mondja erre egy másik. Melyiküknek van igaza? Az elsőnek nincs, a másodiknak többé-kevésbé igen, de kétségtelenül mind a ketten fontos kérdést feszegetnek. Hogy valójában mekkora sokkhatást jelent a gyenge forint a magyar bankszektor számára, azt az alábbiakban próbáljuk megválaszolni. A bankok profitjára gyakorolt hatások rövid távon minimálisnak tűnnek (de pl. az állammal együtt az árfolyamgáton ők is buknak), likviditási feszültség pedig valószínűleg csak a swappiac befagyása esetén állna elő.