Az elmúlt évekhez képest viszonylag nyugodtan várhatják a hamarosan kezdődő második negyedéves gyorsjelentési szezont Európa legnagyobb bankjainak vezetői és részvényesei is. Míg a görög bankok az összeomlás szélén állnak, Európa hitelintézetei már úgy hátat fordítottak a görögöknek, hogy legfeljebb a közvetett piaci hatásoktól érdemes tartaniuk.
Elemzések tömkelegében foglalkoztunk az elmúlt hónapokban azzal, miként teljesít az ország bankrendszere. Általunk 12 fontosnak tartott ábrát segítségül hívva most összefoglaljuk, hol is tart most gazdaságunk egyik legfontosabb motorja.
Nem növekedésorientált bank, mégis folyamatosan nő, így már a középbankok közé tartozik a MagNet Bank, amelynek igazgatósági elnökével, Fáy Zsolttal beszélgettünk. Az interjúból kiderül, milyen kihívásokkal néz szembe egy közösségi bank, hogy sikerült a Banco Popolare beolvasztása és hogy mikor indítják újra a lakossági hitelezést.
A nyugdíjasok szerdai rohamához képest egy sokkal fenyegetőbb veszély leselkedik most a görög bankokra: egyszerűen a létük forog kockán. A kiáramlott betétek, az elértéktelenedő állampapírok és a nem fizető hitelek egyszerre tartják rettegésben a szektort. Cikkünkben 8 ábrán foglaljuk össze, hogy álltak eddig pénzügyileg, mi a helyzet balkáni piacaikon, és mi vár a bankokra, ha Görögország tényleg csődöt mond.
Szép lassan beindul a rossz minőségű vállalati hitelek, különösen a projekthitelek és a hozzájuk tartozó ingatlanok eddig alig létező piaca Magyarországon. Az MKB már meghirdette portfóliója egy részét, de úgy hírlik, a CIB, a Raiffeisen és az Erste is szívesen megválna összesen több százmilliárd forintnyi projekthitelétől. Úgy tudni, egyre több külföldi befektető érdeklődik náluk, de a piac katalizátora és egyúttal a követelésvásárlók legnagyobb versenytársa az MNB által alapított eszközkezelő, a MARK Zrt. lehet, amely az év második felében indíthatja meg vásárlási tevékenységét. Négy szakértőt kérdeztünk meg, mi várható ezen a gyakorlatilag most induló piacon.
Rohamtempóban halad az MKB Bank átalakítása, mégpedig úgy, hogy akár önmagában, a Budapest Bank beolvasztása nélkül is megálljon a lábán - mondja interjúnkban Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes. Megkezdődött a bank bedőlt projekthiteleinek értékesítési folyamata is: sorra érkeznek az ajánlatok, az első tranzakciókra már ebben a hónapban sor kerülhet. Az elmúlt fél évtized csaknem négyszázmilliárdos bukója után az idei évet (a bankadó figyelembe vétele nélkül) már nullszaldó körül szeretné zárni a bank, jövőre pedig már a bankadóval együtt is enyhén pozitív számokkal kalkulálnak. Hetényi a bank balatonfüredi ingatlanegyüttesének titkaiba is beavatott minket, és kiderült, nem feltétlenül ragaszkodnak patinás székházukhoz.
Van olyan nagybank, amely válságtanácskozást hívott össze, mivel jócskán elmarad a várttól a hitelkiváltás iránt komolyan érdeklődők száma - értesült a Portfolio. A bankok nekünk küldött "hivatalos" válaszai alapján is elenyésző egyelőre azon egykori devizahitelesek száma, akik kihasználták már a legkésőbb július végéig élő díjmentes hitelfelmondási lehetőséget. Paradox módon kissé az MNB újraindult kamatcsökkentési sorozata is visszavetheti a kiváltási kedvet, ugyanis ennek köszönhetően egyébként is csökken a törlesztési teher. Egy hónapon belül eldől, elmarad-e végül a várt intenzív hitelkiváltási hullám, mindenesetre elég nagy azok aránya, akik havi sok ezer forintot spórolhatnának vele.
Három fontos gazdaságfehérítő intézkedésre készül a kormány - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Gábor, aki azt is elmondta, nem bánta meg döntését, hogy bő két évvel ezelőtt elvállalta az államtitkári munkát. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár várakozása szerint még az idén legalább egy hitelminősítő átsorol minket a befektetési kategóriába. A Quaestor-ügy még nincs lezárva, a kötvényesek kártalanításáról szóló törvényt még összhangba kell hozni az EBRD-megállapodással az államtitkár szerint. A bankok és az ügyfelek számára egyaránt önkéntes, de központi jellegű forintosítást szeretne a kormány az autóhitelesek számára. Orbán a vasárnapi boltzárról és a bankokkal kötött békéről is kifejti álláspontját az interjúban.
Nagyot fordult a világ a biztosítók körül az elmúlt években. A magyar Generali például 2,2 milliárd forinttal alacsonyabb fix költség szinttel és radikálisan átalakult portfólióval vág neki az anyacég friss stratégiájának, amelyet májusban hirdetett meg az olasz cégcsoport. Luciano Cirinával, a Prágában dolgozó régiós vezérigazgatóval és Erdős Mihállyal, a magyar leánybiztosító első emberével beszélgettünk Budapesten a régiós és a magyar biztosítási piac aktualitásairól.
Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt ismerve még előttünk áll néhány külföldi nagybank kivonulása, ennek csak az időpontja kérdéses - nyilatkozta nemrég Patai Mihály a Portfolio-nak. Utánanéztünk, mekkora most a magyar leánybankok súlya a megmaradt 5 külföldi nagybank mérlegében és eredményében, és meglepő számokra bukkantunk. A nyers adatok alapján aligha hiányozna bármelyiknek is ez a piac, az olasz bankok mérlegében ráadásul tényleg csak kerekítési hiba Magyarország. Ahogy azonban épp Patai mondta, a tulajdonosok nem mindig üzleti logikát követnek, így az alábbi, meglehetősen érdekes számokból sem szabad messzemenő következtetést levonni.
A legnagyobb magyarországi bankok egyike kíván maradni a Raiffeisen - cáfolja az ellentétes várakozásokat a Portfolio-nak adott interjújában Karl Sevelda, az anyabank vezérigazgatója. A Raiffeisen Bank International alaposan megszenvedte az Orbán-kormány "populista intézkedéseit", amelyekkel bizony összefüggésben állnak április végén bejelentett itteni leépítéseik. A válságnak szerinte nincs még vége, de Magyarország Romániához hasonlóan rövidesen ismét bekerülhet a leggyorsabban növekvő bankpiacok közé. Ehhez persze a kormánynak is tartania kell a szavát. Elégedett a profitgyár orosz leánybankkal, és nem szeretne visszatérni a hidegháborús ellenségképekhez, miközben a szabályozói túlkapásokban nagy kihívást lát az osztrák bankvezér.
Rá se lehet ismerni Magyarország nagybankjaira a 2008-tól 2014-ig tartó hat szűk esztendő után. A hitelállományuk 32%-kal, reálértéken pedig 44%-kal (!) ment össze, a legnagyobb "zsugorodó" a CIB és az MKB volt. Hiteleit mindegyik bank csökkentette, mérlegét pedig csak az UniCredit és az OTP volt képes bővíteni. A devizahiteles csomagok nélkül is 1953 milliárd forintnyi céltartalék típusú veszteséget könyvelt el a nyolc nagybank, adózott veszteségük pedig 603 milliárd forintra rúgott hat év alatt. A hitelezési veszteségeket a kamatmarzs szélesítésével csak kis részben tudták kompenzálni a bankok, ráadásul erre a lehetőségeik idén nagyon beszűkültek. 10 sokatmondó ábrát mutatunk most be az ország nagybankjairól.
Nem egyszerűen felpezsdült a lakáspiac Magyarországon, az is elmondható, hogy egyre nagyobb arányban hitelből vásárolnak maguknak lakást a magyarok. Számításaink szerint míg a 2012-es mélyponton a teljes vételár 12%-át, 2014-ben már a 17%-át teremtették elő hitelből a vevők. Tavaly a Fundamenta, az OTP és a K&H nyújtotta a legtöbb lakáshitelt, de az idei hitelkiváltási verseny alaposan átrajzolhatja a piacot. Az árfolyamkockázat nélküli forinthitelek hitelköltsége ma már ott tart, ahol annak idején az árfolyam-kockázatos frankhiteleket felvették az emberek. Ma 3 ezermilliárd forintnyi banki lakáshitel-tartozás nyomja a lakosság vállát, ami részben a végtörlesztésnek és az elszámolásoknak köszönhetően közel harmadával alacsonyabb, mint a 2011-es csúcs volt. 13+1 érdekes ábrán mutatjuk, hogy is állunk most a lakáshitelekkel.
Matolcsy politikáját dicséri, a Quaestor-kötvényesek kártalanításának módját viszont felháborítónak tartja Patai Mihály, aki most elsősorban bankjának szerdai bejelentése kapcsán nyilatkozik a Portfolio-nak. Az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója szerint szó sincs arról, hogy lemondanának az univerzális nagybanki jelenlétről Magyarországon, sőt, növelni szeretnék a bank méretét. A nettó bevételek ugyanakkor nagyon megsínylik a kamatcsökkentéseket, a "fair banki" szabályokat és a brókerbotrányt, részben emiatt kényszerül az UniCredit lakossági szolgáltatási modelljének alapos felülvizsgálatára.
Hosszú évekig együtt kell még élniük a magyar bankoknak a devizahiteles elszámolás negatív hatásaival. A megképzett 600 milliárd forintos egyszeri céltartalékon túl ugyanis évi mintegy 90 milliárdos (lassan csökkenő mértékű) eredménykiesést okoz nekik a hitelállomány visszaesése és a lakossági kamatok korlátozása. Nem kecsegtet jóval az OBA és a Beva díjainak megemelése sem, ami további évi 15-20 milliárddal, vagy akár még többel is megterhelheti őket. Bár egy év után ismét nyereségesek lettek a hitelintézeteink 63 milliárd forint első negyedéves adózott eredményükkel, óriási kockázatok maradtak még a rendszerben, így a 10%-os tőkearányos megtérülés (ROE) elérése egyelőre szép álom maradhat.
Tele az ország csalódott, kiégett, elcsigázott devizahitelesekkel, pedig ennek nem kell így lennie. Ingyenesen lecserélhető ugyanis a pokolba kívánt jelzáloghitel egy jobbra, olcsóbbra. A tartozás nem, a kamat azonban csökkenthető, a kezelési költség pedig eltüntethető a forintosítás utáni hitelkiváltással. Ezennel összefoglaljuk a hitelkiváltási versennyel kapcsolatos legfontosabb várakozásokat, a cikk vége felé pedig szavazni is lehet.
A panaszos eseteket és az esetleges hitelkiváltásokat leszámítva véget ért a devizaalapú hitelek elszámolása és forintosítása. A végeredmény: 11%-kal van kevesebb banki tartozása a lakosságnak, mint a folyamat legelején, a sokat szidott devizahitelek 93%-a viszont eltűnt. A legfrissebb számok bemutatása mellett röviden összefoglaljuk, mi is történt a rendkívül eseménydús elmúlt másfél évben, amely 2013 novemberében azzal kezdődött, hogy a kormány a Kúriához és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az idei 144 milliárd forint után jövőre 89 milliárd forint banki különadó beszedését tervezi a kormány az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatának megfelelően. A bankadó-csökkentés azonban nem érint mindenkit egyformán: az UniCredit, az OTP, a Budapest Bank és főleg a kisebb hitelintézetek relatív pozíciója romolhat vele, a pénzügyi vállalkozások (pl. lízingcégek) és brókercégek pedig semmit sem látnak belőle. Bár nagyon szerette volna, az MNB-nek ebben a játszmában most nem osztottak lapot.
Évek óta lebegtették, most benyújtották: szerdán este megjelent a parlament honlapján a magáncsődről szóló 146 oldalas, elsőre borzalmasan bonyolultnak tűnő törvényjavaslat. A két ütemben (idén szeptember 1-jétől, illetve jövő év október 1-jétől) önkéntesen választható magáncsőd szabályozott keretek között rendezné a túladósodott, de elégséges vagyonnal és jövedelemmel rendelkező családok adósságát. Az adós pénzügyi sorsáról bíróságon kívül, ennek sikertelensége esetén bíróságon, szavazással maguk a hitelezők dönthetnek, a jelzáloghitelezők kvázi vétójoga mellett. Ha ez sem sikerül, a bíróság maga dönt. Ha elindul az eljárás, 5-7 évig az adós csaknem minden pénzmozgását szorosan figyelni fogja egy kormánytisztviselő. Jó esetben is alig több mint 40 ezer forintot költhet el szabadon egy hónapban, hogy kellő törlesztési fegyelem esetén a megmaradt tartozását az időszak végén végleg elengedjék. Egyelőre nehéz megmondani, lesz-e érdemi számú jelentkező az agyonszabályozott tortúrára, mindenesetre most 13+1 kérdés és válasz formájában megpróbáljuk kibogozni a törvényjavaslatot.
Lassú, de egészséges növekedést mutatott az év első három hónapjában a magyar biztosítási piac. A díjbevételek 2,1%-os emelkedése legnagyobb mértékben a kötelező biztosítások drágulásának köszönhető. Az egyszeri díjas életbiztosítások visszaesését pedig kompenzálták a folyamatos díjas termékek és a vagyonbiztosítások. Kiderült, hogy Magyarország három legnagyobb magán nyugdíjbiztosítója jelen pillanatban a Generali, az NN és az Allianz. Az alábbiakban 10 ábrán mutatjuk a biztosítási piac friss díjbevételi helyzetét.
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi... 
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok tulajdonosai számára az exit lehetősége gyakran egy külföldi befektetőnek... 
Tegyük fel, hogy most ülsz le először tárgyalni a privát bankároddal. Befektetőként ilyenkor az a legfontosabb kérdés...
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! CSOK átvitele másik ingatlanra 2025-ben - Mit tehetsz eladáskor? CSOK átvitele...
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
