Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott.
"Erre nem számítottam" - mondták többen is a Portfolio.hu-nak a Brokernet legújabb, tulajdonosi szakításhoz vezető kálváriájáról. Olyan vezérigazgatókkal és biztosítási vezetőkkel is beszélgettünk, akiket a legutóbb nem szólaltattunk meg, most azonban elárulták: a cég biztosítási piacon betöltött szerepét több szempontból is visszásnak, de legalábbis ellentmondásosnak tartják. Elkezdtek terjedni olyan elméletek is, amelyek csak egy műbalhénak tekintik Kósa Erikáék és Kostevc Péterék konfliktusát, ugyanakkor többen is úgy vélték, "a Brokernet kudarca az egész ország kudarca".
Két szakmai koncepció összeférhetetlensége okozta, hogy négy alapító tulajdonosából kettő, Kósa Erika és Körtvélyesi Zoltán új céget alapítva kilép a Brokernet kötelékéből - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Dr. Bogdánffy Péter, a Brokernet Investment Holding Zrt. vezérigazgatója. A távozók a hagyományosabb MLM-rendszert, a maradók egy korszerűbb "hibrid" értékesítési rendszert szeretnének működtetni. Ugyanakkor nincs szó a Brokernet kettészakadásáról, értékesítői hálózatuk legalább 90%-a maradni fog - véli a vezérigazgató. A Portfolio.hu-nak név nélkül nyilatkozó, a Brokernet történetét jól ismerő biztosítási szakértők szerint Kósa Erikáék kemény fába vágták a fejszéjüket, de a Kostevc Péter tervei szerint továbbműködő Brokernet eddigi motorjai (kombi hitelek, céges piac) is lefulladtak, az aranykor véget ért, nincs, ami tovább húzná a céget.
Évek óta kongatják a vészharangot a magyar életbiztosítási piacon, de talán most a leghangosabban. A pesszimista vélemények szerint túl alacsony az ügyfelek kockázattudatossága, ezért a kockázati védelmet jelentő hagyományos termékek helyett továbbra is csak a befektetési jellegű (unit-linked) termékek adhatók el. De csak elvben, a piac korábbi motorjának számító unit-linked termékek felett ugyanis eljárt az idő, helyüket egyre inkább más befektetési termékek foglalják el, a biztosítók kárára - mondják. Utánajártunk, a piaci trendek indokolják-e ezt a borúlátást, és kiderült:
- soha (legalábbis a rendszerváltás óta) nem vontak ki az ügyfelek az életbiztosításokból annyi pénzt, mint 2012 első felében, - az új szerzések 16%-kal visszaestek a tavalyi év első feléhez képest, a biztosítói kifizetések viszont 21%-kal nőttek, - az életbiztosítási piac díjbevétele reálértéken idén elmaradhat még a 2005-ös szinttől is, - 2006 végéhez képest 574 ezer szerződés "tűnt el" a piacról, és a visszaesés folyamatos.
Az életbiztosítási piac további (kevésbé mérhető) válságjelei csak ráerősítenek erre, aminek egyik legutóbbi példája a Brokernet "szétválása". Baljóslatú tény, hogy a Brokerneten kívüli életbiztosítási piac - úgy tudjuk - az elmúlt évtizedben semmifajta növekedést nem produkált. Az életbiztosítási piac visszafordíthatatlan hanyatlásáról viszont talán még korai beszélni.
Ma már nem elsősorban a befektetés mint hívószó nyitja meg az ügyfelek ajtaját, szívét, pénztárcáját - festi le az életbiztosítási piac szorongató helyzetét Bogdánffy Péter, a Brokernet Investment Holding Zrt. új vezérigazgatója. A hajdan a unit-linked életbiztosítások felfutásában oroszlánrészt vállaló MLM-hálózat a korábbi alaptevékenység mellett ma már új értékesítési lehetőségekkel ismerkedik. A régóta tervezett tőzsdei bevezetést a piaci környezet miatt elhalasztották: mint Bogdánffy mondja, nem akarnak csalódást okozni a befektetőknek, de nem tettek le róla. A Brokernet első embere az életbiztosításokat sújtó hatások és az egészségbiztosítások mellett az elképesztő romániai eseményekről és a "világ legegyszerűbb és legnagyszerűbb termékéről" is beszél a Portfolio.hu-nak adott interjújában.
Költségcsökkentési, hatékonyságjavítási kényszerben vannak a biztosítók még az elmúlt évek hasonló intézkedései után is - véli Pandurics Anett. A Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint Nyugat-Európában sem nagyon találunk olyan biztosítási terméket, amely ne lenne jelen Magyarországon. Szavaiból ezért kiérződik: rázós időszakra készülhetnek a hazai biztosítók, akiknek a helyzetét jövőre az új biztosítási adó csak nehezíteni fogja. Pandurics Anett a Magyar Posta mint értékesítési csatorna előtt álló kihívások ellenére saját cégének jövőjével kapcsolatban optimista. Reménykedésre jogosítják fel a biztosító első féléves eredményei is, hiszen sikerült a piaccal szembemenniük.
Értékesíthető és stabilan 20 milliárd forint körüli nyereséget termelő bankká szeretné tenni az MKB Bankot a társaság új menedzsmentje az elmúlt évek rossz pénzügyi teljesítménye után. Stratégiájuk nem hitelvezérelt és nem is tömegstratégia - fejtette ki a Portfolio.hu-nak a bank három új vezetője. Elmondták: 15 milliárd forintnyi bevétel-növekedést kívánnak elérni 2015-ig, emellett 8,5 milliárd forintos költségcsökkentés a cél, aminek jó része már teljesülni látszik. Mind a lakossági, mind a vállalati üzletágban az átlagnál jobb ügyfélszegmenseket vették célba. Simák Pál elnök-vezérigazgatóval, valamint a bank két új vezérigazgató-helyettesével, Balássy Lászlóval és Nagy Gyulával beszélgettünk.
Újabb állomásához érkezett a devizahitelesek "mentőakció-sorozata": szeptember 15-én lezárult a késedelmes jelzáloghitelek forintosításának és részleges elengedésének időszaka. A bankok azonban szűkszavúak e program eredményeit illetően, ami nem lehet véletlen: kevesen éltek a vissza nem térő lehetőséggel.
A szintén a késedelmes adósokat célzó Nemzeti Eszközkezelő Társaság jótéteményeit egyelőre szintén kisszámú hiteles veszi csak igénybe, holott a bérleti jogot biztosító intézmény az idei évre 8000 lakás megvásárlását tervezte. Ennél magasabb, 11 ezer viszont azon lakások száma, amelyet a bankok a kvótájuk alapján kényszerértékesítésre jelöltek ki az elmúlt egy évben, igaz, értékesítésük meglehetően vontatottan halad.
A jól fizető ügyfeleknek szóló árfolyamgátat ugyanakkor egyre több ügyfél jelzi belépési szándékát. Továbbra is ez tekinthető a legsikeresebb programnak, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank szakértői sem számolnak már a korábban feltételezett 90% feletti részvételi aránnyal.
A pénzügyi válság nagy betege a hazai vállalati hitelezés, amit sok ezer vállalkozás a bőrén érez. Elemzésünkben négy kérdésre keressük a választ ezzel kapcsolatban:
1. Átvette-e valami más a vállalati hitelezés szerepét? 2. Mely iparágakban jobb, és melyekben rosszabb a helyzet? 3. Hogy alakultak az utóbbi időben a vállalati hitelkihelyezések és milyen volt ezek kamatozása? 4. Vannak-e országok, ahol még nálunk is rosszabb a helyzet?
A vállalati hitelpiacról rendelkezésre álló adatok alapján érdekes következtetésekre juthatunk. Hazánk számára ezek közül a legkevésbé hízelgő, hogy a balti országokat leszámítva egyetlen régiós EU-tagállamban sem zuhant úgy össze a belföldi banki (!) hitelezés a vállalatok felé, mint Magyarországon.
Fontos határidő volt augusztus 31-e a devizahitelesek számára, hiszen eddig igényelhették bankjuktól jelzáloghitelük átlátható árazás szerinti átalakítását, és eddig volt lehetőségük a hitel forintosítására és a tartozás 25%-os elengedésre azoknak a késedelmes adósoknak, akik igényüket erre május közepéig jelezték. A Portfolio.hu megkérdezte a bankokat e programok eredményéről, és a december végéig igényelhető árfolyamgát konstrukció eddigi részvételi arányáról is. A bankok válaszaiból vegyes kép rajzolódik ki, az árfolyamgát (mint a legígéretesebb program) iránti érdeklődés ugyanakkor a kezdeti szerény részvételi adatok ellenére nem lebecsülendő.
Utolsóként a Raiffeisen is közzétette szerdán gyorsjelentését, így ismét összehasonlíthatóvá vált a régiós bankcsoportok pénzügyi teljesítménye. A bankok többségénél a romló gazdasági környezet erőteljesen rányomta a bélyegét az eredményre: az év elejinél közel harmadával, az egy évvel korábbinál pedig mintegy hatodával lett kisebb összesített nyereségük. Elemzésünkben ezúttal is bemutatjuk, hogy muzsikálnak a régiós bankok. A számokból kiderül: az OTP, az Erste és a Raiffeisen eredményessége egyaránt elmarad a lengyel bankokétól. Utóbbiak méretben is a legnagyobb növekedést érték el az utóbbi időben, és bár nagyságukat tekintve még így is messze elmaradnak az osztrákoktól, piaci értékük már jóval magasabb az övékénél. A kisebbek közé tartozó OTP a pozitív oldalon nettó kamatmarzsával, a negatív oldalon viszont nem teljesítő hitel rátájával és magas hitel/betét arányával tűnik ki a mezőnyből.
Komoly mértékben visszaesett a második negyedévben a magyar bankok pénzügyi teljesítménye. A forrásköltségek az országkockázat emelkedésének megfelelően meredeken nőttek, a nem teljesítő vállalati hitelek aránya pedig 18,2%-ra, a lakosságaiké 16,2%-ra emelkedett a részvénytársasági hitelintézeteknél. Az egy évvel korábbinál sokkal rosszabb működési környezet következményeként a bankok adózott eredménye 79 milliárd forintról -31,6 milliárd forintra esett, e veszteség mögött pedig továbbra is az egyes bankok eredményének jelentős szórása áll. A hitelezés változatlanul rendkívül visszafogott, így a nyereségtermelő képesség gyors javulására egyelőre nincs is kilátás.
A forint gyengülése és a lakásárak esése miatt nagyon sokan szembesültek az elmúlt években azzal, hogy tartozásuk összege meghaladja lakásuk értékét. Bár a hiteleseket többnyire a havi törlesztőrészlet alakulása érdekli, legalább ennyire fontos a lakás elvesztésének valószínűsége is a havi jövedelem esetleges kiesése, a pénzügyi tartalékok felélése esetén. A veszély általában annál nagyobb, minél kisebb önerőből és minél nagyobb összegű hitelből finanszírozta lakásvásárlását valaki. Noha az ebből fakadó kockázatokat több állami és banki program is mérsékli, a bankszektor és az ügyfelek számára sem mindegy továbbra sem, mekkora a hitelek és az ingatlanfedezetek összértékének egymáshoz viszonyított aránya. A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett statisztikái ebből a szempontból kiélezett helyzetet mutatnak: a deviza lakáshitelek többségénél (55%-ánál) magasabb a hiteltartozás összege, mint a hitel mögött álló ingatlan értékének 90%-a. Baj esetén tehát a bankoknak még a lakások (valószínűleg nyomott áron történő) értékesítése után is bőven maradna behajtandó követelésük. Az érintettek nagy részén ráadásul a Nemzeti Eszközkezelő sem tudna segíteni.
Nem lehet okuk örömre a CIG Pannónia részvényeseinek a csütörtöki piaczárást követően közzétett gyorsjelentés áttanulmányozásakor. Az első években sebesvonatként száguldó életbiztosító növekedése már tavaly év végén megállt, és azóta sem indult újra, az értékesítés továbbra is döcög. A közelgő, valószínűleg több lépcsős tőkeemelés pedig ráfér a biztosítóra, hisz a társaság továbbra is túl nagy veszteséggel működik.
A gyorsjelentés fő pontjai:
- A magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerinti díjbevétel 4,1 milliárd forint volt, amely az egy évvel korábbitól és a várttól is elmarad, IFRS szerinti viszont némi növekedést mutat. - Az életbiztosító IFRS szerint 1,321 milliárd forint nettó veszteséget szenvedett el a március végétől június végéig terjedő időszakban. Az eredmény sokkal rosszabb az elemzői várakozásnál. - Az új értékesítésekből befolyó díjbevételek 45%-kal maradnak el az egy évvel korábbitól. - Bár az igazgatási költségek negyedével csökkentek egy év alatt, a ráfordítások összességében nőttek, rontva az eredményt. - A biztosító tőkéje a 2010. év véginek a negyedére apadt.
Orbán Viktor és Matolcsy György bejelentése után tíz hónappal végre a gyakorlatban is elindult az új kamattámogatási program, amely a korábbival ellentétben új és használt lakás vásárlására egyaránt igénybe vehető. A konstrukciót egyelőre csak három bank kínálja (FHB, K&H, OTP), hamarosan azonban további hitelintézetek csatlakozhatnak a programhoz. Nagyobb figyelmet kaphat ezáltal egy másik program, a vissza nem térítendő lakásépítési támogatást jelentő szocpol is. Cikkünkben bemutatjuk e két támogatási formát, és számszerűsítjük, hogy a gyakorlatban mennyit hozhatnak az új vagy használt lakásba költözők konyhájára. Bár e kétféle támogatás sokaknak segíthet, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a magas kamatszint és a bizonytalan makrogazdasági környezet esetén csak korlátozott mértékű lökést adhat a továbbra is pangó lakás- és hitelpiac számára.
A magyarországi helyzet szélsőségesen feszült, bizonytalan, senki sem érti külföldön, mi történik pontosan. Egyszerűen nem építhető politika a külföld, a bankok vagy bárki elleni bosszúra - fejtette ki véleményét a Portfolio.hu-nak Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója. Kiderült: az osztrák bankvezér még az utóbbi két év történései ellenére is hajlandó volna nálunk bankot venni, addig azonban, amíg Magyarországon "az történik velünk, amit a kormány akar", a lengyelt sokkal vonzóbb piacnak látja. Treichl szól a tranzakciós illetékről, a magyarok nemzeti büszkeségéről és a fiókhálózatokat érintő drámai változásokról is a bankcsoport bécsi központjában nekünk adott interjújában.
Nem sok panasz érheti a kormányt és a bankokat a devizahitelesek terheit könnyítő lehetőségek számát illetően. Az adminisztráció természetesen nem mindig zökkenőmentes (sőt, elrettentő példák is akadnak), ám aki hajlandó egy kicsit is fáradni pénzügyi túlélése érdekében, az könnyen megtalálja a számára megfelelő megoldást. A bankok kapacitásának jelentős részét a télen tetőző végtörlesztéshez hasonlóan most is a devizahitelek kötik le, arról azonban nem egységes a bankok tapasztalata, hogy az érintettek tisztában vannak-e saját lehetőségeikkel, és ésszerű módon élnek-e is velük.
Az egyes devizahiteles mentőcsomagok állását bemutató cikkünkben az alábbi következtetésekre jutottunk: - az árfolyamgát a racionális szempontok alapján vártnál lassabban indult, de év végéig jelentős tömeg számára jelenthet menedéket, - a közszolgákat segítő lehetőségek mértéküket és igénybe vételük volumenét tekintve is kisebb jelentőségűek, - a hitelek átláthatóvá tételének lehetősége nem érte el a devizahitelesek ingerküszöbét, - a 90 napon túli késedelemben lévőket segítő programok csak a következő hónapokban hozhatnak eredményeket. Jelen állás szerint akkor is csak szerényeket, így a banki portfóliótisztítás munkájának jó része későbbre marad.
Informatikai szempontból nem jelentős a magyarországi pénzintézetek lemaradása Nyugat-Európához képest, a magyar IT-cégek pedig "helyismeretüknek" köszönhetően versenyelőnyt élveznek körükben a külföldiekkel szemben - mondja a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kő Róbert, a tőkepiaci szoftverrendszerek területén piacvezető Dorsum Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a XETRA kereskedési rendszer megjelenése nemcsak kihívás, de új lehetőség is számukra, technológiai szempontból pedig továbbra is a mobil és tablet alkalmazások határozzák meg a közeljövő haladási irányát.
Az év eddigi legnagyobb vihart kavaró, és várhatóan legtöbb kárt okozó botrányával állnak szemben ezekben a hetekben is a világ legnagyobb bankjai. A bankközi kamatlábak (elsősorban a LIBOR) manipulálásával olyan lavina indult el, amely szó szerint alapjaiban rengeti meg a pénzügyi szektort. Sok százmilliárd dolláros nagyságrendet képviselő pénzügyi termékek követték eddig referencia-kamatlábként a LIBOR alakulását. Cikkünkben hét kérdésre adott válasz segítségével mutatjuk be a botrány hátterét és az üggyel kapcsolatos dilemmákat.
A jövőre életbe lépő biztosítási adó nagy erénye a banki tranzakciós adóval szemben, hogy valamennyire európai: más formában ugyan, de a kontinens számos országában ismerik és alkalmazzák. Másik nagy erénye, hogy pénzt hoz az állam konyhájára. Ezzel azonban ki is fogytunk a pozitívumokból: az adó tovább rontja az amúgy is alacsony eredményességgel működő magyar biztosítási piac növekedési esélyeit, és koraszülött konstrukciónak tekinthető a hazai piac fejletlenségét figyelembe véve. A biztosítási adóról szóló törvény csak januárban léphet életbe, cikkünkben addig is összefoglaljuk, mit tudunk eddig az új adónemről, és várhatóan miként oszlik meg a teher a biztosítók és az ügyfelek között.
Évente szedne be a kormány közel akkora összeget a bankoktól tranzakciós illeték címén, amekkora egyszeri veszteséget a végtörlesztéssel okozott számukra. Ha nem hárítaná át ennek nagy részét a bankszektor, abba belerokkanna, az áthárítás viszont a nagyvállalatok körében kezelhetetlen folyamatokat indítana el. Jó "piaci" megoldás nincs, ezért a tranzakciós illetéket a jelenlegi formájában nem szabad, hogy elfogadja az Országgyűlés. Az adó mértékét maximálni kell, így azonban a költségvetés bevétele csak a töredéke lehet a megcélzottnak. Cikkünkben összefoglaljuk, mivel járna a bankszektorban a kormány terve.
