Valósággá válhat a példátlan német fenyegetés: ők dönthetnek a 2020 utáni EU-büdzséről

Arra, hogy a német elnökség idejére csúszhat a Magyarország számára is fontos EU-s pénzekről a végső döntés, már mi is felhívtuk a figyelmet egy februári anyagunkban, és ez azért lényeges, mert így az utolsó pillanatban megszülető keretszámok és késve megszülető kapcsolódó jogszabályok miatt 2021-2022-ben alig lesz elosztható EU-pénz idehaza. Így a 2020-tól egyébként is jelentősen csökkenő itthoni EU-s pályázati pénzkifizetés után akár 1-2 évig is eltartó forrásínséges periódus is kialakulhat (legalábbis az EU-pénzek terén), ami a gazdasági növekedésre jócskán rányomhatja a bélyegét.

A friss cikk alapján azonban az is lényeges, hogy a német EU-elnökség idejére csúszhat a jogállamiság és az EU-pénzek összekötésének kényes kérdésének eldöntése is, márpedig a közelmúltban példátlanul éles fenyegetést kapott a magyar kormány, hogy a migrációs kérdésekbeli magatartását nem fogják majd elfelejteni, amikor a 2020 utáni EU-pénzekről döntenek. Emellett az is lényeges, hogy a Fidesz Európai Néppárti tagságával kapcsolatos minapi vitában a CDU új elnöke, leendő kancellárjelölt is a felfüggesztés mellett tette le a voksát.

A Bruxinfo ezek mentén átfogó cikkben járta körbe, hogy hogyan áll a közel egy éve az Európai Bizottság által közzétett 2021-2027-es uniós költségvetési javaslat, illetve a hozzá kapcsolódó szektorális jogszabályok elfogadási folyamata.

Összességében azt a képet mutatja a lap, hogy alig van haladás, mert a tagállamok nagy részében egyelőre hiányzik a politikai akarat a gyors haladásra, és emiatt alibizés zajlik a különböző üléseken.

Mindez pedig jócskán eltér attól a Bizottság által tervezett sebességtől, hogy még idén tavasszal fogadják el a 2021-2027-es keretköltségvetés (MFF) fő számait és kereteit egyhangúan az Európai Tanácsban. Aztán ezt az irreálissá váló menetrendet tavaly decemberben a Tanács úgy módosította, hogy remélhetőleg idén őszig elfogadja majd ezeket a kereteket, de már akkor lehetett sejteni, hogy a további csúszás benne van a rendszerben. Ezt erősíti meg most a Bruxinfo cikke, amelynek néhány lényegesebb üzenete:

• EU-diplomaták szerint az idén ősszel elfogadandó MFF terve is alighanem késedelmet fog szenvedni, és egyre többen arra számítanak, hogy csak a 2020 második felében esedékes német EU soros elnökség alatt sikerül majd nyélbe ütni az alkut.
• A kormányoknál kevés kivétellel hiányzik a tényleges politikai akarat a pénzügyi keret kitárgyalására. A román soros elnökség ugyan tanácsi források szerint januárban és februárban még tett egy tétova kísérletet a még az osztrákok által kidolgozott "tárgyalási keret" módosítására, ám ezt a többség lesöpörte az asztalról. És bár az általános ügyek tanácsának legutóbbi ülésén is napirenden volt a téma, a most zajló események minősítésére leginkább az alibizés tűnik a megfelelő szónak.
• Mivel a kormányok között még csak meg sem kezdődött a politikai kompromisszumkeresés, és jelenleg inkább a Brexitre és a közelgő EP-választásokra, majd az intézményi váltásokra irányul a figyelem, nehéz elképzelni, hogy kora őszre ebből megállapodás lehet az MFF szintjén. Ahhoz korábbi tapasztalatok szerint legalább két EU-csúcs szükséges, és bár elképzelhető, hogy Donald Tusk tanácsi elnök a szeptemberi és október EU-csúcsot erre szánná, hogy egy sikeresen összehozott MFF-fel távozzon december elsején a posztjáról, de mégsem nagy esélyű ez a forgatókönyv.
• A 2021-2027-es EU-s költségvetés elfogadásának további csúszását jelző összképet ugyanakkor árnyalja, hogy miközben a következő pénzügyi kerettel összefüggő politikailag érzékeny kérdésekről nem folyik érdemi vita, addig a szektorális jogalkotásban van némi előreszaladás. A Tanács és az Európai Parlament a 37-ből eddig tíz jogalkotási dossziénál kötött ideiglenes megállapodást.
• Ezeket azonban végleges formában csak akkor fogják tudni lezárni, ha a nagypolitikai szinten is mozdulnak a dolgok és a tagállami vezetők egyhangú döntéssel elfogadják a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés fő összegeit és meghatározó paramétereit. Addig bármilyen dossziéról is alakul ki intézményközi konszenzus, abból hiányzik a pénz, az allokáció módja és számos esetben a felhasználás szabályai is.
• A Bruxinfo úgy tudja, hogy egyelőre arról a bizottsági javaslatról sincs érdemi előrelépés, ami a jövőben a jogállami alapelvek tiszteletben tartásától tenné függővé a kifizetések folyósítását. Magyarán, az elképzelés értelmében, ha egy országban mélyreható problémákat állapítanak meg az igazságszolgáltatás függetlenségét vagy a korrupció elleni hatékony fellépést illetően, akkor a Bizottság kezdeményezésére fel lehetne függeszteni vagy csökkenteni a kifizetéseket.
• A koncepció gyakorlati megvitatását megnehezíti, hogy miközben egy minősített többségi döntéssel elfogadandó szektorális rendelet tervezetéről van szó, a jogállami fék fő elemei a keretköltségvetés (MFF) ernyője alá tartozó tárgyalási keretben is helyet kaptak. Azaz, előreláthatóan részét képezik majd a végleges pénzügyi alkunak, amiről viszont egyhangú döntésnek kell születnie legfelsőbb szinten, így tehát egy-egy tagállam vétója az egészet meg tudná akasztani.
• Az is fontos fejlemény a jogállamisági feltételrendszer esetleges elbukása/felvizezése kapcsán, hogy a Tanács jogi szolgálata negatívan vélekedik a jogállamiság és az EU-pénzek összekötése témájában. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság által előterjesztett formájában nem tartja összeegyeztethetőnek a javaslatot az EU szerződésével, főleg azért, mert a jogi szolgálat véleménye szerint a jogállamisági feltételrendszer átfedést mutat a 7-ik cikk szerinti eljárással, ami hasonló problémák kezelését szolgálja (ott is a legvégső esetben megvonható az EU-pénzek, ha súlyos jogállamisági problémákat találnak). Ezért a jogi szolgálat szakvéleménye azt sugallja, hogy ki kellene venni a jogállami referenciákat az MFF égisze alól, ami azért lehet problémás, mert az egész amúgy erről szólna.
• A következő többéves keretköltségvetés egy másik fontos eleméről, a némi túlzással eurózóna-büdzsének nevezett javaslatról egyelőre a pénzügyminiszterek vitatkoznak. A következő fordulót a héten tartják a bukaresti informális tanácsülésen, ahol az eszköz döntéshozatali, kormányzási vonatkozásai kerülnek terítékre. Itt is az a cél, hogy júniusra elkészüljön és a vezetők elé kerüljön egy konszenzusos verzió.
• Az önálló eurózóna-költségvetés kifejezés némileg túlzás, hiszen az Emmanuel Macron francia elnök által eredetileg elképzeltnél jóval szerényebb tételről, a legutolsó hírek szerint nagyjából 22 milliárd euróról lenne szó hét évre elosztva. A jelen állás szerint reformokat támogató funkciója lenne és az euróövezet tagjai csak a már általuk végrehajtott szerkezeti reformokra vehetnék igénybe. A Bizottság eredetileg stabilizációs funkciót is szeretett volna, ezt azonban a Hansa-szövetségbe tömörült északi országok határozottan ellenzik.

Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

• Címkék:
• Európai Unió,
• gazdaságfejlesztés,
• Európai Bizottság,
• uniós költségvetés,
• 2021-2027