Cikk mentése
Megosztás
A minisztérium, konkrétan egy állami cég fenntartása alatt működő szegedi ELI-ALPS egy uniós GINOP-projektből épült fel, és most az a cél, hogy amíg a nemzetközi együttműködések be nem indulnak, addig is segítsék a létrejött több tízmillliárd forintos kutatási infrastruktúra fenntartását, jobb kihasználását, ezért döntött a kormány a minap két kutatási projekt jelentős összegű támogatásáról - érvelt az interjúban Palkovics László. Említése szerint a három régiós lézerközpont jobb kihasználása érdekében felállítandó közös európai cég a románok miatt csúszik, így a szegedi intézmény infrastruktúrájának jobb kihasználása érdekében született a minapi kormányhatározat, amely 20+4 milliárd forintos összegben finanszíroz két projektet, amelyek támogatási szerződéseibe direkt beépítettek kiszállási pontokat.
A fentiek, illetve az intézmény átvilágításával megbízott szakember személye miatt Palkovics meggyőződése, hogy azok a kutatók, akik a 20 fős tudományos tanácsadó testületből hárman felmondtak, félreértik a helyzetet és szerinte a többi 17 tag is így gondolja ezt. Úgy fogalmazott:
Nem értem a három kutató tiltakozását, meggyőződésem, hogy félreértik a helyzetet. A magyar kormány ezzel pénzt visz az ELI-be, mert más egyelőre nem tett be forrást az intézménybe.
Azt is hangsúlyozta tehát, hogy a most kormányhatározattal támogatott projektekfelhasználói szinten kapcsolódhatnak az ELI-hez, segítik az intézmény kapacitásának jobb kihasználását, miközben nem befolyásolják az alapcélok elérését.
Az interjú végén Palkovics azt vetette fel, hogy szerinte az ELI jobb nemzetközi kihasználásával, kutatási projektek odavonzásával nem törődött kellő mértékben sem Pálinkás József volt innovációs hivatali vezető, sem a Magyar Tudományos Akadémia és azt kérte minden érintett kutatótól, hogy a panaszkodás helyett inkább éljenek a kutatási lehetőséggel, tegyenek le az asztalra olyan lézeres kutatási terveket, amelyekkel hozzá tudnak járulni a felépített infrastruktúra jobb kihasználásához.
