Visszacsúszott Magyarország: újra belenyúlnak az innovációs rendszerbe

A jelentés főbb magyar eredményei

Amint az Európai Bizottság Innovation Scoreboard jelentése alapján összefoglaltuk, Magyarország két helyet rontva a 23. helyre csúszott vissza és továbbra is a mérsékelt innovátorok csoportjába tartozik, hiszen az 8,8%-os uniós átlagos növekedéssel szemben Magyarországon csak 2,8%-kal nőtt 7 év alatt az innovációs teljesítmény. Magyarország teljesítményét a korlátozott állami innovációs ráfordítások, az innovatív kkv-k korlátozott aránya, illetve a szabadalmak és egyéb új szellemi termékek elismertetése terén mutatott gyenge teljesítmény húzta le.

Az is figyelemre méltó, hogy Magyarország 7 statisztikai régiója közül az észak-alföldi már a lemaradó innovátorok csoportjába tartozik, hiszen a 210. helyen áll, míg a többi régiónk a mérsékelt innovátorok csoportjába tartozik, de nagyok a különbségek. Budapest és Pest megye ugyanis a leginnovatívabb: Budapest a 130., Pest megye pedig a 139. helyen áll a 238 vizsgált régió között, míg az összes többi magyarországi régió a 195. és a 210. hely között helyezkedik el.

ITM: három fő kihívásnak kell megfelelni

Az eredmények után az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is kiadott egy közleményt. Az ITM a jelentés alapján elismeri, hogy "hazánk stagnáló innovációs teljesítménnyel a 23. helyre csúszott vissza. A jelenlegi KFI rendszer tehát nem képes megteremteni a Magyarország versenyképességének növelése érdekében szükséges társadalmi és gazdasági hasznot, itt az ideje a változásoknak, az intézményrendszert és a finanszírozást is meg kell erősíteni." A tárca szerint "Az előrelépéshez több kutatásra, több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti. A kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásai széttagoltak, nem kellően koncentráltak, a kutatási eredmények nem hasznosulnak megfelelően. A hazai kis- és középvállalkozások innovációs képessége és hatékonysága az egyik legnagyobb gazdaságpolitikai kihívás."

A gyenge eredmények egyikeként tehát a tárca a kutatóintézeti hálózat széttagoltságának változtatását is megjelölte, azaz a Magyar Tudományos Akadémiánál tervezett törvényi változtatás megalapozásához is felhasználta a brüsszeli jelentést.

Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a jövő évi költségvetési törvényben 32 milliárddal szán többet a kormány a kutatás-fejlesztés-innováció hármasára, azaz nőni fognak az állami innovációs ráfordítások.A tárca a közleménye végén leszögezi, hogy a hazai innovációpolitikának három fő kihívásnak kell megfelelnie a következő időszakban. El kell érni, hogy

• növekedjen az állami finanszírozású kutatóhelyek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosítása,
• javuljon a hazai vállalkozások, elsősorban a kkv-k alacsony innovációs teljesítménye,
• erősödjön az együttműködés a KFI rendszer szereplői között".

A tárca egyúttal leszögezi, hogy "a továbbiakban is az innováció iránti fogékonyságot és értékteremtési képességet javító, az erőforrások hatékonyabb felhasználását célzó, technológiai fejlődést előmozdító innovációs ökoszisztéma kialakítására törekszik."

Alapvető szemléletváltást sürget az NKFIH

A fentiek után csütörtökön a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is kiadott egy közleményt, amelynek már a bevezetőjében megállapítja, hogy a 23. hely és a mérsékelt innovátor státusz miatt "Sürgető feladat az innovációs rendszer átalakítása, hiszen hazánk innovációs teljesítménye az utóbbi négy év erőfeszítései ellenére sem javult." Ezután gyorsan hozzáteszi az intézmény, hogy "A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal új, átfogó intézkedéscsomagjai azonban már közvetlenül azt célozzák, hogy számottevően erősödjön a vállalkozások innovációs képessége, emellett javuljon a kutatási eredmények gyakorlati hasznosulása és az innovációs ökoszisztéma szereplőinek együttműködése is."

A közlemény emlékeztet rá, hogy "Óriási tartalékok mozgósíthatók a hazai gazdaságban azzal, ha sikerül javítani a vállalkozások - köztük kiemelten a kkv-k - innovációs teljesítményét, valamint ha az egyetemek és más kutatóhelyek is hatékonyabban bekapcsolódnak az innovációs láncba. Ahhoz azonban, hogy az ország az eddiginél versenyképesebb és hatékonyabb legyen, alapvető szemléletváltására van szükség". A Hivatal emlékeztet az idén tavasszal lebonyolított Országos Innovációs Fórumra, amelyen több mint 2800 érdekeltet sikerült bevonni a tervezési folyamatba, "a konzultáció tapasztalatait hasznosítva pedig az NKFI Hivatal már idén is számos új pályázati konstrukciót indít, míg más programokat újragondolva, ésszerűsítve folytat tovább vagy teljesen kivezet." Az említett fórumról külön beszámolónk:A fentiek után a Hivatal közleménye rámutat, hogy "Az NKFI Alap hazai forrásaiból idén meghirdetett vagy meghirdetni tervezett pályázati konstrukciók már elsősorban azt támogatják, hogy minél több magyar vállalkozás, köztük kkv legyen képes új, piacképes termékek és szolgáltatások kifejlesztésére, valamint szervezettebb legyen az innovációs ökoszisztéma tudásbázisát jelentő egyetemek kutatási eredményeinek hasznosítása, akár önállóan, akár az ipari szereplőkkel folytatott együttműködések révén. Emellett megkezdődött az NKFI Hivatal tevékenységének stratégiai átalakítása, hogy a finanszírozás mellett valódi szolgáltatások is erősítsék a támogató környezet."

Lényeges a közlemény utolsó része is, miszerint "A hazánknak szóló EU-s KFI programok kifutása miatt egyre fontosabb a közvetlenül pályázható uniós források kihasználása is, hiszen a vállalkozások és a kutatószervezetek a Horizont 2020 keretprogramban számos jelenleg is nyitott és folyamatosan pályázható felhíváson nyerhetnek el kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásokat. A magyar résztvevőknek azonban az eddiginél hatékonyabban kell élnie ezekkel a lehetőségekkel mind a jelenleg futó, mind a 2021-ben induló, következő keretprogramban. Ezt ösztönzi az NKFI Hivatal sokszínű eszköztára, amely a pályázók számára nyújtott aktív szakértői szolgáltatások megerősítésétől a hazai rásegítő pályázatok rendszerének megújításáig terjed".

Címlapkép forrása: MTI Fotó Balogh Zoltán

• Címkék:
• kutatás-fejlesztés-innováció,
• innováció,
• innovációs és technológiai minisztérium,
• nemzeti kutatási fejlesztési és innovációs hivatal,
• uniós források,
• innovációs ökoszisztéma