A végletekig megy Ursula von der Leyen, az amerikaiak is üdvözölték az orosz pénzek felhasználását

A korábbi 140 milliárd euró helyett a szükségletek kétharmadát, 90 milliárd eurót szánna Ukrajna megsegítésére a következő két évben Európa.

- mondta el szerdai sajtótájékoztatóján a bizottságot vezető Ursula von der Leyen.

Az IMF becslései szerint Ukrajnának mintegy 135 milliárd euróra lesz szüksége a 2026–2027-es időszakban, és áprilisra végleg kifogyhatnak a tartalékaikból, ha nem kapnak segítséget. Ez az összeg nemcsak az állam működtetését, hanem a katonai ellenállás változó intenzitással való folytatását is finanszírozni tudná. Von der Leyen ismét világossá tette, hogy jelenleg két út van ennek biztosítására:

1. Az első lehetőség az uniós hitelfelvétel, amelynek során az EU a tőkepiacokról vonna be forrásokat, és az uniós költségvetést használná garanciául. Ezt a megoldást egyhangú döntéssel kell elfogadni.
2. A második javaslat a jóvátételi kölcsön, amely a befagyasztott orosz vagyoneszközök készpénzegyenlegeit használná fel. Az érintett pénzügyi intézményeknek át kellene utalniuk ezeket az összegeket az Ukrajna támogatására létrehozott újabb eszközbe, majd az innen folyósított hitelt csak akkor fizetné vissza Ukrajna, ha Oroszország jóvátételt fizet. Ez a megoldás minősített többségi szavazással is elfogadható.

Bár az egyhangúság – így a magyar kormány vétójának – problémáját az eredeti híresztelések szerint a szankciók meghosszabbításának feltételeinek módosításával érték volna el, az uniós jogot hivatalosan arra tervezik használni, hogy Oroszország ne tarthasson igényt az európai intézményekben hagyott befektetéseire, amíg nem ér véget a háború által okozott európai gazdasági vészhelyzet.

Bármelyik utat választják, a forrásokat egyrészt Ukrajna költségvetési támogatására fordítanák a meglévő eszközökön keresztül (makropénzügyi támogatás vagy az Ukrajna Eszköz), másrészt katonai támogatásra, különösen az ukrán védelmi ipari kapacitásainak fejlesztésére, amely az EU biztonságának szempontjából is fontos tényezővé válhat.

A katonai támogatásnál a forrásokat elsősorban ukrán és európai uniós eszközök vásárlására fordítanák, és csak sürgős szükség esetén engednék meg az EU-n kívüli beszerzést, ami persze itt végső soron amerikai beszállítókat jelent.

Talán ennek is köszönhető, hogy a bejelentés előtt folytatott egyeztetés alatt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter üdvözölte az elhatározást, amiből még az USA-n belül is lehetnek összetűzések, hiszen a nemrég kiszivárgott béketerv egyes verziói az immobilizált pénzek jelentősebb részét visszautalnák Oroszországnak.

Az az érvelés, hogy egy ilyen döntés elősegíthetné a tűzszünet megteremtését, Bart de Wever belga miniszterelnök aggályai közt is megjelent nemrégiben, de az elemzők körében régóta elfogadott tény, hogy a zárolva tartott források sorsa komoly tárgyalási eszköz lehet az oroszokkal szemben.

Ursula von der Leyen szerint azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök csak az erős fellépésből ért, ezért ha az összeg felhasználásával az unió megmutatja, hogy továbbra is komolyan gondolja az ukrán védelem finanszírozását, akkor előbb-utóbb meg fogja érteni, hogy Ukrajna számára is értelmezhető kiindulási feltételekkel kell leülni a tárgyalóasztalhoz.

Hosszú távra tervezünk.

– mondta el többször Ursula von der Leyen a sajtótájékoztató során.

Mindettől függetlenül a kulcs továbbra is Belgium kezében van, ugyanis a világszerte lefoglalt, kicsit több mint 300 milliárd eurónyi orosz vagyon majdnem kétharmada az ő kezükben van. Az Európai Bizottság álláspontja szerint azonban minden más megoldás biztos költségeket róna a tagállamokra, így a jóvátételi hitellel kapcsolatos kockázatok relatíve eltörpülnek emellett.

• Egyrészt alapvetésnek tekintik, hogy Oroszország illegálisan indította a háborút, így bárhova is vinné az ügyet, a források elkobzása és felhasználása mindenképpen védhető lenne.
• Másrészt nem közvetlenül veszik el a pénzeszközöket, hanem azt csupán fedezetként használják, így a konstrukció papíron nagyban kiveszi a jogalapot bármilyen orosz fenyegetés alól.
• Harmadrészt az EU amúgy sem engedné, hogy egy külső döntés alapján helyezzenek fizetési kötelezettséget egy tagállamra, de ha mégis, akkor az uniós országok teljes szolidaritásáról biztosíthatják Belgium kormányát.

Ez utóbbihoz feltehetően egy-két tagállamnak, így Magyarországnak is lenne hozzászólása, azonban most úgy tűnik, von der Leyen arra játszik, hogy az Egyesült Királyság, Kanada és Japán vállalja a fennmaradó 45 milliárd eurónyi összeget, ugyanis náluk is jelentős lefoglalt pénzeszközök találhatók.

Ennek köszönhetően csökkenne a globális megítélés romlásának kockázata is, ami az euró értékét is stabilabban tartaná, és ha Oroszország a területén foglalna le EU-s pénzeszközöket, akkor azt az orosz vagyonokból jogosan kompenzálhatnák a tulajdonosokat.

Ursula von der Leyen mindemellett még további jogi védőintézkedéseket is ígért, de csak a következő két hétben dől majd el, hogy létrejön-e a Jóvátételi Kölcsön, vagy újra elkaszálja az elképzelést Belgium a december 18–19-én esedékes uniós csúcstalálkozón.

Címlapkép forrása: EU