Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Bár nem kirobbanó ütemmel, de azért júniusban is haladt a pályázati intézményrendszer a támogatások elosztásával, hiszen adataink szerint június elejétől mostanáig 42 milliárd forinttal 9303 milliárd forintra nőtt a megítélt új támogatások volumene, és így a Vidékfejlesztési Program (VP) legfrissebb adatai nélkül 256 új nyertest hirdettek ki.

Amint az alábbi összesítésünkben látszik: messze a legtöbb új nyertes (164 darab) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) született. A részletes támogatási adatbázis szerint számos vidéki település nyert forrást helyi gazdaságfejlesztési, szociális, zöldvárosi, vagy kulturális projektjére jellemzően néhány milliós, illetve tízmilliós, esetleg százmilliós volumenben. Kazincbarcika például 520 millió forintot kapott június elején ipari parki fejlesztésére, míg például Karcag a római malom közösségi célú fejlesztésére 136 milliót, Kiskunfélegyháza 139 milliót városrészek felújítására, Hatvan szintén 136 milliót felújított közösségi terekre. Voltak persze nagyobb projektek is, így például Somogyapáti nevénél jelenik meg egy 1,826 milliárdos közlekedési fejlesztés, illetve Kemecse nevénél egy 1 milliárdos városi iparterület fejlesztési projekt is.

A második legtöbb, 52 új nyertes a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban született (GINOP), például gyakornoki programot támogató projektekre, vállalati infokommunikációs fejlesztésekre, munkahelyi képzések támogatására, megújuló energiás fejlesztésekre. Arról, hogy a GINOP-ban a következő hónapokban milyen új pályázati lehetőségek és milyen volumenben formálódnak, ebben a mai cikkünkben írtunk:

Az új megítélt támogatási adatok mellett azt is érdemes figyelni, hogy a támogatások kifizetése hogyan halad. Itt azt látjuk, hogy a májusival csaknem egyező ütemű, 105 milliárd forintos új kifizetés történt és így az összes kifizetett támogatás volumene immár 6069 milliárd forintnál jár. A kerek 6000 milliárdos határon tehát túllendült az intézményrendszer és egyúttal (ha a tavaszi kormányhatározatban engedélyezett 9184 milliárdos indikatív forráskeretből indulunk ki)

a kétharmadát fizette ki a kormány az elméleti keretnek.

Bár a 7 évre szóló keretet már 101%-ban elosztotta a kormány, de a 7 éves keretnek az itthoni kifizetéséből még egyharmad hátravan. Utóbbi egyúttal lényeges támaszt jelenthet a 2019-es és 2020-as évre is a beruházásoknál és a GDP-növekedésnél, igaz az Európai Bizottság a tegnapi prognózisában jókora lendületvesztést várt jövőre (2,8%) az ismét nagyon dinamikus idei növekedés (4,4%) után.

Ha abból indulunk ki, hogy a kormánynak elemi érdeke a GDP-növekedés minél inkább stabilan (magas) szinten tartása, akkor a két éve megfigyelhető havi 100-150 milliárdos kifizetési tempó fennmaradását feltételezve a bő 3000 milliárdos keret még két évre való pénztömeget jelent (2021 közepéig). A stabil kifizetési tempó persze nem jelent feltétlenül stabil(an magas) GDP-növekedési ütemet, ráadásul az is valószínű, hogy a következő két évnek inkább az első felében lesz dinamikus a kifizetés. Azaz ahogy közeledünk 2022-höz, úgy lassul le itthon az ütem (kifutnak a projektek). Aztán majd remélhetőleg nem lesz nagy csúszás a 2021-2027-es ciklus elindításában, és így nem lesz fél-egy évnél hosszabb az EU-s forrásínséges periódus (most úgy néz ki, hogy a 2020 második felében esedékes német soros EU-elnökség idejére marad a nagy politikai alku a következő 7 éves keretköltségvetésről, így itthon 2022 közepe előtt nem igazán lenne esélyes, hogy felpörög az új ciklusból a pénzek kifizetése).

A havi brüsszeli kifizetési adatbázist is érdemes nézni, hogy onnan mennyi pénz érkezik, hiszen ha itthon pörögnek a kifizetések, míg kintről nem jön az utólagos átutalás, akkor nagyon kinyílik a finanszírozási olló, ami megterheli a magyar államháztartást (piros nyilak az alábbi ábrákon). Azt vettük észre június során és ez még most is fennáll, hogy

a Magyarországnak kifizetett brüsszeli EU-támogatási volumen visszaesett: június elején még összesen 8,65 milliárd eurónál állt a számláló, most viszont csak 8,2 milliárd eurónál.

Ez a visszaesés megbízható információink szerint csak technikai hatással függ össze és idővel ez majd elmúlik. Az történt, hogy az éves pénzügyi zárás során két nagy Operatív Programban (IKOP és TOP) nullás éves elszámolást nyújtottak be óvatossági okok miatt a magyar hatóságok, ami miatt technikai jelleggel a brüsszeli bizottság a korábbi időközi kifizetéseket "visszakövetelte" (847 millió euró összegben, ez pedig mintegy 450 millió euró összegben lehúzta a teljes brüsszeli kifizetési számlálót is). Úgy tudjuk, hogy ez nem jár tényleges pénzmozgással, azaz pénz visszaköveteléssel (és teljesen mást jelent, mint a pénzügyi korrekció!). Ráadásul rövidesen "visszaíródhat" majd ez a kifizetést lehúzó hatás, amint a közeli nagy brüsszeli alku nyomán a magyar hatóságok el tudják készíteni a "rendes" éves pénzügyi elszámolást és ki tudják küldeni a problémamentes tételekkel Brüsszelbe.

Az alábbi ábrán a legalsó, kék, vonal tehát azt a hatást mutatja, hogy a Brüsszelből kiutalt összes támogatás volumene kicsit visszaesett, így valamelyest újra tágult az itthoni és a brüsszeli kifizetések közötti költségvetési olló (finanszírozási rés).

Ha százalékosan nézzük, hogy hogyan áll most a 7 éves ciklus előrehaladása, akkor azt látjuk, hogy az indikatív keret 113%-ára hirdetett már meg pályázatokat a kormány, 101%-át már le is kötötte nyertes pályázatokkal, a kétharmadát már ki is fizette, egyharmadát pedig már le is hívta Brüsszelből. A 101% messze a legjobb teljesítmény az EU-tagállamok között, míg az egyharmados brüsszeli abszorpció csak a középmezőnyhöz elegendő.

Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• költségvetés,
• kifizetés,
• Európai Bizottság,
• brüsszel,
• uniós támogatás,
• pályázatok