NagyIstvanvandorgyules1500
Uniós források

Nagy István: csak 2023-ban jön új EU-pénz az agráriumba, fektessenek be addig is!

Gigantikus fenntarthatósági kihívások előtt áll a világ 2050-ig, és ezek szükséges megoldása nagyon vonzóvá teszi a magyar agrárgazdaságba való befektetéseket - hangsúlyozta az 57. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó szekciójában Nagy István. Az agrárminiszter lényegében új forrásokat és új agrárbefektetéseket szorgalmazott az ágazatnak, hiszen a már ismert uniós forrásokon felül új uniós források várhatóan csak 2023-ban érkeznek, a 3-4 évig tartó finanszírozási rés pedig szavai szerint nem megengedhető egy ennyire fontos ágazat számára.

"Klímaváltozás - változó agrárgazdasági és élelmiszerpiaci klíma" címmel tartott előadást a vándorgyűlés nyitószekcióján Nagy István és rögtön rámutatott egy gigantikus kihívásra: 

2050-re 10 milliárdan leszünk a bolygón, így számítások szerint 70%-kal több élelmiszerre lesz szükség, miközben a globális termőföld volumen egyharmaddal csökken, egyúttal a termeléshez szükséges vízfelhasználás jelentősen nőni fog.

Ezt a helyzetet tehát nagy kihívás lesz kezelni, de ennél rövidebb távon is jelentős kihívás szavai szerint az, hogy 10 éven belül 40%-kal több fehérjére lesz szükség a világon. 

Az agrárminiszter szerint ezen hatalmas kihívások kezelését az agrárgazdaság egyedül nem tudja vállalni, ezért szövetségesekre van szüksége más területekről és célzott ezzel arra, hogy a közgazdász-társadalom felől is várja a szövetségeseket. A technológiai fejlődést nem kerülhetjük el és a klímaváltozás ezt meg fogja gyorsítani, ugyanígy a magyar agrárium sem kerülheti el sem a klímaváltozás következményeit, sem a technológiai fejlődést - rögzítette.

Elmondása szerint 2010-2018 között a magyar agrárgazdaság kibocsátása 153%-kal bővült, amit örvendetesnek nevezett, de közben arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon az EU-átlagnak csak az 53%-át érik el a gazdák az 1 hektárra jutó előállított jövedelem terén. Jó hírként hozzátette: 

a magyar agráriumban 60%-os fejlődési potenciális rejtőzik, így a közönségnek is üzenve rámutatott: az az agrárgazdasági befektetések kilátásai nagyon jók Magyarországon, érdemes befektetni, pénzt tenni az ágazatba.

Ehhez kapcsolódóan megjegyezte: az elmúlt időszakban meghirdetett uniós pályázatok közül számos esetben négyszeres volt a túljelentkezés, azaz erőteljes az agrárpiaci forrásigény, de közben legközelebb 2023-ban érkezik friss forrás a magyar agráriumba, a gazdák kezébe (a 2021-2027-es ciklusból), így a versenyképesség növeléséhez nem engedhetünk meg 4 év finanszírozási szünetet. 

Nagy István előadásának további lényeges üzenetei a klímaváltozás szemszögéből: 

  • Az elmúlt 50 évben a termőtalajok tápanyag tartalma 95%-kal csökkent, miközben termőtalaj több nem lesz, sőt csökken a mennyisége is. Emiatt nagyon gondosan kell tehát bánni vele, mert például a helytelen művelés tovább is rontja a minőségét és csökkenti a talaj szénmegkötési képességét is.
  • A jól működő öntözéses gazdálkodás mindenképpen szükséges, de emellett a talajművelés helyes módja is rendkívül fontos. Számos példa van arra, hogy a jobb földművelési technológia és a tudás, az innováció beiktatása jelentősen javítani tudja a termésátlagokat ugyanolyan talajon ugyanolyan földrajzi térségben is.
  • Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntött arról, hogy évi 17 milliárd forintot fordít öntözési technológiák javítására (10 év alatt 170 milliárdos program), amellyel megfelelő mennyiségű vizet tudnak odavezetni a földekhez és tárolni tudják a túl sok vizet, ha arra van szükség.
  • Az a kormány célja, hogy 2024-ig további 100 ezer hektár termőföldet vonjanak be a termelésbe részben az öntözhetőség javításán keresztül. Számítások szerint ez évi 20 milliárd forintos agrárgazdasági kibocsátás-növekedést tud majd előidézni.
  • A termőföld mellett a levegő tisztaságának javítása is fontos cél, és itt lényeges részcél az ammónia-kibocsátás csökkentése (a mezőgazdaságon belül az állattartás és azon belül a trágyakezelés generálja a sok kibocsátást). Itt a középtávú cél az egyharmados kibocsátás-csökkentés.
  • Jelenleg is dolgozik a kormány az országos levegőszennyezés csökkentési program, összhangban az EU-s célkitűzésekkel.
  • A korszerű mezőgazdasági termelés egyértelműen a digitalizáció javításán múlik, a digitális agrármegoldások versenytényezők is és a környezetvédelem szempontjából is nélkülözhetetlenek (pl. precíziós gazdálkodás).
  • Nagy kihívást jelent, hogy a magyar gazdatársadalom 55%-a 65 évnél idősebb, miközben a 35 évnél fiatalabbak aránya mindössze 6,5%. Ezt a kihívást is oldhatja részben az agrárgazdaság digitalizációja, illetve a precíziós gazdálkodás, amely egyúttal kevesebb erőforrás- és például műtrágya-felhasználást is lehetővé tesz.
  • Magyarország elsőként fogadta el a digitális agrárstratégiát az összes uniós tagállam között. A program az összes ágazat kapcsán tartalmazza a kihívásokat, a megoldási irányokat és azt is, hogy hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyoma a magyar gazdaságnak és társadalomnak.
  • A közelmúltban jelentősen, 80-130% körüli mértékben, megemelte a kormány az erdőtelepítési és fenntartási támogatásokat hektáronként, sőt a fenntartásra adott támogatásokat az eddigi 4-7 éves időtáv helyett már 12 évre növelték.
  • Elmondása szerint a rosszabb minőségű talajoknál és azokban a gazdaságokban, amelyeknél például csak az uniós támogatások mellett jön ki nulla körülre a gazdasági eredmény, érdemes megfontolni az erdőtelepítést, amely egyúttal nemcsak gazdasági, hanem klímavédelmi szempontból is fontos. Nagy István jelzése szerint 25 ezer hektárt szeretnénk telepíteni 2-3 éves távon.
  • Magyarországon jelentős probléma az élelmiszer pazarlás, a sok élelmiszer hulladék kidobása (évente 3 millió tonna élelmiszert dobunk ki, ami 45 ezer kamion rakterének felel meg). Fejenként 68 kg élelmiszert dobunk ki évente, ami nemzetközi szinten is az egyik legmagasabb arány, és a NÉBIH felmérése szerint ennek csaknem a fele elkerülhető lenne tudatosabb vásárlással és felhasználással. A miniszter felhívta a figyelmet a "Maradék nélkül" című magyarországi élelmiszer kampányra, amely sikeres nemzetközi programok itthoni leképeződése.

Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Karácsony Gergely főváros
ujszulott
e-cigi
Megszolalt a kormany gigantikus brusszeli buntetetesrol1500
DLAPE20190501316
borisjohnson
ubsermotti
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
Megszolalt a kormany gigantikus brusszeli buntetetesrol1500