Befellegzett Trócsányi uniós biztosi karrierjének a mai példátlan döntéssel?

Mi történt pontosan?

Az Európai Parlament jogi szakbizottságának kötelező minden uniós biztost „jogilag előszűrnie”, mielőtt az illetékes parlamenti szakbizottság meghallgatja őket. Trócsányi László dossziéját már lezárták, de szerdán a zöldek kezdeményezésére újranyitották, és így raportra rendelték őt mára, azaz magyarázatokat vártak tőle elsősorban a korábban részben a tulajdonát képező ügyvédi iroda és igazságügyi miniszteri tevékenysége közötti vélt összeférhetetlenségre. 

A Bruxinfo összefoglalója szerint a Trócsányival kapcsolatos meghallgatás ma a szakbizottságban mindössze fél órát tartott és az ott elhangzott információk alapján Trócsányi nem tudta teljes mértékben megnyugtatni a tagokat arról, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség.

Ezután szavaztak róla és ott 11 képviselő jelezte az összeférhetelenségi aggályait, 9 képviselő szerint nincs gond ezen a téren, míg ketten tartózkodtak. A román biztosjelölt esetén sokkal nagyobb volt az elutasítás (15 elutasítás, 6 támogatás, 2 tartózkodás) és így mindkét személy esetén példátlan eset történt azzal, hogy összeférhetetlenséget mondtak ki náluk.

A döntés azonnali velejárója, hogy a biztosjelöltek megerősítési folyamata nem léphet a következő, meghallgatási szakaszba. A meghallgatásra Trócsányi esetén október elsején kerülne sor.

Az összes többi 24 uniós biztosjelöltet támogatta a jogi szakbizottság, noha többek esetén felmerültek korrupciógyanús ügyek és folyamatban lévő vizsgálatok is.

Hogyan tovább?

A magyar és a román biztosjelölt sorsa most Ursula von der Leyen, megválasztott európai bizottsági elnök kezében van. Az eljárási rend értelmében a JURI-bizottság előbb levélben tájékoztatja döntéséről az Európai Parlament elnökét, aki továbbítja azt a megválasztott bizottsági elnöknek.  

A Bruxinfo cikke szerint Von der Leyen döntésére bizonyára hatással lesz az, hogy az EP-képviselők levelükben milyen ajánlást tesznek majd mindkét esetben az összeférhetetlenség megszüntetésére. „Ezek az ajánlások magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást, vagy a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke által történő módosítását, súlyosabb esetekben, amennyiben nem lehet megoldást találni az összeférhetetlenségre, a jogi ügyekért felelős bizottság végső esetben arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében; az EP elnöke ekkor megkérdezi az Európai Bizottság elnökét az általa megtenni szándékozott további lépésekről” - fogalmaz az eljárás vonatkozó paragrafusa. 

Miként Szájer József, a JURI-bizottság egyetlen magyar tagja a szavazást követően újságíróknak elmondta, a bizottsági döntés elvileg semmilyen kötelezettséget nem ró Ursula von der Leyenre, de a levél fényében neki kell megvizsgálnia a helyzetet”. 

Az ülésről távozó képviselők, köztük az előző napokban erős nyilatkozataival már a reflektorfénybe került francia Manon Aubry sem voltak biztosak abban, hogy a csütörtöki döntés a magyar és a román jelölt biztosi ambícióinak a végét jelenti.

Bruxinfónak nevük mellőzését kérő megfigyelők szerint mégis alighanem ez a legvalószínűbb forgatókönyv, mivel az eljárásban szereplő három ajánlásból kettő körülményei nem forognak fenn, így a megválasztott bizottsági elnöknek valószínűleg új jelöltet kell majd kérnie Budapesttől és Bukaresttől.

Ugyanezt írja egy EP-illetékes forrására hivatkozva a Politico is, miszerint a hamarosan elkészülő szabályozás világossá teszi, hogy a két szóban forgó jelölt elfogadhatatlan.  

Az MTI összefoglalója szerint a zárt ülést követően kiszivárgott információk szerint a parlamenti szakbizottság nyilvánosságra fogja hozni azokat a pontokat, amelyek alapján a döntés megszületett.  

Összeférhetetlenség, vagy sem?

Trócsányi az általa kiosztott közleményben azt hangsúlyozta, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában 2007 óta felfüggesztette minden tevékenységét és lényegében fizetés nélküli szabadságra ment, sem bért, sem osztalékot vagy más anyagi jellegű juttatást sem vett fel a cégből azóta. 

2018 májusában névértéken túladtam a tulajdonrészemen a „Nagy és Trócsányiban”, ami azt jelenti, hogy az évek során a részvényem sem osztalékot, sem pedig kamatot nem fialt

- szögezi le a korábbi igazságügyi miniszter a Bruxinfó összefoglalója szerint. 

Trócsányi végül arra hívja fel a figyelmet, hogy az ügyvédi iroda 2014 és 2019 közötti igazságügyi minisztersége alatt nem kötött új szerződést a kormánnyal, csak a már régebben aláírt kontraktusokból eredő munkát végezte el.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője twitter üzenetében "nyilvánvaló hazugságnak" nevezte a Trócsányi-közlemény utolsó mondatát. A képviselőnő oldalán közzétette az Országgyűlés egyik jegyzőkönyvének azt a részletét, amely Trócsányi László egyik képviselői interpellációra adott válaszát tartalmazza, és amiben megerősítést nyert, hogy az ügyvédi iroda megbízást kapott az államtól, hogy az osztrák állam által a Bizottság paksi beruházással kapcsolatos pozitív döntése ellen az Európai Bíróságon indított perben Magyarországot képviselje (a szövegben Trócsányi egy korábbi együttműködés folytatásaként írja le a megbízást – jegyzi meg a Bruxinfo.)

A potenciális menetrend

A novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságba jelölt tagokat a nekik szánt területtel foglalkozó parlamenti szakbizottságok hallgatják meg.

Trócsányi Lászlót az uniós biztosi pozíció betöltésére az EP külügyi bizottsága az eredeti menetrend szerint október 1-jén hallgatja meg. Ha erre sor kerül, a magyar biztosjelöltre mintegy háromórás vita vár, amellyel a képviselők a jelöltek alkalmasságát kívánják felmérni.

Az első meghallgatások után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár azonnal is jóváhagyhatják az érintetteket, akik ennek hiányában azonban további kérdéseket kaphatnak írásban vagy újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely ez esetben végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket. Ebben a fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása.

Az esetleges második, illetve jelöltcsere esetén újabb első meghallgatásokra október 14-én és 15-én kerülhet sor. Az Elnökök Értekezlete október 17-én értékeli az eredményeket. A testület végleges összetételét tükröző listáról október 23-án szavaznak a képviselők az EP strasbourgi plenáris ülésén. Végül pedig az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.

Címlapkép forrása: Billal Bensalem/NurPhoto via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.