Új szövetség döntheti romba Ursula von der Leyen reformterveit

Az Európai Unió legtakarékosabb országai – kiegészülve Franciaországgal és Belgiummal – ismét összeállni látszanak, hogy gátat szabjanak az EU többéves pénzügyi keretének (MFF) kiterjesztésének – mondta el a Politiconak két az üggyel foglalkozó diplomata.

A tradicionálisan Ausztriából, Dániából, Hollandiából és Svédországból álló négyes, amely a 2007-es gazdasági válság óta hagyományosan ellenzi a költekezést, az utóbbi időben némileg visszafogta kritikáját, hiszen a Covid-járvány és az orosz–ukrán háború miatt szükségessé vált további források előteremtése.

Most azonban úgy tűnik, hogy a következő MFF tárgyalásánál újra összefognak, és annyi tagállamot terveznek maguk mellé állítani, amennyi csak lehetséges. Ma Ausztria és Svédország szervezésében találkoznak a csoport EU-ügyi miniszterei – köztük Ausztria, Svédország, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Finnország és Írország képviselői –, ami hónapok óta a legmagasabb szintű találkozó lesz.

Dánia ezúttal csak megfigyelőként vesz részt, mivel jelenleg az EU soros elnökségét tölti be, viszont a franciák és belgák jelenléte komoly fordulatot jelezhet előre. Ugyan ők tipikusan a költekezés mellett szoktak érvelni, most jelenleg mindkét ország nehezebb anyagi és politikai helyzetben van, így nettó befizetőként nekik is fájna, ha a 2028–2034-es ciklus alatt nagyobb összeggel kellene hozzájárulni a közös költségvetéshez.

A lap információi szerint egyelőre nem terveznek konkrét követelést megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy csökkentsék a von der Leyen által 2000 milliárd eurósra taksált büdzsét, mindenképpen fontosnak tartják, hogy közös álláspontra hozzák elképzeléseiket, ugyanis egy viszonylag szűk időablak lesz arra, hogy mikor tudják reálisan elfogadni az MFF-re vonatkozó terveket.

Ezek a tárgyalások tipikusan az utolsó percig húzódnak, ami jelen esetben 2027 végét jelentené. A Parlament és a Tanács elnöke, António Costa is azt ambicionálja, hogy már a jövő évben megegyezzenek.

• Egyrészt ha hamar megegyeznek, az a piacok számára is komoly üzenet lenne az EU egységességéről.
• Másrészt 2026-ban elképzelhetőnek tartják, hogy az egyeztetéseket gyakran megnehezítő Magyarországot már egy együttműködőbb kormány fogja vezetni, és addig még az erősen EU-párti francia elnök, Emmanuel Macron is hatalomban lesz.

Von der Leyen MFF-tervezete most a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,26%-ával számol, azonban ebből 0,11% várhatóan a Covid idején felvett helyreállítási alap (RRF) hitel visszafizetésére fordítódik majd.

Így a költségvetés hasznos része valójában csak 0,02%-kal nő az előző, 2021–2027-es ciklus 1,13%-ához képest.

Az időkényszer ellenére minden szereplő tisztában van vele, hogy a szokásosnál is nehezebb egyeztetésekre számíthatnak, így az Európai Parlament már az év elején elkezdte kidolgozni álláspontját, és ezzel már most is precedensértékűen tudott vállalásokat kicsikarni a közös agrár- és kohéziós politika valamilyen szintű átmentésére.

A mostani tanácsi egyeztetés különösen a nemzetközi szereplésre – így a bővítéspolitikára és Ukrajnára is – fókuszáló Global EU összegeire, és az EU adminisztrációs terheire koncentrálhat. Ez utóbbit már így is csökkentették, a korábbi 7%-hoz képest most csak 6%-ot terveznek rá költeni, amely miatt több uniós intézet is kritizálta már a Bizottságot.

Konkrét számokat előreláthatólag december közepén láthatunk majd, amikor az Európai Parlament jelentéstevői bemutatják, milyen arányokat képzelnek el az egyes területek támogatására. Az mindenesetre biztos, hogy a Tanács és a Parlament részéről is többször elhangzott már a gondolat, miszerint

nem mégtöbb forrásra van szükség, hanem a meglévőket kéne jobban elkölteni.

Címlapkép forrása: EU