Tízmilliárdos EU-s projektek ellenére is rákkeltő maradt az ivóvíz 70 településen

70 településen már határérték alattinak kellene lennie az ivóvíznek

Arról, hogy a KSH 2018-as adatai szerint több tucat településen még mindig a megengedettnél magasabb az ivóvíz arzéntartalma, így lényegében rákkeltő vizet kénytelenek inni az ott élő emberek, a Portfolio már hetekkel ezelőtt megírta két nagyobb összefoglalóban is.

A G7 mostani anyaga erre építve összevetette a problémás települések lokációját azzal, hogy az elmúlt években hol zajlottak ivóvízjavító, részben tehát éppen az arzéntartalom csökkentését célzó uniós fejlesztések. A portál azt találta, hogy

abból a 85 magyar településből, illetve településrészből, ahol a 10 mikrogramm/literes határértéket elérő, vagy meghaladó arzénszennyezettségi értéket mértek, 70 településen már kellő idővel ezelőtt lezajlottak a fejlesztések ahhoz, hogy már a határérték alatt kellett volna lennie az arzéntartalomnak, de ez mégsem történt meg a pénzek elköltése ellenére.

Az összesítés szerint a 70 települést érintő 33 projekt teljes összege közel 44 milliárd forint volt, ám ebből számos olyan helyen is javították a vízminőséget, amely nem szerepel már az arzénos listán, azaz a beruházás sikeres volt ebből a szempontból. A víz szagával, színével, fogyaszthatóságával kapcsolatos panaszok ettől még előfordulhatnak, de ez más lapra tartozik – jegyzi meg a lap. A több várost, falut felölelő beruházásoknál a települések számával és részben nagyságával súlyozva azt kapta a portál, hogy mintegy

A vizsgálatok szerint 17 milliárd forintba kerülő fejlesztés után fordul elő még mindig, hogy határértéket elérő vagy meghaladó arzéntartalmú víz folyik a csapból.

Hol maradtak még problémák?

Az egyik megmaradt problémás terület a szerb határtól induló Csikéria-Bácsszőlős-Borota vonal, ahol közel 3 milliárd forintért végeztek projekteket. Maradtak problémák a Nyírségben is, ahol ugyan a legmagasabb arzén-előfordulás csak pont eléri a határértéket, de a középérték sem marad el ettől lényegesen.

A kevés érintett nagyobb város egyike Szentes, ahol egy közel 1,8 milliárdos beruházás ellenére kell a 27 ezer lakosnak esetenként még mindig arzénes vizet innia. Nem mellesleg a város Lapistó nevű külterületéhez kapcsolódik a tavaly mért messze legmagasabb, 125 mikrogramm/literes arzénszint is. Nem rendeződött az ivóvízhelyzet a 44 ezres Hódmezővásárhelyen, és a 23 ezres Makóban, valamint a környékén is rengeteg probléma maradt. Itt annyira nem sikerült megoldania az arzénmentesítést a 3,2 milliárdért dolgozó konzorciumnak, hogy azóta újabb, 1,4 milliárdos projekt indult, amelyet már csak az egyik cég végez egyedül.

Hasonló a helyzet Fábiánsebestyén és Mindszent esetében is, ahol újabb projektek indultak. Emellett van néhány település (Nagybánhegyes, Sellye), amely a korábbi pályázati körből kimaradt, így ott először rugaszkodnak neki az ivóvízminőség javításának – derül ki az összesítésből.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Sóki Tamás

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.