A magyar kormány megsértette az uniós energia szabályokat, új eljárást indított Brüsszel

A 2023-ban elfogadott, megújított Energiahatékonysági Irányelv előírta, hogy a tagállamoknak 2025. október 11-ig jelezniük kell a teljes átültetést, néhány speciális rendelkezés – például az adatszolgáltatási kötelezettségek – külön határidőkkel fut. Eddig csak Csehország teljesítette maradéktalanul a kötelezettséget, ezért a Bizottság hivatalos felszólító levelet küldött a többi 26 tagország, köztük Magyarország számára.

A kötelezettségszegési eljárás ilyenkor a hivatalos felszólító levéllel indul, amelyben a Bizottság részletesen ismerteti, mely előírásokat nem teljesítette az adott tagállam. A kormányoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak, pótolják a hiányzó átültetést, vagy indokolják a késedelmet. Ha a válasz nem kielégítő, a Bizottság indokolással ellátott véleményt ad ki, ami már egyértelmű jogi felszólítás a szabályok betartására.

Az eljárás végső lépése az Európai Bíróság elé utalás lehet, amely pénzügyi szankciót is kiszabhat, ha a tagállam továbbra sem felel meg a kötelezettségeinek.

A megújított irányelv lényege, hogy kötelező erejű uniós célként rögzíti, hogy 2030-ig az EU végsőenergia-felhasználását összességében legalább 11,7 százalékkal kell csökkenteni a 2020-as előrejelzésekhez képest. Emellett a közszektornak példamutató szerepet kell vállalnia:

évente átlagosan 1,9 százalékkal csökkentenie kell saját energiafogyasztását a 2021-es szinthez viszonyítva, és a középületek legalább 3 százalékát évente energetikai felújításnak kell alávetni.

A direktíva előírja azt is, hogy a tagállamok alakítsanak ki országos „one-stop shop” szolgáltatásokat, amelyek ingyenes tanácsadást és gyakorlati támogatást nyújtanak az energiahatékonysági beruházásokhoz, különös tekintettel a sérülékeny háztartásokra és a legrosszabb állapotú ingatlanokban élőkre.

Az új szabályok fontos eleme továbbá, hogy az adatközpontoknak részletes energiahatékonysági adatokat kell jelenteniük, ami a digitális infrastruktúra gyors bővülése mellett egyre nagyobb jelentőséget kap.

Az irányelv ösztönzi az energiahatékonysági szolgáltatások piacának fejlesztését is, beleértve az energiaszolgáltató cégeket és az innovatív finanszírozási megoldásokat, amelyek segítségével a lakosság és a vállalkozások könnyebben valósíthatnak meg megtakarítást eredményező beruházásokat.

A Bizottság döntése így egyszerre jelzés a tagállamoknak a jogi kötelezettségek betartására és annak elismerése, hogy a 2030-as energiacélok teljesítéséhez valamennyi ország aktív végrehajtása szükséges. Magyarország – a többi érintett országgal együtt – most két hónapot kapott arra, hogy bemutassa: miként pótolja az átültetés hiányzó elemeit. Ha ez nem történik meg, az ügy a következő szakaszba léphet, ami már komolyabb uniós jogi következményekkel járhat.

Címlapkép forrása: EU