Megszólalt Európa következő vezetője: nincs más út, csak a csatlakozás

Montenegró miniszterelnöke, Milojko Spajić az Euronewsnak adott interjút, melyben elmondta, hogy országa számára nincs alternatívája az Európai Unióhoz való teljes jogú csatlakozásnak, és

Montenegró már most is úgy viselkedik, mintha tagállam lenne, anélkül, hogy élvezné ennek előnyeit.

Mint mondta, az uniós tagság az elsődleges célja, és országának nincs szüksége más forgatókönyvekre. Az ő meglátásában Montenegró körül mindenhol EU-tagállamok vannak, ezért csatlakozásuk szinte magától értetődő.

Földrajzilag persze az Adriai-tenger és a Nyugat-Balkán államai veszik körül az országot, de egy határvonallal odébb már tényleg EU-s tagállamok (köztük Magyar-, Horvát-, és Görögország) vannak, és Spajić a sok nemzetiségnek helyet adó hazáját egyfajta útmutatásra is szeretné használni, hogy a közvetlen szomszédos országok is határozottabb lépéseket tegyenek az unióba lépés felé.

Montenegró jelenleg a legkisebb a kilenc tagjelölt ország közül, ugyanakkor az alkotmányos, igazságügyi és gazdasági reformok terén a legelőrébb tart. Kormánya korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2028-ra az EU 28. tagállamává váljon, és az Európai Bizottság legutóbbi értékelése szerint jó úton halad e cél felé.

Spajić jelezte, hogy a kormány arra törekedett, hogy a következő év végéig lezárja az összes csatlakozási fejezetet. Bár Ursula von der Leyen korábban azt jelezte, hogy a 2028-as csatlakozás meglehetősen ambiciózus, úgy tűnik, mindkét fél azt szeretné, hogy

még az EU jelenlegi vezetése alatt csatlakozzon Montenegró, tehát még 2029 vége előtt véglegesítve legyen minden.

Ahogy arra Spajić is felhívta a figyelmet, Montenegrónak 2024-ben elfogadták az Egységes Euró-fizetési Övezethez (SEPA) való csatlakozást, ami fontos lépés volt, hiszen saját valuta híján az ország már 2002 óta egyoldalúan használja az eurót. Emellett 2026-tól ingyenes mobiltelefon-roaming lép életbe Montenegró és az EU között, ami tovább mélyíti az ország beágyazódását az egységes piacba, így Spajić szerint „példátlan” az integráció foka.

A vízum- és biztonságpolitika kapcsán azonban még lehetnek elvarratlan szálak. Ugyan Spajić hangsúlyozta, hogy országa teljes mértékben igazodik az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájához, Montenegróba egy egyszerű útlevéllel bármelyik orosz állampolgár beléphet 30 napra, és rengeteg orosz tulajdonú nyaraló villa is itt található.

Bár az ország számára a turizmus kiemelten fontos, a vízumpolitika harmonizációja elkerülhetetlen része a csatlakozási folyamatnak. Ennek jegyében Montenegró októberben megszüntette az Örményország, Üzbegisztán, Kuvait és Egyiptom állampolgárai számára biztosított vízummentességet, és

Oroszország ügyében is gyors lépéseket ígért.

Az EU közben az egyre gyakoribb légtérsértésekre adott válaszul november elején szigorította a beutazási feltételeket az orosz állampolgárok számára, és ettől kezdve csak egyszeri beutazásra jogosító vízumot kaphatnak. Ehhez kéne igazodnia Montenegrónak, és Spajić nem aggódik, hiszen elmondása szerint az ingatlanvagyon és a turizmus arányában is jelentősen csökkent az orosz látogatók jelentősége.

Szintén sajátosság, hogy az országban meglehetősen nagy a civil kézben lévő fegyverek aránya. Európában itt és Szerbiában a legmagasabb. A legutóbbi statisztikák szerint ez nagyjából 100 emberenként 39 lőfegyvert tartottak, ami persze nem jelenti azt, hogy majdnem minden második embernek van pisztolya.

Spajić szerint ez a statisztika azonban már 3-4 éves is lehet, és olyan fegyvervisszaváltási programot indítottak, amelyben „ezrével” adták vissza őket. Szerinte a jelenlegi szám már a fele is lehet, ehhez azonban

nagyjából 120 ezer leadott lőfegyverre lenne szükség a 630 ezer lakost számláló államban.

Az uniós csatlakozás további feltételeiről szólva Spajić hangsúlyozta, hogy Montenegrónak meg kell győznie mind a 27 tagállamot arról, hogy érdeke az ország felvétele, különösen azokat a nettó befizetőket, amelyek hagyományosan óvatosabbak a bővítéssel kapcsolatban.

Itt persze kiemelte a jogállamiság szerepét, mivel a balkáni országok ezen a területen mindig nagy figyelmet kapnak, és említette a közbeszerzési fejezet lezárását is, de hozzátette: sok munka áll még előttük, és további reformokra van szükség.

Spajićnak arról is volt alkalma beszélni, hogy nagyjából 10 évet töltött Ázsiában, és különösen fontosnak tartja az EU Japánnal való kapcsolatainak további erősítését, bár ezen a téren már így is elég ígéretesen állnak a dolgok, hiszen a két fél nemrég egy nagyszabásúnak tűnő „versenyképességi szövetségre” lépett.

Bár a nemzetközi kapcsolatok terén az ország jelentősége már csak méretéből kiindulva is inkább a saját szűk térségére fog korlátozódni, Spajić feltett szándéka, hogy az EU-nak is érdemes legyen felvenni őket, ami érthető is, hiszen jelentősége szempontjából nem előnyös, ha a legtöbbeknek úgy marad meg, mint az a kis ország, amelyet relatíve tehermentesen lehetett csatlakoztatni az unióhoz.

A montenegrói csatlakozás értékét a miniszterelnök a magától értetődő turizmusnövekedésen túl abban látja, hogy mivel országát nem szövik át végletekig beágyazott ipari érdekek,

remek inkubátora lehet olyan feltörekvőben lévő ágazatoknak, amelyek elterjedését máshol a meglévő piaci érdek korlátozhat.

Címlapkép forrása: EU