euro_pénz_készpénz
Uniós források

Durván visszavághatja Brüsszel a magyar EU-támogatást

Portfolio
2014 és 2020 között az Európai Unió által nyújtott felzárkózási források a nemzeti jövedelem 2,75%-át tették ki, a következő 7 évben azonban ez az összeg számottevően, a GNI 1,6%-ára csökkenhet - írja a Bruxinfo az Európai Bizottság fris számaira alapozva.

Egyetlen tagállamnak sem volt kedvezőbb a nettó költségvetési mérlege az EU-val szemben, mint Magyarországnak 2014 és 2018 között, miközben nemzeti össztermékéhez viszonyítva hazánk a számottevő veszteségek dacára még mindig a kohéziós források egyik fő kedvezményezettje lenne 2020 után és a belső piaci integrációból is az egyik legtöbb hasznot húzó tagország – írja a Bruxinfo az Európai Bizottság által kedden közzétett adatokra alapozva.

Hazánk nettó pozíciója 2014 és 2018 között éves átlagban 4,64 milliárd euró volt (2018-as árakon), vagyis az ország EU-költségvetésből származó bevételei ennyivel haladták meg a négyéves időszakban a befizetéseit. Ennél 10,65 milliárd euróval csak a lengyel mérleg volt pozitívabb, míg a nálunk papíron kétszer nagyobb népességszámú Románia nettó pozíciója éppen megegyezik a magyaréval. 

Ennél is kedvezőbb a kép, ha a nemzeti összjövedelem (GNI) arányában nézzük a nettó költségvetési egyenleget, ami átlagosan 4,02 százalék. Ezt az arányt egyedül Bulgária közelíti meg (a GNI 3,97%), a többi tagállamnak GNI-arányosan jóval gyengébb a nettó egyenlege az uniós büdzséhez képest.

Még kedvezőbb az EU-tagság mérlege pénzügyi szempontból, ha a belső piaci integráció előnyeit megbecsülő bizottsági számításokat vesszük szemügyre. A testület 2018-as árakon éves átlagban 17,87 milliárd euróra, a magyar GNI 10,79 százalékára becsüli hazánk számára a belső piaci integráció előnyeit. Ez GNI-arányosan Csehország, Luxemburg, Málta és Szlovákia után az ötödik legmagasabb érték a 28 tagú Európai Unióban. 

Az Európai Bizottság kedden eddig nem nyilvános számok publikálásával szállt be abba a számháborúba, amit napokkal ezelőtt a közösségi kassza nettó befizető tagállamai robbantottak ki, aránytalannak tartott közteherviselésüket különböző, Brüsszel által is vitatott számításokkal alátámasztva. 

Az Európai Bizottság eddig éppen azért tartott vissza a 2020 utáni hétéves keretköltségvetéshez kapcsolódó egyenlegszámításokat, mert teljesen félrevezetőnek tartja azt a számos kormány által alkalmazott megközelítést, ami tisztán a költségvetés nettó pozíciója (a befizetések és a kifizetések egyenlege) alapján viszonyul Brüsszel keretköltségvetésről szóló javaslatához. Ez azonban a Bizottság szerint torzít, hiszen az EU-tagság egy sor nem pénzhez köthető előnnyel is jár, ráadásul az EU szegényebb tagállamai számára kifizetett felzárkóztatási források egyes számítások szerint akár 70 százaléka is a beruházásokat végrehajtó nyugati cégekhez vándorol. 

A testület ugyan ezúttal sem ismertette országokra lebontott számításait a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésre előterjesztett javaslatából következő nettó pozíciókról, de több érdekes fogódzót is adott ezek felméréséhez.

A magyar költségvetési befizetés például a Bizottság javaslata alapján 2021 és 2027 között átlagosan 1,56 milliárd euró lenne a jelenlegi hétéves időszak 1,04 milliárd eurós átlagához képest (mindkét adat 2018-as árakon van kiszámolva). Mindez a nemzeti összjövedelem arányában 0,85 százalékról (2014 és 2020) 0,98 százalékra történő emelkedést jelentene. A magyar költségvetési hozzájárulás a GNI-hoz viszonyítva jelenleg is és a következő hét évben is felülmúlná az uniós átlagot. 

Valamennyi tagállam befizetései növekednének egyik időszakról a másikra, aminek a Bizottság szerint 60 százalékban az infláció és a GDP-növekedés az oka, a fennmaradó hányadot pedig a brit kilépés és az új politikai prioritások megnövekedett finanszírozási igénye indokolná. 

Megállapítható, hogy miközben a magyar befizetés mértéke a hazai GNI 0,85 százalékáról 0,98%-ra emelkedne a Bizottság javaslata alapján 2020 után, addig a két fő bevételi forrás, a KAP (közös agrárpolitika) és a kohéziós politika kifizetései GNI-arányosan számottevően zsugorodni fognak. 

Konkrétan 2014 és 2020 között hazánk a nemzeti összjövedelem 1,50 százalékát kapta agrártámogatások formájában, aminél csak Bulgáriának, Romániának, Görögországnak és Litvániának jutott több. 2021 és 2027 között viszont az agrárpénzek GNI-hoz viszonyított aránya visszamegy 0,93 százalékra a Brüsszel által javasolt vágások miatt. 

A felzárkózási források GNI-hoz viszonyított arányát tekintve 2,75 százalékkal Magyarország 2014 és 2020 között Európa bajnok volt: egyetlen tagállam sem részesült ilyen mértékű felzárkóztatási támogatásban a nemzeti összjövedelméhez képest.

A Bizottság javaslatának értelmében azonban 1,60 százalékra csökkenne 2021 és 2027 között a ráta, igaz Horvátország, Lettország és Litvánia után még így is a negyedik helyet foglalnánk el. (Ezek a fenti adatok 2019-es előrejelzésen alapulnak). 

Ha figyelembe vesszük, hogy eközben a befizetés nőni fog, akkor az olló eléggé összezárul, a nettó magyar pozíció pedig számottevően romlani fog.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
borkai zsolt_győr_mti
Varga Mihály
Szekesfehervar panelbeszelgetes cimlap1500
boris johnson
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Szekesfehervar panelbeszelgetes cimlap1500