
Egyetlen tagállamnak sem volt kedvezőbb a nettó költségvetési mérlege az EU-val szemben, mint Magyarországnak 2014 és 2018 között, miközben nemzeti össztermékéhez viszonyítva hazánk a számottevő veszteségek dacára még mindig a kohéziós források egyik fő kedvezményezettje lenne 2020 után és a belső piaci integrációból is az egyik legtöbb hasznot húzó tagország – írja a Bruxinfo az Európai Bizottság által kedden közzétett adatokra alapozva.
Hazánk nettó pozíciója 2014 és 2018 között éves átlagban 4,64 milliárd euró volt (2018-as árakon), vagyis az ország EU-költségvetésből származó bevételei ennyivel haladták meg a négyéves időszakban a befizetéseit. Ennél 10,65 milliárd euróval csak a lengyel mérleg volt pozitívabb, míg a nálunk papíron kétszer nagyobb népességszámú Románia nettó pozíciója éppen megegyezik a magyaréval.
Ennél is kedvezőbb a kép, ha a nemzeti összjövedelem (GNI) arányában nézzük a nettó költségvetési egyenleget, ami átlagosan 4,02 százalék. Ezt az arányt egyedül Bulgária közelíti meg (a GNI 3,97%), a többi tagállamnak GNI-arányosan jóval gyengébb a nettó egyenlege az uniós büdzséhez képest.
Még kedvezőbb az EU-tagság mérlege pénzügyi szempontból, ha a belső piaci integráció előnyeit megbecsülő bizottsági számításokat vesszük szemügyre. A testület 2018-as árakon éves átlagban 17,87 milliárd euróra, a magyar GNI 10,79 százalékára becsüli hazánk számára a belső piaci integráció előnyeit. Ez GNI-arányosan Csehország, Luxemburg, Málta és Szlovákia után az ötödik legmagasabb érték a 28 tagú Európai Unióban.
Az Európai Bizottság kedden eddig nem nyilvános számok publikálásával szállt be abba a számháborúba, amit napokkal ezelőtt a közösségi kassza nettó befizető tagállamai robbantottak ki, aránytalannak tartott közteherviselésüket különböző, Brüsszel által is vitatott számításokkal alátámasztva.
Az Európai Bizottság eddig éppen azért tartott vissza a 2020 utáni hétéves keretköltségvetéshez kapcsolódó egyenlegszámításokat, mert teljesen félrevezetőnek tartja azt a számos kormány által alkalmazott megközelítést, ami tisztán a költségvetés nettó pozíciója (a befizetések és a kifizetések egyenlege) alapján viszonyul Brüsszel keretköltségvetésről szóló javaslatához. Ez azonban a Bizottság szerint torzít, hiszen az EU-tagság egy sor nem pénzhez köthető előnnyel is jár, ráadásul az EU szegényebb tagállamai számára kifizetett felzárkóztatási források egyes számítások szerint akár 70 százaléka is a beruházásokat végrehajtó nyugati cégekhez vándorol.
A testület ugyan ezúttal sem ismertette országokra lebontott számításait a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésre előterjesztett javaslatából következő nettó pozíciókról, de több érdekes fogódzót is adott ezek felméréséhez.
A magyar költségvetési befizetés például a Bizottság javaslata alapján 2021 és 2027 között átlagosan 1,56 milliárd euró lenne a jelenlegi hétéves időszak 1,04 milliárd eurós átlagához képest (mindkét adat 2018-as árakon van kiszámolva). Mindez a nemzeti összjövedelem arányában 0,85 százalékról (2014 és 2020) 0,98 százalékra történő emelkedést jelentene. A magyar költségvetési hozzájárulás a GNI-hoz viszonyítva jelenleg is és a következő hét évben is felülmúlná az uniós átlagot.
Valamennyi tagállam befizetései növekednének egyik időszakról a másikra, aminek a Bizottság szerint 60 százalékban az infláció és a GDP-növekedés az oka, a fennmaradó hányadot pedig a brit kilépés és az új politikai prioritások megnövekedett finanszírozási igénye indokolná.
Megállapítható, hogy miközben a magyar befizetés mértéke a hazai GNI 0,85 százalékáról 0,98%-ra emelkedne a Bizottság javaslata alapján 2020 után, addig a két fő bevételi forrás, a KAP (közös agrárpolitika) és a kohéziós politika kifizetései GNI-arányosan számottevően zsugorodni fognak.
Konkrétan 2014 és 2020 között hazánk a nemzeti összjövedelem 1,50 százalékát kapta agrártámogatások formájában, aminél csak Bulgáriának, Romániának, Görögországnak és Litvániának jutott több. 2021 és 2027 között viszont az agrárpénzek GNI-hoz viszonyított aránya visszamegy 0,93 százalékra a Brüsszel által javasolt vágások miatt.
A felzárkózási források GNI-hoz viszonyított arányát tekintve 2,75 százalékkal Magyarország 2014 és 2020 között Európa bajnok volt: egyetlen tagállam sem részesült ilyen mértékű felzárkóztatási támogatásban a nemzeti összjövedelméhez képest.
A Bizottság javaslatának értelmében azonban 1,60 százalékra csökkenne 2021 és 2027 között a ráta, igaz Horvátország, Lettország és Litvánia után még így is a negyedik helyet foglalnánk el. (Ezek a fenti adatok 2019-es előrejelzésen alapulnak).
Ha figyelembe vesszük, hogy eközben a befizetés nőni fog, akkor az olló eléggé összezárul, a nettó magyar pozíció pedig számottevően romlani fog.

Győzött Trump és a kriptolobbi: elfogadták Amerikában a stablecoinok új szabályozását
Ez lesz az első ilyen szövetségi szintű törvény.
Arab technológiai óriással kötött stratégiai védelmi ipari együttműködést a 4iG leánycége
Három megállapodás is született a felek között.
"Szuperüzletre" készül Zelenszkij Trumppal, Ukrajnától kaphat drónokat Amerika
Más országokkal is tárgyal az ukrán vezetés.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját bírálta, és egy új bankvásárlást is belengetett Csányi Péter
Szerinte öt éven belül be kellene vezetnünk az eurót.
Együttműködési megállapodást kötött a 4iG az Egyesült Arab Emírségek két vezető cégével
Az egyik a Yettel anyacégének a többségi tulajdonosa.
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.
A szegényeket nem, de az adófizetőket az út szélén hagyják
Sokan találkozhattak már olyan, Amerikából származó videókkal, ahol kórházi betegek mutogatják a forintban akár több tíz millióra rúgó számlájukat. Erre a magyar "ingyenes" közegészs
Nulla kamat, nulla önerő - és mégis működhet?
A GINOP Plusz új forgóeszköz hitele lehet a 2025-ös év legpraktikusabb KKV finanszírozása.
Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre Jelentős könnyítést fogadott el az Országgyűlés a laká
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé


Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?