Az Európai Bizottság számadatokat tett közzé, hogy alátámassza hétéves költségvetésére vonatkozó javaslatát

A bizottság keddi közleménye, illetve az abban közzétett számadatok (magyarul itt és itt) rávilágítanak, miért haladják meg számottevően az uniós tagság nyújtotta előnyök a költségvetési juttatásokat, és miért téves a nettó egyenlegekre szorítkozó megközelítés.

Közleményében az Európai Bizottság hangsúlyozta:

a költségvetési egyenlegek koncepciója nem számol azzal, mekkora előnyökkel jár az uniós tagállamok számára, hogy tagjai az egységes piacnak, és hogy együtt tudnak fellépni a migrációs kihívások kezelése érdekében, valamint a terrorizmus és az éghajlatváltozás ellen.

Azt sem veszi számításba, milyen üzleti lehetőségeket teremt a kohéziós politika, az EU fő beruházási politikája a vállalkozások számára unió-szerte. Az EU jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok gazdaságához, és ezt minden számításnak figyelembe kell vennie - írták.

Az Európai Bizottság a jövő kihívásainak megfelelő, modern uniós költségvetést javasolt, amelynek mérete biztosítja, hogy az unió elegendő forrással rendelkezzen a törekvések megvalósításához, és figyelembe veszi az Egyesült Királyság kilépésének költségvetési vonzatait is.

A javaslatban  2018-as árakon kifejezve 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetés szerepel a 2021-2027 közötti időszakra, amely Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően az EU-ban maradó 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát teszi ki.

Jelenleg az EU a GNI-jének 1,16 százalékát fordítja a költségvetésre, ideértve az Európai Fejlesztési Alapot is. A javasolt költségvetés a jelenlegihez képest tehát csökkentést jelent.

Javaslatában az uniós bizottság fontosnak nevezte, hogy az EU rendelkezzen az olyan kulcsfontosságú területeken való fellépéshez szükséges erőforrásokkal, mint az éghajlat- és környezetvédelmi politika, a migráció és a külső tevékenység, valamint hogy uniós támogatást nyújtson a tagállamok számára a strukturális reformokhoz.

Első alkalommal vetette fel azt, hogy egyebek mellett a közös agrárpolitika, a kohézió, a fejlesztési eszközök, az Erasmus+, a migrációs és határigazgatási alapok, a biztonsági és védelmi alapok, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program szakpolitikai területeihez kapcsolódó finanszírozás együttes aránya legyen valamivel magasabb, mint a közös agrárpolitikáé vagy a kohéziós politikáé.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.