Ragaszkodik az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséhez az EP
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
A Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság keddi összevont ülésen 38 igen szavazattal szemben 8 nem szavazat állt, egy képviselő pedig tartózkodott, így tehát ez erős jelzés arra, hogy az EP nem engedi el a témát, hanem az intézményközi egyeztetéseken is erőteljesen képviselni fogja.
Az Európai Bizottság tavaly májusban hozta nyilvánosságra a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatos javaslatát és akkor tette le az asztalra a még kiforratlan javaslatát arról, hogy össze kell kötni az EU-pénzek kifizetését a jogállamisági feltételek meglétével. Azaz ezek sérülése esetén korlátozni lehetne a kifizetéseket, vagy meg is lehetne tagadni az országtól úgy, hogy lehetőleg a végső kedvezményezettek projektjei ne sérüljenek (közvetlen finanszírozás az állam kikerülésével).
Ezt az álláspontot az Európai Parlament is elfogadta, idén áprilisban az uniós költségvetés védelme érdekében saját állásfoglalást is jóváhagytak. A lap emlékeztet rá, hogy ebben többek között az áll, hogy az EU pénzügyi érdekeit veszélyezteti, ha sérül vagy veszélybe kerül egy
tagállamban az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok megfelelő működése, különösen a közbeszerzési vagy támogatási eljárások keretében.
Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az EP szakbizottsága kérdésére adott európai bizottsági válaszokból az derült ki, hogy mintegy 700 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be az elmúlt időszakban a magyar kormány, amelynek nagy része éppen a közbeszerzési rendszer felügyeletével összefüggő nagy pályázati csomagból adódott.
A lap megjegyzi: a jogállamisági vita intézményközi tárgyalásokon folytatódik majd, ahol az Európai Bizottság és az Európai Parlament álláspontja világos, és ebben a kérdésben hasonló, ugyanakkor a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban nagyok a viták. A jelenlegi finn soros elnökség szorgalmazza a témát, a decemberi EU-csúcson is az állami vezetők elé kerül az ügy, de közben Magyarország például már többször jelezte, hogy semmi szükségét nem látja ilyen szabályozásnak, mert szerinte vannak már érvényben olyan mechanizmusok, amelyek kezelni tudják a kérdést (pl. 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás, igaz az egy éve éppen nem jutott még sehova egy formális meghallgatáson túl).
A Tanácsban egyhangú álláspontra van szükség a jogállamisági kérdésben is, így ha nem közelednek az álláspontok és esetleg valamely tagállam esetleg vétóz, akkor az uniónak nem lesz végrehajtható költségvetése.
