Kiszivárgott: gigantikus brüsszeli büntetést vállalt be a kormány

Arról, hogy hatalmas büntetést vállalt be a kormány, hogy újra jöhessenek a brüsszeli milliárdok, elsőként a Portfolio írt még szeptember elején. Az egyeztetések akkori állapota alapján úgy tudtuk, hogy 300 milliárd forint alatt járt a bevállalt pénzügyi büntetések mértéke. Néhány héttel ezelőtt a 24.hu informátora már azt mondta, hogy ez az összeg 300 milliárd forint fölé ment, most viszont Jávor Benedek volt EP-képviselő a blogján ennél is jóval nagyobb, csaknem 600 milliárd forintnyi EU-támogatás tartalmat érintő pénzügyi büntetésről ír arra hivatkozva, hogy milyen válaszokat küldött az Európai Bizottság a 2018-as költségvetési zárszámadási folyamatban az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága kérdéseire.

Az Európai Bizottság regionális támogatásokért is felelős biztosa, Johannes Hahn által jegyzett 96 oldalas dokumentum itt érhető el. A fentieknek ez is a következménye:

A Jávor által megírt főbb információk saját értelmezési keretünkbe rendezve:

• 2018 során összesen 8 magyar Operatív Programban kellett intézkedést végrehajtania az Európai Bizottságnak, ami messze a legtöbb az összes tagállam között. (Összesen 30 OP-nél történt intézkedés valamennyi tagállam kapcsán tavaly, és a 8 magyar intézkedésen felül 6 francia OP-ban kellett még lépni. Az intézkedés pénzügyi büntetéssel összefüggő intézkedést jelent.)
• Az Európai Bizottság 7 magyar Operatív Programban talált rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságokat (feltehetően a közbeszerzési ellenőrzési rendszer hiányosságaival összefüggő, régóta ismert vizsgálatról van szó, amelyről már mi is írtunk számos alkalommal). A 7 Operatív Program a következő: GINOP, TOP, VEKOP, EFOP, KEHOP, IKOP, KÖFOP. A szabálytalanságok láttán a Bizottság azt javasolta, hogy a megállapodásig megkötött 5600 milliárd forintnyi magyar közbeszerzésre legyen érvényes a 10%-os átalánykorrekció. A blogbejegyzés egyik legfontosabb új információja az, miszerint erre a gigantikus összegre elfogadta az ajánlatot a magyar kormány, mert nem volt értelme egyesével végignézni minden közbeszerzést, jobban járt így a magyar kormány. Ez tehát Jávor levezetése szerint 560 milliárd forintnyi átalánybüntetés bevállalását jelenti.
• A bizottsági válaszok alapján Jávor azt írja, hogy ezen felül kell értelmezni a vízügyi keretközbeszerzés régi vitás kérdését, amelyben az lett az alku, hogy a 420 milliárd forint keretből már 260 milliárd forintnyi szerződésállományra vállalta be a kormány a 25%-os pénzügyi korrekciót. A büntetés arányáról elsőként a Portfolio írt szeptember elején, de akkor még úgy becsültük, hogy csak 210 milliárd forintnyi szerződést kötöttek meg, most viszont a Bizottság válaszából azt hámozta ki Jávor, hogy 260 milliárdos szerződésállományra kell ezt számolni. Ez tehát 65 milliárd forintnyi büntetés bevállalását jelenti.
• A fentieken felül kell még értelmezni egy külön vitás ügyet, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) irányítási és kontroll mechanizmusaival kapcsolatos ügyet (nem volt érdemi verseny a TOP-os források odaítélésénél, így sérülhetett a takarékos forrásfelhasználás elve is). A vita úgy zárult, hogy az addig megkötött szerződésekre szintén 10 százalékos átalány büntetést vállalt be a kormány. Ez a blogbejegyzés szerint 60-80 milliárdos büntetés bevállalását jelenti (mi középértékként 70 milliárddal számolunk az alábbi összesítésben).

A fenti három tétel együtt tehát 695 milliárd forintnyi pénzügyi büntetés bevállalást jelenti, ami abból kiindulva, hogy a pályázatok mögött jellemzően 85% a tényleges EU-pénzek aránya, azt jelenti, hogy kb. 590 milliárd forintnyi EU-pénzt érint a tényleges büntetés. Ez a 7 évre szóló, Brüsszelből várható EU-keret 7,4%-a, és legalább ennyivel igyekszik túlvállalni a pénzügyi keretet itthon elosztott források segítségével a kormány.

A pénzügyi korrekció, illetve a köznyelvben csak büntetés - ahogy azt már szeptemberben is megírtuk és most is erről van szó - azt jelenti: nem tényleges EU-s forrásvesztésről van szó, hanem arról, hogy ennyivel több itthoni fejlesztési számlát kell megképezni magyar költségvetési forrásból azért, hogy az eredetileg Brüsszelből megígért uniós támogatást le lehessen hívni. Lényegében tehát az eredeti projektek szabálytalan pénzfelhasználásának terhe és annak magyar társfinanszírozási "lába",

összesen közel 700 milliárd forint a magyar adófizetők nyakába száll, hiszen több fejlesztést kell itthon megcsinálni, mint amit eredetileg terveztek.

Címlapkép forrása: Európai Unió, Európai Tanács médiatára, a kép 2019. október 17-én készült Brüsszelben az EU-csúcson, amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnök Jean-Claude Junker európai bizottsági elnökkel beszélgetett

Portfolio Ingatlan Újlakás-kereső

Istenhegyi 14

1126 Budapest, Istenhegyi út 10-14

16 db lakás 107 – 149 m2 alapterület 165.3 – 310 M Ft	Átadás: 2020 Q4
Ajánlatot kérek

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.