A Magyarországgal szemben 2022-ben elindított jogállamisági eljárás több területen fogalmazott meg kritikát a hazai jogrendszerrel kapcsolatban, de az egyik legfontosabb egyértelműen a közbeszerzéseket és az azokhoz kapcsolódó összeférhetetlenségi kockázatokat érte. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) a legtöbb uniós mutató szerint részletes és átlátható keret, ugyanakkor az egyszereplős pályázatok magas aránya és a piaci versenyt évekre kizáró keretszerződések miatt éppen azok az ügyletek maradnak rejtve, amelyek integritását az Európai Bizottság megkérdőjelezi. Papíron minden feltétel adott lenne ahhoz, hogy Magyarországon az unió egyik legjobban működő közbeszerzési rendszere jöjjön létre, ám valódi kultúraváltás nélkül a jogszabályi reformok önmagukban kevés eredményt hoznak – többek között ezeket a konklúziókat vonták le az Integritás Hatóság e héten tartott konferenciáján.
A rendszer jó, csak a gyakorlat marad el tőle teljesen. Röviden így fejezhető ki az Integritás Hatóság által összehozott közbeszerzési kerekasztalok tanulsága. A szervezet kedden tartott konferenciát, ahol többek között a tendereken felmerülő összeférhetetlenségek helyzetét is tüzetesen körbejárták. Az Integritás Hatóságot még 2022 végén hozták létre, azzal a céllal...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
