Kiugróan nagyot lendít a K+F támogatás a nagyobb cégek pénzügyi eredményein

Ezek a legfőbb eredmények

A közelmúltban már közzétettük a kutatás azon részét, amely a 100 millió forint alatt elnyert K+F támogatások céges árbevételre és EBITDA-ra gyakorolt hatásairól szólt, most pedig a 100 millió forint feletti elnyert támogatási tartománybeli adatokat összegezzük a Via Credittől kapott közlemény alapján.

A 100 millió forint feletti támogatási tartományban végzett kutatás három főbb eredménye:

• A kutatás-fejlesztési célú támogatást nyerő cégek sokkal nagyobb árbevétel-és EBITDA növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, akik más jellegű támogatást kaptak vagy egyáltalán nem jutottak támogatáshoz
• Öt év alatt a K+ F támogatást kapó vállalatok átlagosan egy forint támogatásra 48 forint bevételnövekedést értek el és 5,1 forinttal nőtt az EBITDA-juk.
• Jelentős eltérés volt, ha a pályázat nyerteseket méret szerint csoportosítjuk; a kisebb vállalatok hatékonyága nagymértékben elmaradt az átlagtól.

Így készült a kutatás

A Via Credit és az OPTEN közel 1.000 céget vizsgált meg, amelyek a 2005-2019 időszakban 100 millió feletti összegű, magyar és uniós támogatáshoz, valamint kifejezetten kutatás-fejlesztési pályázati pénzhez jutottak.  A támogatás elnyerését megelőző három, illetve az azt követő öt évet elemezték a pénzügyi hatások megértéséhez. A pályázati adatokat a palyazat.gov.hu és az NKFIH, a mérleg és eredménykimutatás adatokat az Opten biztosította.

A Via Credit és az OPTEN elemzéséből kiderült, hogy a vizsgált vállalatok átlagosan 282 millió forint K+ F támogatást kaptak. A kutatás során az összes vizsgált társas vállalkozás árbevétel változását nézték 2005-2019 között. Ez azt jelenti, hogy szimulációs számítást készítettek arra az esetre, ha egy vállalat megkapta az átlagos – 282 millió forint – K+F támogatást. Ezeknél a cégeknél a tényleges árbevétel változást osztották el ezzel az átlagos összeggel, és ezek alapján derült ki, hogy mekkora egy forint támogatás hatása a bevételnövekedésre, illetve az EBITDA-ra. Abban az esetben, ha egy cég nem kapott semmilyen támogatást, akkor a természetes növekedését vették alapul.

Az eredmények

Azon vállalkozásoknál, amelyek elnyertek bármilyen EU-s támogatást a vizsgált időszakban, egy forint támogatás árbevételre gyakorolt hatása átlagosan 2 forint volt. Csupán 0,4 forint volt azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Azon cégeknél viszont, amelyek kifejezetten K+F támogatást nyertek el, a szimulációban használt 282 millió forintos támogatásra az jött ki, hogy öt év alatt 1 forint támogatásra átlagosan 48 forint bevételnövekedést értek el a cégek. Hárommillió forint támogatásonként pedig átlagosan 1 fővel emelték a munkatársaik számát.

Kiugróan jobban nőtt tehát azon cégek árbevétele, amelyek direkt K+F célú támogatást nyertek el ahhoz képest, mint amelyek más célra nyertek támogatást.

Ha az EBITDA-t vizsgáljuk (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény), akkor is szembetűnő a különbség a K+F támogatást elnyerő cégek, illetve azok között, akik más vagy semmilyen támogatást nem kaptak. Azon vállalkozásoknál, akik már nyertek bármilyen EU-s támogatást az EBITDA változás mértéke 1 forint támogatáshoz képest átlagosan 0,3 forint, míg csupán átlagosan 0,1 forint azoknál, akik nem nyertek semmilyen támogatást. Aki K+F támogatást nyert, az átlagosan 5,1 forinttal növeli az EBITDA-ját minden 1 forint támogatás után.

100 millió felett a nagyoknak éri meg

A kapott eredmények alapján azt emelte ki Papadimitropulosz Alex, a Via credit ügyvezetője, hogy

A K+F támogatásban részesülő cégek jelentősen nagyobb növekedést értek el 5 éves távon, mint azok, akik nem ilyen fajta pénzhez jutottak vagy egyaltalán nem kaptak támogatást. Ráadásul arra is rámutat az elemzésünk, hogy 100 millió feletti támogatás felhasználása a közép, de leginkább a nagyvállalati körnél hatékony.

A 100 millió forint alatti támogatásokat elemző kutatásnál is kiderült, de a 100 millió felettieknél még jobban kitűnt: a társaság méretével az arányosított növekedés mértéke is nő. Jól látható, hogy a közép, de főleg a nagyvállalatok messze jobban teljesítenek, mint a mikrók és kicsik; előbbieknél jelentősen nagyobb a támogatás utáni 5 évben az árbevétel és az EBITDA változás. Sőt: a mikró és kisvállalkozásoknál jelentősen átlag alatti értéket jöttek ki a kutatás során.

Azért is van drasztikus ugrás a nagyvállalati méretnél, mert ott már könnyebben meg tud térülni a több száz milliós támogatás.

Nem életszerű, hogy egy mikro- vagy kisvállalkozás ekkora összegű támogatásra több százmilliós nyereséggel válaszoljon. A statisztikát éppen ezért leginkább a mikro- és kisvállalatok rontották

– hangsúlyozza Papadimitropulosz Alex. Fontos megjegyezni, hogy a cégmérettel az ötéves növekedés üteme is nő, azaz a kisebb vállalatok kevésbé hatékonyak és ezáltal versenyképesek, és ezt egy jelentős összegű K+F támogatás sem tudja feltétlen ellensúlyozni.

Érdekesség még, hogy azok a vállalatok, amelyek több elnyert támogatással rendelkeznek, valamivel jobb mutatókat mutatnak, mint az egyszeri támogatásban részesülők.

– mutat rá Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója.

A támogatás árbevétel, saját tőke, EBITDA, személyi jellegű ráfordítás és a létszámhoz viszonyított aránya jelentősen tudja befolyásolni azt, hogy a vállalat jövőjére hogyan hat a kapott pénz. „Kidolgoztunk egy olyan képletet, aminek, ha a vállalkozás megfelel, akkor valószínű, hogy gazdaságilag nagyon sikeres projektet tud megvalósítani. Léteznek olyan összefüggések a nagyszámú nyertes vizsgálata alapján, amik jó K+F ötlet esetén a cégmérettel összefüggésben a legmagasabb megtérülést, hasznot projektálnak.” -  tette hozzá a Via Credit szakértője.

Címlapkép forrása: James MacDonald/Bloomberg via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.