Bravúros mentés a kormánytól, amihez minden magyar adófizető hozzájárult
Uniós források

Bravúros mentés a kormánytól, amihez minden magyar adófizető hozzájárult

Szép csendben szinte az összes EU-pénzt sikerült lehívnia a magyar kormánynak Brüsszelből a 2007-2013-as fejlesztési ciklus terhére, azaz a korábban levegőben lógó akár 1-2 milliárd eurós pénzügyi bukást végül sikerült elkerülni – figyelt fel a Portfolio a közelmúlt érdekes sztorijára. A bravúros mentéshez persze minden magyar adófizetőnek a zsebébe kellett nyúlnia, akárcsak ahhoz, hogy tavaly ősszel a 2014-2020-as fejlesztési források lehívását is újra tudja indítani a kormány.

Tavaly szeptember elején írtuk meg elsőként azt a fejleményt, hogy hatalmas pénzügyi büntetéseket kellett bevállalni a magyar kormánynak ahhoz, hogy le tudjon zárni régi elszámolási vitákat az Európai Bizottsággal, és végre nagy tételben újra jöhessenek a brüsszeli átutalások mind a 2007-2013-as, mind a 2014-2020-as ciklus terhére.

Akkori elemzésünkben még azt írtuk, hogy a régi (2007-2013-as) EU-ciklus 7 éves keretének kifizetési számlálója a nagy pénzügyi alku hatására mintegy 0,3%-ponttal 98,73%-ra emelkedett. Azóta most újra megnéztük ezt a mutatót és azt látjuk, hogy immár 99,64%-on áll a kifizetési számláló, azaz szinte a teljes 7 éves fejlesztési keretet (23,1 milliárd euró) le tudta hívni Magyarország.

A Pénzügyminisztérium egyes hónapokra vonatkozó költségvetési adataiból az látszik, hogy tavaly június végén még 79,5 milliárd forinton állt a 2007-2013-as ciklus terhére 2019-ben lehívott támogatások összege, majd a nyári megegyezés hatására ez 131 milliárd forintra felugrott (+51,5 milliárd forint), aztán tavaly november végére 137 milliárdra tovább nőtt. A decemberi előzetes és részletes adatok egyelőre még nem állnak rendelkezésre.

Az, hogy 99,64%-ra ugrott a mutató, gazdaságtörténeti szempontból is lényeges fejlemény, hiszen a 2007-2013-as ciklustól már jó messze járunk, de csak most tudjuk kijelenteni azt, hogy végülis érdemi forrásvesztés nélkül tudta maga mögött hagyni Magyarország az első teljes 7 éves uniós fejlesztési ciklusát.

Ezt azért érdemes kiemelni, mert 2012-2013 táján még reális veszély volt, hogy a különböző fejlesztési szabálytalanságok és kellő volumenű jó projekt hiányában akár 1-2 milliárd eurónyi, a 7 éves keret akár 4-8%-át kitevő forrást is elveszít az ország. Több százmilliárd forintot kitevő „mentés” történt tehát az elmúlt években, aminek több összetevője volt:

  • 2014-2015-ben extrém módon felpörgette a kormány az EU-projektek megvalósítását és kifizetését (az n+2-es szabály miatt 2015 végéig volt idő projekteket megcsinálni). A 7 éves keret minden utolsó centjének lehívására optimalizált rendszer keretében előfordultak olyan gyors betonozással járó munkák is, mint a Budapestről kivezető autópályák elválasztó korlátja helyett a betoncsík építése, vagy egyéb, néhány hét alatt kiírt, elbírált, majd megvalósított eszközbeszerzős rohampályázatok.
  • Az ilyen, nagy hajrás fejlesztések egyrészt abban segítettek, hogy ha valamely Operatív Program valamely prioritásában rosszul állt a Brüsszelbe kiküldött fejlesztési számlák volumene, akkor 2015 végéig ezeket meg lehetett nyomni. Másrészt abban is segítettek ezek a kormányzati lépések, hogy ha valamely EU-s fejlesztési számlát Brüsszel (később) visszadobott a szabálytalan pénzfelhasználás miatt, akkor ezek helyett a sebtében megcsinált egyéb fejlesztések számláit ki lehetett küldeni elszámolás céljából.
  • Ezek tehát mind segítették a 7 éves keret forráslehívását, a fenti ráta emelését, akár annak árán is, hogy a 7 évre eredetileg tervezettnél jóval, akár 10%-kal több fejlesztést kellett itthon megcsinálni azért, hogy a 7 éves keret 100%-át le lehessen hívni és ne ragadjon kint Brüsszelben. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az eredetileg tervezettnél jóval több volt az itthoni költségvetési, magyarul adófizetői kiadás, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás ne vezessen a kinti források elvesztéséhez.

Jelen állás szerint tehát mindössze kb. 24 milliárd forintnyi forrást nem tudott lehívni a kormány a 2007-2013-as ciklus terhére, ami a 300-500 milliárd forintnyi korábbi potenciális forrásvesztéshez képest elenyésző tétel. A bravúros mentéshez tehát egyszerre kellett az, hogy 2012-2013-tól nagy hajrába kezdjen a kormány és a fejlesztési intézményrendszer a projektek mielőbbi sikeres befejezése érdekében. Másrészt az is kellett, hogy sokkal több itthoni fejlesztést kellett megcsinálni azért, hogy végül a 4-es metrós és egyéb szabálytalan pénzfelhasználás ne vezessen tényleges EU-s forrásvesztéshez. Az említett 24 milliárd forint kísértetiesen hasonlít ahhoz a tételhez (közel 20 milliárd), amit az uniós pályázati-elszámolási rendszer (EMIR) kifejlesztéséért korábban kifizettek. A jelek szerint ez lehet az egyetlen olyan érdemi tétel, ami miatt végülis forrásvesztéssel zárja a 2007-2013-as ciklust az ország, mivel ez annyira speciális, dedikált fejlesztés, hogy helyette nem lehetett kiküldeni Brüsszelbe más fejlesztési számlát kifizetés céljából.

Magyarország egyébként a mostani 99,64%-os lehívási arányával már olyan régi EU-tagállamokat utasít maga mögé, mint Hollandia, Franciaország, vagy Spanyolország.

A csehek 97,84%-on, a németek 97,6%-on, a bolgárok 97,33%-on, az osztrákok 96,86%-on, a britek és szlovákok 96,08%-on, az olaszok 94,14%-on, a románok 90,49%-on, az „újonc” horvátok pedig 84,24%-on állnak. Utóbbi országoknál mindez azt jelenti, hogy tényleg milliárd eurós méretű források ragadhatnak bent végleg a közös EU-kasszában.

Címlapkép forrása: Tom Weller/picture alliance via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Kiszámoló

Ez történt a héten 03.17

A Boeing repülőgépgyártónak nincsenek jó napjai mostanában, szinte minden napra jut egy hír, hogy szétesik valami valamelyik gépükön. A részvényárfolyam is ennek megfelelően alakul idén: B

Holdblog

Krúbi, Zsiday és az aranystandard

HOLD After Hours. Krúbi, Zsiday, aranystandard és az S&P500, ami még mindig több mint 3000 pont. Jó szórakozást! 00:45    Celebet keresünk! 01:45    Az izlandi zú

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új befektetési őrület hódít, napok alatt lesznek emberek milliárdosok

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
banyaszat