Kiegyeztek az uniós vezetők, Magyarországra is vonatkozni fognak a korrupcióellenes intézkedések

A két uniós szervezet előzetes megállapodást kötött egy új korrupcióellenes irányelvről, amely egységesíti, hogyan határozzák meg és büntessék a tagállamok a korrupciós bűncselekményeket. A dán igazságügyi miniszter, Peter Hummelgaard szerint az új szabályozás jelentős előrelépés a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorításában.

Előírás szerint, minden tagállamban büntethetővé kell tenni a köz- és magánszektorbeli vesztegetést, a hűtlen kezelést, a befolyással üzérkedést, az igazságszolgáltatás akadályozását, a korrupcióból való jogtalan gazdagodást, a bűncselekmények eltitkolását, valamint a hivatali hatáskör súlyos megsértését.

Ez utóbbi különösen sarkalatos volt a tárgyalásokon, ugyanis az eredeti tervezet alapján effektíve a sima hivatali visszaélést (pl. hatáskörtúllépés, kötelességszegés) is egységesítették volna, azonban mivel ezt Olaszország 2024-ben eltörölte, és a németek, valamint a hollandok is ellenezték, végül csak "súlyos megsértés" verzió kerül a szövegezésbe.

A büntetési tételek is összehangolásra kerülnek: szabadságvesztésnél a büntetések egységes plafonja legalább 3 vagy 5 évben kell meghatározni. Ergo súlyosságtól függően ott is kiszabható legye ilyen hosszú büntetést, ahol eddig csak például 1 év volt a maximum. Emellett kiegészítő szankcióknak is társíthatóvá kell válni, például pénzbírság, közhivataltól való eltiltás, engedélyek bevonása vagy a közbeszerzésekből való kizárás.

A jogi személyek – vagyis a cégek – sem mentesülnek a felelősség alól. Számukra olyan bírságokat ír elő az irányelv, amelyek felső határa az éves globális árbevétel legalább 3–5 százaléka, illetve legalább 24 vagy 40 millió euró lehet, tehát

9-15 milliárd forint is lehet az elkövetett bűncselekmény típusától.

A megállapodás rögzíti továbbá, hogy egy tagállam mikor köteles joghatóságot gyakorolni. Alapszabály szerint akkor, ha a bűncselekmény területén belül történt, vagy az elkövető az adott ország állampolgára. Emellett a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az országon kívül elkövetett cselekményekre is kiterjesztik hatáskörüket, például ha a bűncselekmény egy hazai cég javára történt.

A szabályozás előírja továbbá, hogy a tagállamok rendszeresen értékeljék a korrupció szempontjából leginkább veszélyeztetett ágazatokat, és

biztosítsák a bejelentők, tanúk és együttműködő személyek védelmét a büntetőeljárások során.

Ezen kívül az is része a csomagnak, hogy a tagállamoknak növelniük kell a korrupció kárait bemutató tájékoztatást, erősíteniük kell az átláthatóságot és elszámoltathatóságot a közigazgatásban, és olyan független szerveket kell létrehozniuk, amelyek megfelelő erőforrásokkal rendelkeznek a korrupció megelőzésére és üldözésére.

Magyarország szempontjából ez azt jelenti, hogy bár a kiszabható maximum börtönbüntetések nem változnak érdemben, azonban a cégekre kiszabott büntetések minimumának meghatározása komoly ugrást jelenthet, különösen egy-egy közbeszerzésnél felfedezett visszaélés esetében.

A lépés még a magyar kormány egyik leghangosabb parlamenti kritikusa, Daniel Freund (Zöldek, Németország) szerint is komoly előrelépés, mivel

a Bizottságnak jogi alapja lesz a folyamatos kellemetlenkedésre azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat.

Ugyan a közös megegyezést egyes civilszervezetek és parlamenti képviselők is az eredeti tervezet kiüresítésének vélik, az üggyel foglalkozó jelentéstevő, Raquel García Hermida-van der Walle (Renew, Hollandia) a Politicónak azt nyilatkozta, hogy már ez is egy jó alap lesz a korrupció elleni harc kiterjesztésére, és ennek is örülni kell, mert

A Tanács nem akarta ezt a törvényjavaslatot.

Most, hogy megvan a két szerv közti megállapodás, mindkettőnek formálisan is hitelesítenie kell azt, és hatálybalépése után két éve lesz a tagállami kormányoknak arra, hogy ehhez igazítsák saját törvényeiket.

Címlapkép forrása: EU