Orbán Viktor ébresztőt fújna Európának, von der Leyen kőkeményen kritizálta a magyar kormányt

Az Európai Unió és benne a régió, valamint Magyarország versenyképességéről, a magyar gazdaság kilátásairól, az adósság finanszírozásáról, a forint fundamentumairól is szó lesz a Portfolio rendezésében október 17-én megvalósuló Budapest Economic Forum rendezvényen.

Orbán Viktor miniszterelnök az elnökség felénél, de végre megtarthatta beszédét az Európai Parlamentben a magyar rotáció prioritásairól. Kiemelte, hogy a fő fókuszterületnek az uniós versenyképesség javítását látják, ismét ígéretet téve arra, hogy novemberben egy versenyképességi paktumot mutatnak be a budapesti informális tanácsi ülésen. Arról is beszélt a kormányfő, hogy az uniós túlszabályozás visszavágását szeretnék elérni, a zöldpolitika újragondolását kérte, továbbá a schengeni rendszer stabilizálása mellett állt ki. Emellett beszélt az EU határainak védelmének megerősítéséről is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szokatlan módon erős bírálatot fogalmazott meg Magyarországgal szemben. Kritizálta a kormányt, hogy nem tett elég lépést az orosz fosszilis energiahordozókról való leválásról, megvédte az Orbán Viktor által becsmérelt uniós zöldprogramot. Az EB-elnök amiatt is szót emelt, hogy a magyar kormány különadókat, exportkorlátozásokat vezetett be külföldi cégekkel szemben, amely a belső piacot gyengítő intézkedés szerinte. Végezetül pedig kiállt Ukrajna támogatása mellett, amelyet hiányolt a magyar elnökségi prioritások közül.

A szakmai vita nagyjából ezzel véget is ért, utána ugyanis az EP-frakciók vezetői, majd a képviselők is a magyar kormányt bírálták jogállamisági és ukrajnai háborúval kapcsolatos témák mentén. A maratoni, közel három és fél órás programban így az elnökségi fókuszterületekről szóló párbeszédet egy politikai adok-kapok váltotta fel.

Záróbeszédében Orbán Viktor megköszönte Roberta Metsola EP-elnöknek a korrekt ülésvezetést és kifejezte sajnálatát, hogy a vita túl politikaivá vált. Kritizálta emiatt a magyarországi és más uniós EP-képviselőket, amiért vádaskodássá alakult át a plenáris ülés.

Ezzel véget ért az EP-program Magyarország EU-elnökségéről szóló része.

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság képviseletében, kiemelte, hogy ez volt a leginkább politikai vita, amelyen valaha is részt vett az EP-ben, amelyet sok konfliktus és nyitott kérdés árnyékolt be. Felidézte, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta beszédében, hogy drámai események, mint például a súlyos árvizek esetén, Európának közösen fel kell lépnie és segítenie kell a tagállamokat, ami a szolidaritás gyakorlati megvalósulása. Ezeknek a kihívásoknak a kezeléséhez szükség van Magyarországra és az EU-elnökség csapatára.

Šefčovič beszélt a Draghi-jelentésről, a gazdasági növekedésről, a villamosenergia árakról, a szankciók megkerüléséről és a versenyképességről. Emellett kiemelte, hogy Ukrajna és a migráció is fontos kihívások, amelyekkel együtt kell szembenézni a magyar elnökség segítségével.

Kitért rá, hogy a miniszterelnök és mások is beszéltek a békéről, különösen az ukránok szempontjából, akik leginkább a békéről szeretnének. Az ukrán miniszterelnökkel tegnap folytatott beszélgetés során kiderült, hogy szerinte fontos egy tisztességes és fenntartható béke, amely tiszteletben tartja az ukrán függetlenséget és területi egységet.

Šefčovič hangsúlyozta, hogy nagyon fontos feladatok állnak az EU előtt, és ez minden európai országot érint. „A geopolitika és a legnagyobb szereplők megpróbálnak bennünket megosztani és sebezhetővé tenni, de az egység a legnagyobb fegyver, ami a kezünkben van. Az egységes Európa a legnagyobb értékünk, és minden egyes európai elnökségnek az a feladata, hogy ezen az egységen dolgozzon és ezt erősítse” – mondta Šefčovič.

Végül Šefčovič kiemelte, hogy egy erős, egységes Európára van szükség, csak így tudunk szembenézni a jövő kihívásaival. E nélkül szerinte az európaiak és a magyarok is sebezhetővé válnak.

Hagyományosan az elnökségi programok bemutatói száraz, szakmai vitákat jelentenek az Európai Parlamentben. Jó példa erre az idén januári belga prezentáció, amely után a plenáris vita alig 40 perc alatt véget ért, így összesen 90 perc volt az Európai Bizottság elnökének beszédével, valamint az akkori miniszterelnök, Alexander De Cloo tájékoztatójával együtt.

Most a magyar elnökségről szóló ülés leginkább politikai síkra terelődött, ahol kevés szó esik a prioritásokról. Így a vita hossza is már 3 óra felett jár, és várhatóan közel 4 órás lesz a teljes hossza.

Andrzej Halicki(EPP) üdvözölte, hogy az EU-bővítés a kormány elnökségi prioritásai között szerepel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy biztonságosabb kontinens csak a nagyobb Európán keresztül érhető el, amely figyelembe veszi a moldovai és ukrán állampolgárok érdekeit is, nem csupán Szerbia csatlakozási aspirációira kell fókuszálni.

Geadis Geadi (ECR) szerint Magyarország elnöksége azt a célt tűzte ki, hogy Európa ismét naggyá váljon, és globális játékossá váljon, amit támogat a frakciója. Geadi a Rubik-kocka analógiáját használta, amely, mint bonyolult találmány, amely mindig kirakható, és Európa is egy ilyen zavaros helyzetben van most. Kiemelte, hogy bár minden nemzetnek megvannak a saját prioritásai, hidakat kell építeni az együttműködés érdekében, szerinte Magyarország a megoldás felé vezető híd lehet. Végül megjegyezte, hogy a megosztott vélemények Európában erősebbé tehetik a közösséget, de a megosztott szellem gyengítheti azt, és megemlítette Orbán Viktor politikáját a mezőgazdaság és a családok védelme terén, kifejezve, hogy bár nem akarja túlzottan bírálni, láthatók a problémák.

Az Európai Parlamentben a plenáris vita bár elvileg a magyar uniós elnökségről kelljen szóljon, sokkal többször általános politikai beszédek hangzanak el, kevésbé kerülnek fókuszba a gazdasági kérdések, például a versenyképesség. A kevés kivétel egyike volt a svéd Tobiás Tomé (EPP) képviselő, aki beszédében a magyar kormány elnökségi prioritásairól beszélt az Európai Parlamentben. Kiemelte, hogy a Tanács elnöksége nagy felelősséggel jár, és üdvözölte a magyar vezetés által javasolt európai védelmi politika megerősítését, valamint a külső határellenőrzés visszaállítását. Azonban kritizálta, hogy a magyar kormány a Nemzeti kártya tartózkodási engedélyeket elérhetővé tette az orosz állampolgároknak is, amely szerinte nem segíti az EU biztonságát. Valamint felrótta, hogy a nyáron Vlagyimir Putyinhoz látogatott az elnökség alatt.

Carlo Fidanza (Európai Konzervatívok és Reformerek) beszédében a soros magyar elnökség programját elemezte. Fidanza kifejtette, hogy míg bizonyos prioritásokban egyetértenek a magyar elnökséggel, az Oroszország és Ukrajna helyzetét illetően nem feltétlenül, de a demográfiai, versenyképességi témákban igen.

Emlékeztetett, hogy 13 évvel ezelőtt Magyarország első soros elnöksége alatt a "Strong Europe" mottót választották, de sajnálattal tapasztalta, hogy Európa nem erősebbé, hanem gyengébbé vált. Végül Fidanza reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökség második részében valódi előrelépés történik, és hogy Európa megerősíti határait is.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a kormány gazdaság- és demográfiai politikáját bírálta. Jelezte, hogy egyet ért a határok védelmével, a migrációval szembeni szigorú fellépést, de kiemelte, hogy súlyos népesedési problémák vannak Magyarországon. Szerinte 2008 óta a családi pótlék csupán 30 euróra, míg a minimálnyugdíj 70 euróra emelkedett, és több mint egymillió magyar dolgozik külföldön, míg sok gyermek nyugati városokban születik.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kormánynak a hazatérők hazacsábításán kellene dolgoznia, ahelyett, hogy ázsiai vendégmunkások érkezését támogatná. Szerinte a demográfiai problémákban szerepe van a vidéki területek elhanyagoltságának, a vasúti és postai szolgáltatások leépítésének, valamint úgy véli, hogy leépül az egészségügy is.

Az EP-frakcióktól érkező bírálatokra reagálva elmondta, hogy szerinte a magyar gazdaság az uniós átlag kétszeresével nő, így nem lehet leírni az eredményeit. Az adórendszert is megvédte, azt állítva, hogy a 15 százalékos szja-szint az egyik legalacsonyabb, így alaptalan bírálat, hogy magasak lennének a magyar adók.

Orbán Viktor beszédében a béke mellett érvelt, és kritizálta az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos politikáját. Szerinte a jelenlegi stratégia nem vezet megoldáshoz a harctéren, ezért a békére kellene törekedni.

„Ki kell mondani, hogy vesztésre állunk” – mondta a miniszterelnök, aki szerint új utat kell keresni, tűzszünetet kell elérni.

Emellett bírálta Ursula von der Leyen korábbi kritikáját az embercsempészek szabadon engedésével kapcsolatban, mondván, hogy Magyarország megszabadította Európát több ezer embercsempésztől. Elmondta, hogy azokat letartóztatták, valamint folyamatosan védik a határokat, amelyet továbbra is fontos ügynek tart, amelyben erősebb fellépés kell az EU-ban.

Valerie Hayer, a Renew frakció képviselője, beszédében élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnök politikáját. Kérdőre vonta Orbánt, hogy „mi lett azzal az emberrel, aki korábban a szabadságért harcolt, de ma olyan intézkedéseket vezet be, amelyek ellentétesek ezekkel az értékekkel?”

A nők jogainak korlátozását, a független igazságszolgáltatás elleni támadásokat, valamint a szólásszabadság elnyomását, valamint a korrupciót is felrótta, amelyek szerinte jellemzik a magyar kormány munkáját.

Hayer szerint a magyar gazdaság az uniós pénzek elköltésétől függ, „miközben az infláció és az elvándorlás egyre nagyobb gond Magyarországon”. Bírálta Orbán közeledését Oroszország és Kína felé, valamint az ukrajnai támogatások blokkolását. Véleménye szerint Magyarország elveszítette hitét Európában, de továbbra is az EU pénzügyi támogatását keresi. Végül felszólította az Európai Tanácsot, hogy vonja meg Magyarország szavazati jogát, és hangsúlyozta, hogy az EU mindig támogatni fogja a magyarok szabadságjogait.

Nicola Proccacini, a Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció képviselője, felszólalásában egyetértett Orbán Viktor programjának több elemével, különösen a demográfiai problémák kezelésével. Hangsúlyozta, hogy a népességcsökkenést nem bevándorlással kell orvosolni, hanem a családok támogatásával. Fontosnak tartotta az együttműködést a származási és tranzitországokkal a migrációs kérdések megoldása érdekében.

Proccacini kritizálta az Európai Unió zöld átállási programját, rámutatva a versenyképesség csökkenésére és a gazdasági források szűkülésére. Kiemelte, hogy az EU függősége bizonyos rezsimektől, mint például Kínától, problémát jelent. Ezen felül elítélte a „cancel culture” és a progresszív mozgalmak által generált belső feszültségeket,

De kritizálta a magyar kormányt amiatt, hogy Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea közötti szövetség ellen nem lép fel, amelyet a nyugati értékek elleni külső fenyegetésnek nevezett. Hangsúlyozta, hogy ezek az ellenségek veszélyeztetik a szabadságot, igazságosságot és demokráciát, amelyek az európai és magyarok alapértékei is.

Gál Kinga beszédében üdvözölte Orbán Viktort az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért frakció nevében, hangsúlyozva, hogy a párt létrejötte a választók által megfogalmazott igényből fakadt, mely szerint változásra van szükség Európában.

Gál szerint Európa jelenlegi helyzete rosszabb, mint évtizedek óta bármikor, és a Bizottság elnöke kampányol egy kormány ellen ahelyett, hogy az európai béke és jólét védelméről beszélne.

Üdvözölte a budapesti versenyképességi paktumot és a schengeni csúcstalálkozó javaslatát, amelyek szerinte ellensúlyt képeznének a brüsszeli hibás döntésekkel szemben. Gál hangsúlyozta, hogy támogatást érdemelnek azok az erőfeszítések, amelyek a külső határok védelmét és Ukrajna békéjének előmozdítását célozzák, és visszautasította Magyarország elleni támadásokat.

Üdvözöljük az európai demokrácia házában, ahol szabadon védjük az európai projektet, illetve az elképzeléseinket – kezdte beszédét Iratxe García Pérez, a Szocialisták és Demokraták párt frakcióvezetője.

A felszólalásában kritizálta Orbán Viktort és kormányzását, amiért az európai értékek helyett álpatriotizmusra és szélsőjobboldali nézetekre épít. Perez szerint Orbán kirekeszti azokat, akik nem értenek vele egyet, és támadja a demokrácia, a sokféleség és az emberi jogok alapelveit.

Bírálta a magyar kormányt, mivel szerinte a nők és az LMBTQ közösségek jogait több törvénnyel is megsértették, valamint az oligarchák támogatásával vádolta a kormányfőt, amelyhez európai finanszírozásokat használnak fel. Orbán Putyinnal való kapcsolatát is elítélte.

„Milyen békéről lehet Putyinnal beszélni?” – tette fel a kérdést, sorolva z orosz elnök háborús bűneit.

A felszólaló szerint Magyarországon nincs sajtószabadság, bírói függetlenség, és a gazdasági problémák, például az infláció, a magyar emberekre hárulnak, miközben Orbán másokat hibáztat.

Az Európai Néppárt elnöke is kritikával illette Orbán Viktort, felróva hogy beszédében nem beszélt Ukrajna támogatásáról.

Bírálta a magyar kormányfőt a nyári, moszkvai Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett látogatása miatt. Manfred Weber szerint a magyar kormány az agresszorral kollaborál.

Kritizálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is, mondván, hogy nem nyerte meg a választásokat, és a Fidesz képviselete kisebb lett az Európai Parlamentben. Hangsúlyozta, hogy szerinte az Európa-párti és demokratikus vezetők egységben kívánnak fellépni, ellentétben Putyinnal és az autokratákkal. Végül a magyar valóságot, különösen a korrupciót és az oktatási rendszer problémáit bírálta, és azt állította, hogy „Magyarország ennél többet érdemelne az Európai Unióban.”

A magyar tízmillió jó ok arra, hogy közösen építsük, formáljuk jövőnket. Köszönöm és éljen Európa!

– zárta beszédét von der Leyen.

Von der Leyen azt is felrótta, hogy ugyan a magyar kormány arról beszél, hogy szigorúbb határellenőrzésekre van szükség, de tavaly embercsempészeket engednek el a belső határokon. Bírálta a kormányt azért is, mert kiterjesztette az orosz állampolgárokra a tartózkodási engedélyeket, ahogy kínai rendőröket hív Magyarországra járőrözni.

„Hogyan lehetséges, hogy a magyar kormány orosz állampolgárokat hív meg az Európai Unióba biztonsági jelentés nélkül? Ez az új magyar vízumrendszert nemcsak Magyarország, hanem az egész unió számára biztonsági kockázattá teszi” – jelentette ki a politikus.

Ez nem Európa szuverenitásának védelme ez kiskapu a külső beavatkozás előtt tágra nyitva

– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke a magyar intézkedéseket bírálva.

Ursula von der Leyen szerint szükséges a Frontex megerősítése, valamint a tagállamok közötti fokozottabb biztonsági együttműködés.

Ursula von der Leyen ezek után bírálta a magyar kormányt, hogy még mindig nem tesz elégséges diverzifikációs lépéseket és nem vált le a piszkos, orosz fosszilis energiahordozókról. Emlékeztetett, hogy 2022 márciusában, Versailles-ban a tagállamok megállapodtak, hogy növelik a zöld, megújuló termelők arányát, amelyet minden EU-ország teljesített, csak Magyarország nem.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a magyar kormány egyre távolabb sodródik az egységes belsőpiactól, külföldi cégeket zaklatnak, exportkorlátozásokat vezetnek be. Bírálta Magyarországot, amiatt hogy egyre kevésbé megbízható partner, amit von der Leyen szerint az is mutat, hogy az ország gazdaságát már a régió többi országa is megelőzte a legtöbb mutatóban.

A versenyképességi kihívásokról szólva elmondta, hogy készülnek a szabályozási terhek csökkentésére, valamint megerősíti a belsőpiacot. Ennek egyik legfontosabb eleme a tőkepiaci unió létrehozása szerint lesz.

Von der Leyen felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna ügye továbbra is fontos Európának. A háború sújtotta ország a harmadik olyan télnek fut neki, amely előtt Oroszország az energiainfrastruktúrát támadta meg.

Az Európai Bizottság elnöke felrótta, hogy még mindig vannak olyanok, akik Ukrajnát kárhoztatják a háborúért, és nem a támadót. Majd utalt arra, hogy sem a magyarokat, cseheket, szlovákokat és litvánokat nem hibáztatták a forradalmaik miatt.

Nincs olyan nyelv, ahol a megszállás a szuverenitás szinonimája lenne

– mondta Ursula von der Leyen, akinek kijelentését nagy taps fogadta.

Az EB-elnök azt is kijelentette, hogy az EU folytatja Ukrajna pénzügyi támogatását, így a befagyasztott orosz eszközökből is segítik Kijevet.

Beszédét azzal kezdte, hogy emlékeztessen a pusztító árvizekre, amelyek miatt három héttel később tartják meg az elnökség programbeszédét. Felhívta a figyelmet, hogy az ilyen szélsőséges időjárási események a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak. Az EU pedig minden módon segítséget nyújt a katasztrófa által érintett tagállamoknak.

Nem azért vagyunk tagjai az Európai Uniónak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne

– jelentette ki Orbán Viktor, aki hangsúlyozta, hogy addig marad Magyarország az EU-ban, amíg egy fikarcnyi esélyt is lát arra, hogy az EU-t jobbá tegyék.

A miniszterelnök elmondta, hogy az EU lakosságának negyede még mindig olyan térségben él, ahol nem éri el a fejlettség az uniós szint 75 százalékát. Így úgy látja, hogy fókuszáltabb kohéziós politika kell, amely nem jótékonyságnak, hanem a versenyképességet javító programokat támogat.

Úgy látja, hogy a nyugat-balkáni országoknak 20 éve tettek ígéretet egy európai perspektívára, és fontosnak tartja, hogy az érintett államok belépési folyamatát léptessék új fázisba a következő csúcstalálkozón novemberben.

Orbán Viktor ismét kiemelte, hogy nem lehet sikeres a balkáni bővítés Szerbia csatlakozása nélkül.

Magyarországot hozta fel példának a miniszterelnök, ahol szerinte a védelmi ipar egyre erősebb gazdasági szereplő. Valamint a hadikiadásokat is növelni tudta, így azt mondta: „ha Magyarországnak sikerült, másoknak is fog.”

A miniszterelnök bejelentette, a magyar kormány Schengen Summitok megtartását javasolja, ahol a tagállamok rendszeresen egyeztethetnek a határellenőrzésekről. Szerinte a szabad mozgás válságba került az EU-ban, és az Eurogroup rendszeréhez hasonló intézményesített egyeztetéseket sürget.

Az év végéig történjen meg Bulgária és Románia schengeni csatlakozása

– jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök a migráció témájával kapcsolatban azt mondta, hogy az unió határainak védelmét meg kell erősíteni, ehhez pedig kulcsfontosságúnak tartja, hogy az EU határain kívül folytassák le a menekültügyi eljárásokat külső hotspotokon.

A miniszterelnök ismét kijelentette, hogy a magyar elnökség november 8-án egy új versenyképességi paktumot mutat majd be.

Nem akarom önöket azzal áltatni, hogy van könnyű megoldás

– mondta a miniszterelnök, aki szerint nehezebb visszahozni, mint megtartani az ipari kapacitásokat.

Orbán Viktor szerint az azonnal megtehető lépések közé tartozik a szabályozás egyszerűsítése, a tagállamok várják a tagállamok a kidolgozott zöldpolitikát, valamint úgy látja, hogy kereskedelmi blokkosodás helyett a lehetőségek szélesítésére van szükség.

Arról is beszélt, hogy az európai akkumulátoripar sikere egy jó példa lehet a jövőre: „az akkumulátor technológiára fordított közfinanszírozás az elmúlt évtizedben átlagosan 18 százalékkal nőtt, és ez kulcsfontosságú volt Európa pozíciójának megerősítésében. Ma már Európa, Japán és Dél Korea mögött harmadik helyen áll a tárolási technológiákra vonatkozó szabadalmi bejelentések terén.”

Orbán Viktor szerint a versenyképességi lemaradás egyik oka a digitalizáció elmaradása, valamint hogy az EU-ban levő vállalatok keveset költöttek kutatás-fejlesztésre.

Úgy látja, a migráció sem képes kiegyensúlyozni a romló demográfiai mutatókat.

Magyarország az unió változásának katalizátora akar lenni. A magyar elnökség problémákat vet fel, javaslatokat tesz. Első helyre soroljuk a versenyképesség ügyét: mindenben osztom Draghi és Letta elnökök jelentéseit – mondta el beszédében Orbán Viktor, aki kiemelte, hogy a világkereskedelemben csökken az EU szerepe, túl magasak az energiaárak a kontinensen, mint a versenytársaknál. Utóbbi szerinte az orosz energiáról való leválás miatt alakult így, ami azt is eredményezte, hogy rengeteg forrást kellett az energetikába irányítani.

Úgy látja, hogy a magas energiaárak miatt nem vonzó befektetési célpont az EU. Szerinte a zöldátmenet önmagában nem jelent megoldást erre a problémára.

„Minden elemzés szerint 2030-ig nem csökken jelentősen azoknak az üzemóráknak a száma, amikor a fosszilis termelők határozzák meg az árakat” – jelentette ki.

Úgy látja, hogy a dekarbonizáció európai munkahelyek elvesztéséhez vezet. Az egyik legkirívóbbnak az autóipar helyzetét tartja: „úgy alkalmazunk klímapolitikát, hogy nincs iparpolitikánk”. Problémának azt tartja, hogy nem lett kidolgozva ellátási lánc a zöldátálláshoz.

Jelenleg csak 2 dossziéról folytatunk trialógus tárgyalásokat, de van még 41 konzultációra váró ügy, amellyel együtt akarunk működni az Európai Parlamenttel – jelentette ki Orbán Viktor.

Elmondta, hogy tisztességes közvetítőként akar eljárni a magyar kormány, de szerinte az elnökség nem csupán ügyintézés: „a magyar elnökségnek politikai feladata is van”.

Az unió helyzete sokkal nehezebb, mint volt 2011-ben, vagy talán volt valaha. Mit látunk most? Háború van Ukrajnában, konfliktus dúl a Közel-Keleten és mindegyik eszkalációval fenyeget – mondta a miniszterelnök.

Aki szerint a migrációs nyomás is egyre nagyobb, amely a schengeni rendszer szétesésével fenyeget. Miközben az Európai Unió versenyképessége romlik, idézte Emmanuel Macron francia elnököt, aki szerint „meghalhat” az államszövetség, kiszorulhat a piacairól.

„Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, Draghi és Macron elnökurak után” – kezdte beszédét a miniszterelnök, aki szerint számos kihívással küzd az Európai Unió.

Emlékeztetett, hogy másodjára tölti be az unió soros elnökségét, és megtiszteltetésnek tartja, hogy a képviselőknek beszélhet a magyar elnökség programjáról. Kitért rá, hogy 2011-ben is válságokkal küzdöttek: a fukusimai katasztrófa és az euróövezeti válság következményei voltak akkor napirenden.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke vezeti fel a magyar EU-elnökség programbeszédét. A politikus elmondta, hogy az uniós versenyképesség az egyik fő prioritása a magyar kormány vezette félévnek, valamint fontos téma marad Ukrajna ügye is. Egy stabilabb, jóléti unióval kapcsolatos víziót vár Orbán Viktor beszédétől.

Orbán Viktor szerdán tartja meg az EU-elnökség programnyitó beszédét, amelyet eredetileg szeptember közepén mondott volna el az Európai Parlamentben, de akkor a dunai árvízhelyzet miatt halasztást kért. Hagyományosan a rotációt vezető tagállamok kormányfői száraz, szakmai témákról szoktak beszélni az EP-képviselőknek, de a Magyarország körüli viták miatt, valamint a kormány nyári békemissziói miatt ismét indulatosabb lehet a plenáris.

A miniszterelnök keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján, hangsúlyozta, hogy a jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzet sokkal súlyosabb, mint a 2011-es magyar elnökség idején. Kiemelte a háborút Ukrajnában, valamint a Közel-Keleten és Afrikában zajló konfliktusokat, melyek Európát is érintik. Az elnökség egyik kulcscélja az európai versenyképesség növelése, amelynek egyik alapja a konnektivitás.

Orbán arra figyelmeztetett, hogy Európa gazdasága elhúzódó válsággal nézhet szembe, és novemberi budapesti csúcstalálkozón szeretnének elfogadni egy versenyképességi csomagot.

A kormányfő az európai migrációs politika kapcsán kritikát fogalmazott meg, és javasolta, hogy a menedékkérelmeket az EU határain kívül bírálják el, hogy megőrizzék a schengeni övezetet. Ennek érdekében szorgalmazta, hogy a schengeni államok vezetői rendszeresen találkozzanak a jövőben. A Balkán integrációját szintén prioritásnak nevezte, és Szerbia fontosságát hangsúlyozta az uniós bővítési folyamatban, ami nélkül szerinte a Nyugat-Balkán nem lesz sikeresen integrálható.

Az Ukrajnával kapcsolatos uniós támogatási kérdésekben Orbán fenntartásait fejezte ki, mondván, hogy a háborút nem lehet megnyerni a csatatéren, és sürgette a tárgyalások megkezdését az emberi életek megmentése érdekében. Magyarország továbbra is humanitárius segítséget nyújt a menekülteknek, de Orbán szerint az EU jelenlegi háborús stratégiája hibás.

Szerinte a békére kellene törekedni, és több kommunikációs csatornát kellene megnyitni a konfliktus lezárása érdekében.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás