Uniós költségvetési bomba: meglepő tervek szivárogtak ki a Bizottságtól

Az Európai Bizottság szerint a digitális adó újra napirendre kerülhet, mivel az OECD-féle globális adómegállapodás első pillérén alapuló javaslat továbbra sem hozott érdemi áttörést. Az Ursula von der Leyen-féle elképzelés ugyanakkor komoly geopolitikai kockázatokat hordoz: az intézkedés elsősorban olyan amerikai technológiai óriásokat érintene, mint az Apple vagy a Google, így könnyen válhat az Egyesült Államokkal szembeni szimbolikus válaszlépéssé – különösen, ha a Trump-kormány újabb vámháborús intézkedései kiélezik a transzatlanti kereskedelmi feszültségeket.

A digitális adó ötlete már korábban is felmerült az Európai Unión belül, de 2021-ben felfüggesztették annak érdekében, hogy elősegítsék a globális adómegállapodás létrejöttét.

Most azonban, hogy a nemzetközi tárgyalások megrekedtek, és az Egyesült Államokkal folytatott egyeztetések júliusban lejáró 90 napos haladék után akár teljesen megszakadhatnak, a Bizottság ismét fontolóra vette a bevezetést. A dokumentum szerint az új digitális adó olyan kiegészítő forrásokkal is kombinálható lenne, mint az elektronikai hulladék újrahasznosítási hiányára kivetett díj, a harmadik országokból érkező kiscsomagok vámterhei, valamint az EU-ba belépő utazókra kivetett különadók.

Az új uniós költségvetés majd 2028 és 2034 közötti időszakra szól, és már most feszült viták övezik annak finanszírozását.

A közös adósság visszafizetése akár évi 25–30 milliárd euróra rúghat, ami az éves költségvetés akár 20 százalékát is kiteheti. Az Európai Bizottság már 2021-ben javasolt olyan új bevételi forrásokat, mint a karbonimport-adó, a kibocsátási díjak, illetve a multinacionális cégek profitjára kivetett közös uniós adó, de ezek erős ellenállásba ütköztek a tagállami kormányok részéről.

Emiatt az Európai Bizottság most alternatív ötleteket tár a nemzeti szakértők elé, akiket május 22-én hivatalosan is tájékoztatni fog a különféle lehetőségekről.

Közben egy másik kényes kérdés is terítékre került: a régiók szerepe az uniós költségvetés elosztásában. Egy újabb belső előterjesztés szerint a Bizottság visszakozik attól az eredeti tervétől, hogy erőteljesebben a nemzeti kormányok kezébe adja az irányítást a fejlesztési források felett.

Ezt a lépést több tagállam – köztük Spanyolország és Lengyelország –, valamint az Európai Parlament is határozottan ellenezte, mivel a kohéziós politika érdemi végrehajtása gyakran regionális szinten történik.

Brüsszel ezért újabban inkább „nemzeti és regionális partnerségi tervekről” beszél, nem pedig „egységes nemzeti tervről”.

A régiók szerepének megőrzése nemcsak politikailag érzékeny, hanem stratégiai szempontból is kulcsfontosságú, mivel az uniós költségvetés közel egyharmadát kitevő kohéziós források célja a területi egyenlőtlenségek mérséklése. Szakértők attól tartottak, hogy a régiók háttérbe szorítása nemcsak a forrásfelhasználás hatékonyságát csökkentené, hanem a demokratikus elszámoltathatóságot is gyengítené.

Von der Leyen korábban még olyan reformtervről beszélt, amely országonként összekötné a kulcsfontosságú beruházásokat a reformokkal, de a mostani fordulat arra utal, hogy a Bizottság kénytelen engedményeket tenni a tagállami és regionális érdekeknek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.