Engedett a kormány Brüsszelnek, megmenekülhettek a magyar uniós támogatások kifizetései

A kormány új rendelete szigorúbb és részletesebb szabályokat vezet be az állami építési beruházások költségellenőrzésére. A hétfőn, a Magyar Közlönyben kihirdetett szabályozás célja, hogy az állami és uniós forrásból finanszírozott beruházások minden szakaszában biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását, különös tekintettel az építőipari költségek elszabadulására, illetve az utóbbi évek kiugró áremelkedéseire.

Erre a módosításra azért is szükség lehetett, mert 2024 áprilisában az Európai Bizottság komoly aggályokat fogalmazott meg az állami építési beruházások rendjéről szóló magyar törvénnyel kapcsolatban, amely szerintük több ponton sérthetette az uniós közbeszerzési, összeférhetetlenségi és forrásfelhasználási szabályokat.

Emiatt kilátásba helyezték, hogy újabb uniós források kifizetését függeszthetik fel teljesen.

A Portfolio birtokába került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett bizottsági levél szerint Brüsszel problémásnak tartja, hogy a jogszabály számos projektet átláthatatlan módon mentesít a közbeszerzési szabályok alól, és az ingatlanok állami tulajdonba adását jogorvoslati lehetőség nélkül írja elő. A Bizottság úgy látta, hogy a törvény alkalmazása rendszerszintű kockázatokat hordoz az EU-s pénzek elköltésében.

A tegnap kiadott rendelet a brüsszeli aggályok egy részére, mintha választ adna minden olyan építési beruházásra kiterjed, amely eléri vagy meghaladja a nemzeti vagy uniós közbeszerzési értékhatárt, akár külön-külön, akár összesítve a magyar állami költségvetésből és az európai uniós forrásokból származó támogatás tekintetében.

Az új szabályozás szerint viszont akkor is alkalmazni kell a költségellenőrzést, ha több, azonos támogatási jogviszonyhoz kapcsolódó beruházás együttesen lépi át az értékhatárt. Ezeket a projekteket nem lehet mesterségesen feldarabolni annak érdekében, hogy elkerüljék az ellenőrzési kötelezettséget.

A szabályozás nemcsak a beruházások megvalósítására, hanem azok előkészítésére is kiterjed, és magában foglalja a már megkötött szerződések módosítását, a pótmunkákat és a tartalékkeretek felhasználását is.

Bizonyos esetek mentesülnek a költségellenőrzés alól: például elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatti sürgős beavatkozások, életveszély-elhárítás céljából végzett munkák esetén, ha azok becsült értéke nem haladja meg az uniós közbeszerzési értékhatárt. Emellett a nem állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, illetve magánszemélyek építkezései is csak akkor tartoznak a rendelet hatálya alá,

ha a támogatási hányad meghaladja az 50%-ot, és az összeg eléri az uniós értékhatárt.

Külön szabályok vonatkoznak az energetikai, atomenergetikai és víziközmű projektekkel kapcsolatos beruházásokra. Ezek esetében a költségellenőrzés akkor kötelező, ha a projekt értéke meghaladja a kétmilliárd, illetve az egymilliárd forintot, és az érték meghatározása során a teljes beruházást – műszaki és gazdasági egységként – kell figyelembe venni.

A rendelet részletesen meghatározza az eljárás lefolytatásában közreműködő szervezetek körét. A vasúti, víz- és közműépítések esetében a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet, a magasépítési beruházásoknál az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., útépítéseknél pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. végzi a költségellenőrzést. A Közös Agrárpolitika forrásaiból finanszírozott beruházások esetén a Magyar Államkincstár látja el ezt a feladatot. Az informatikai háttér biztosításáért a MÁV Szolgáltató Központ felel.

A miniszter költségellenőrzési véleményét az ajánlatkérő vagy támogatott szervezet kérelmére adja ki. Ez a vélemény elengedhetetlen feltétele lehet a közbeszerzési vagy szerződésmódosítási eljárások folytatásának. A kérelem benyújtása az erre kialakított online felületen keresztül történik, és mellékelni kell minden, a becsült érték meghatározásához, a műszaki tartalomhoz, illetve a költségvetési indokoláshoz szükséges dokumentumot.

Ezek közé tartoznak a tételes költségvetések, műszaki leírások, árkalkulációk és a pótmunkaigényeket alátámasztó iratok.

A rendelet részletes határidőket is rögzít: ha a kérelem nem megfelelő formátumban érkezik, a miniszter hiánypótlásra hívja fel az ajánlatkérőt. A hiánypótlás elmaradása esetén az eljárás nem folytatható, a költségellenőrzési véleményt nem adják ki. Ha például szerződéskötés előtt változik a nyertes ajánlattevő személye, az új dokumentumokat öt napon belül kell feltölteni.

A korábban említett bizottsági kifogások az összeférhetetlenségi eljárásokra is kiterjednek. Az eljárás alól kizártak köre is rögzítésre került:

nem vehet részt a költségellenőrzésben az, aki az adott beruházás projektvezetője, kivitelezője, tervezője, műszaki ellenőre, vagy ezek alvállalkozója, illetve aki bármilyen gazdasági vagy személyes érdekeltséggel bír az adott projektben.

A rendelet május 13-án lép hatályba, és a költségellenőrzési eljárás alkalmazása az ezt követően megkötött szerződésekre kötelező. A cél egyértelmű: a beruházási kiadások szigorú ellenőrzése, a közpénzekkel való hatékony gazdálkodás biztosítása és a korrupciós kockázatok csökkentése. Az új szabályozás lényegében egy központilag irányított, informatikailag nyomon követhető ellenőrzési mechanizmust hoz létre az állami építési projektek körül, amely minden szakaszban biztosítja a költségek indokoltságának vizsgálatát és jóváhagyását.

A mostani rendelet elfogadása elháríthatja az Európai Bizottság fenyegetését az újbóli, egyes kohéziós forrácsoportok felfüggesztésére vonatkozó veszélyt. Azonban nem érinti a kondicionalitási – a köznyelvben jogállamisági – eljárás által blokkolt 5,3 milliárd euróra csökkent támogatások helyzetét viszont nem rendezi.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.