Újabb szektort fenyeget az AI, Brüsszeltől várják a vasszigor bevezetését

Portfolio

2026. március 23. 11:06

Nem csak európai, hanem amerikai médiacégek is a brüsseli vezetéshez fordultak, mivel meglátásukban a techóriások már nemcsak a digitális piacokat, hanem a tartalomelosztás teljes rendszerét is kezdik leuralni. Az okostévék és a mesterséges intelligenciára épülő asszisztensek térnyerése új frontot nyitott a versenyben, amelyben a hagyományos szereplők az Európai Bizottság versenyképességért felelős biztosától várják a meglévő szabályozások kiterjesztését és betartatását.

Az európai műsorszolgáltatók egyre erőteljesebben sürgetik, hogy az Európai Unió terjessze ki a legszigorúbb technológiai szabályokat az okostévék operációs rendszereire és a virtuális asszisztensekre is - írja a Reuters.

Teresa Ribera versenyjogi biztosnak címzett levelükben az iparági szereplőket tömörítő szervezet (ACT) azt állítja, hogy

a nagy technológiai cégek növekvő piaci ereje már most is határozottan torzítja a médiapiacot.

Bár a megállapítás nem újkeletű, a kezdeményezés komoly összerendeződést jelent a hagyományos médiák közt, hiszen az ACT tagjai között olyan nagy szereplők találhatók, mint a Paramount, a Walt Disney, a Warner, Canal+, Mediaset, és az RTL is.

A műsorszolgáltatók többek között azzal támasztják alá aggályaikat, hogy

az Android TV piaci részesedése 2019 és 2024 között 16 százalékról 23 százalékra nőtt,
az Amazon Fire OS részesedése 5 százalékról 12 százalékra emelkedett,
míg a Samsung Tizen rendszere jelenleg 24 százalékos részesedéssel bír.

A szervezet szerint ezek a platformok már most olyan domináns szerepet töltenek be, amely

indokolttá tenné, hogy az EU a Digitális Piacokról szóló jogszabály (DMA) alapján „gatekeeperként” jelölje ki őket.

A 2023 óta alkalmazandó DMA célja éppen az, hogy korlátozza a nagy technológiai cégek piaci dominanciáját, erősítse a versenyt és bővítse a fogyasztói választási lehetőségeket, az ACT szerint ehhez azonban az okostévék rendszereire is ki kéne terjeszteni, mivel ezek a szereplők arra specializálódnak, hogy saját ökoszisztémájukban tartsák a felhasználókat akár technikai, akár szerződéses korlátozások révén.

Emellett külön aggodalomra ad okot a virtuális asszisztensek térnyerése is, mint az Amazon Alexája vagy az Apple Siri-je, de persze az újonnan megjelenő mesterségesintelligencia-alapú megoldások is. Mivel az Európai Bizottság eddig egyetlen virtuális asszisztenst sem sorolt a DMA hatálya alá tartozó gatekeeperek közé, a szervezet szerint szabályozási rés keletkezett.

A műsorszolgáltatók ezért arra kérik a Bizottságot, hogy

ne csak a szigorú, számszerű küszöbértékek – például a 45 millió havi aktív felhasználó vagy a 75 milliárd eurós piaci érték – alapján döntsön, hanem minőségi szempontokat is vegyen figyelembe.