Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban

2019. július 13. 06:20  english version   
nyomtatás
 
A rengeteg EU-s és magyar költségvetési támogatás, illetve az intézményrendszer 2014-es átalakítása oda vezetett, hogy a GDP 1,35%-áról 1,49%-ára ugrott 2018-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya - derült ki a KSH most frissített adattáblájából.


Ez azt jelenti, hogy gazdasági versenyképesség egyik kiemelten figyelt mutatójában, illetve a felzárkózásunk egyik zálogában a rendszerváltás óta a legmagasabb GDP-arányos eredményt érte el tavaly a magyar gazdaság. A siker mellett azért persze meg kell jegyezni, hogy az európai országok rangsorában ez még mindig csak a középmezőnyhöz elegendő teljesítmény, és továbbra is fokozott veszélyben van a 2020-ra megcélzott 1,8%-os GDP-arányos magyar célszám.

Közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium az adat kapcsán már arról beszél, hogy 2030-ra a 3%-os arányt kell megcélozni, amihez érvelése szerint a kutatás-fejlesztési intézményrendszerben további átalakítások kellenek, és persze az, hogy elköltött milliárdoknak az eddigieknél jobban kell hasznosulnia a gazdaságban.

Ilyet még nem láttunk (a rendszerváltás óta)


A nyár közepén szokott megjelenni az előző év kutatás-fejlesztési ráfordításainak kiemelten figyelt statisztikája és a KSH csütörtökön frissítette is az adattábláit (itt elérhető), a közleménye/kiadványa pedig feltehetően a jövő héten jelenik majd meg. Közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az adat kapcsán rögtön kiadott egy közleményt, amelyet saját ábrás kiegészítéseinkkel mutatunk be az alábbiakban.

Bár a minisztérium nem hangsúlyozza, de ha a rendszerváltás speciális évének számító 1990-es adattól és az előző korszak más adottságaitól eltekintünk, akkor

valójában történelmi csúcsra ért Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya a GDP arányában, hiszen a 2017-es 1,35%-ról tavalyra 1,49%-ra ugrott ez az arány.


Az ITM értékelése szerint ez az ugrás várható volt, amiben fontos szerepet játszik az, hogy 2014-től átalakították a hazai KFI-stratégiát és intézményrendszert, illetve a felsőoktatásban is változások voltak, továbbá nagy volumenű állami és uniós támogatási programok indultak. A szaktárca a siker rögzítése mellett rögtön hozzáteszi: "A K+F ráfordítások hatékonyabb hasznosulásához ugyanakkor további lépések szükségesek."

Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban


Érdemes egyébként rögtön kitekinteni, hogy nemzetközi viszonylatban ez az 1,49%-os arány mit jelent. Amint látható: az Európában vezető innovátor államoknak tekinthető skandináv államok és Németország 3% körüli arányához képest ez jócskán elmarad, de például a 2018-as eredmény a csehek után bizonyára a második helyet jelentheti majd a lengyelek és a szlovákok előtt.

Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban


A tárca a pénteki közleményében visszautal az Európai Bizottság minap közzétett európai innovációs rangsorára is, amely szerint Magyarország a K+F-ráfordítások jelentős növekedése ellenére stagnált az innovációs teljesítményben és ezzel 2 helyet visszacsúszva a 23. helyen szerepelt 2018-ban. "Vagyis, hiába nőnek az állami szereplők k+f ráfordításai is, ha azok nem hasznosulnak megfelelően a gazdaságban" - állapítja meg a szaktárca.

2019.06.17 17:17 Már innovatívabb az EU Amerikánál, alig javított 7 év alatt Magyarország

2019.06.20 15:47 Visszacsúszott Magyarország: újra belenyúlnak az innovációs rendszerbe

A hasznosulás hatékonyságának vizsgálata összetettebb feladat, most viszont azt érdemes megnézni a KSH előzetes 2018-as KFI-ráfordítási statsztikáiból azt, hogy ez a 2017-ben még 517 milliárd forintot kitevő összvolumen mitől ugrott meg 2018-ra 628,4 milliárd forintra, azaz 21,5%-kal és így a GDP-arányos ráfordítás 1,35%-ról 1,49%-ra. Amint az alábbi ábrán láthatjuk, mindhárom nagy szektorban jókora ráfordítás-emelkedés történt:
  • A legnagyobb súlyt kitevő vállalkozási (magán) szektorban 272-ről 323 milliárd forintra ugrott a ráfordítás (+19%)
  • A második legnagyobb súlyt képviselő állami szektorban 165-ről 209 milliárd forintra ugrott a ráfordítás (+26,5%)
  • A harmadik legnagyobb súlyt képviselő külföldi források pedig 77-ről 93 milliárd forintra emelkedtek (+21%).

Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban


Az ugrás főbb összetevői


A tárca értékelése szerint abban, hogy a két fő szektorban ekkora növekedés történt, illetve 1,49%-ra ugrott a GDP-arányos kiadás, tükröződnek a Befektetés a jövőbe című stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozás számára is k+f tevékenységének erősítését. E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjából - a hazai költségvetésből finanszírozott - támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI stratégia - az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével - jelentős részben megvalósul.

A szaktárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy 15 milliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás K+F ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék).

A részletes adatok alapján a tárca megjegyzi: a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények vállalkozásoktól (5, illetve 6 százalék), valamint külföldi forrásból (például közvetlen uniós támogatásból) származó (10-11 százalék) k+f ráfordítása ugyanakkor kevéssé jelentős, ami a tárca szerint elsősorban az alacsony együttműködési szintre vezethető vissza. Emiatt leszögezik: a felsőoktatási és akadémiai intézmények beágyazottságát tekintve mind a hazai vállalkozásokkal való kapcsolatuk, mind az uniós kutatási térben való megjelenésük terén bőven van potenciál a bővülésre, fejlődésre.
E nélkül nem várható, hogy érdemben hozzá tudnak járulni a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez saját, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül
- állapítja meg a minisztérium.

Fent már említésre került a KFI-ráfordításokon belül a harmadik legfontosabb szektor, a külföld, és érdemes tovább bontani a fent látott kék oszlopot a KSH segítségével, ugyanis kiderül, hogy a 2018-ban 93 milliárd forintnyi külföldi KFI-ráfordítás mögött 15-ről 17 milliárdra emelkedő, azaz összességében nem kiugró szerepű külföldi közvetlen brüsszeli forráselnyerés áll. Ez egyúttal arra is utal, hogy külföldi nagyvállalatok itthoni KFI-ráfordítása erősödhetett az utóbbi években érdemben.

Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban


A KSH részletes adataiból az is kiderül, hogy az utóbbi években, feltehetően szoros összefüggésben a 2014-2020-as uniós ciklus elinduló pályázataival, illetve az intézményrendszeri átalakításokkal, jócskán megnőtt a kutató-fejlesztő helyek száma és az ott foglalkoztatott szakemberek létszáma is. A kutatóhelyek száma a 2017-es 3109 darabról tavalyra új csúcsra, 3426 darabra ugrott, kizárólag a vállalkozói szféra lépései miatt, míg a foglalkoztatottak száma közel 61 ezerről csaknem 65 ezer főre, új csúcsra, nőtt, nagyrészt szintén a vállalkozói szféra lépései miatt.

Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban


Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban


Végül két érdekességet is érdemes még a KSH statisztikáiból kiemelni:
  • Új csúcsra, 1%-ra, emelkedett a kutató-fejlesztő helyek K+F-létszáma az összes foglalkoztatott százalékában
  • 1,1%-ról 1,04%-ra visszasüllyedt a kutató-fejlesztő helyek K+F-beruházásainak aránya a nemzetgazdasági beruházások százalékában.

Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban


Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban


Ezek a fő célok


Az ITM közleményében kifejti:
a kormány célja a teljes kutatási és innovációs finanszírozási rendszer átalakítása, valamint az érintett szervezeti rendszer kiszámítható és stabil finanszírozásának a biztosítása. Mindez hatékony megoldást jelent az állami k+f ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, azon hosszú távú cél érdekében, hogy a GDP arányos k+f ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet.

A szakpolitikai intézkedések célja továbbra is az a tárca szerint, hogy a támogatások felhasználásának az eredményeként olyan kritikus tömegű kutatás-fejlesztési kapacitás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.

A szakpolitikai célok között kiemelt szerepe van az együttműködések erősítésének. Fontos, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, hogy a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel.
Így a vállalati szféra és a társadalom legkülönbözőbb szereplői is hozzá tudnak járulni az egyetemek és kutatóintézetek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosításához
- hangsúlyozza közleményében a tárca.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Lakatos Péter
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
Sales representative
Befektetési tanácsadó
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium