Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban
Közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium az adat kapcsán már arról beszél, hogy 2030-ra a 3%-os arányt kell megcélozni, amihez érvelése szerint a kutatás-fejlesztési intézményrendszerben további átalakítások kellenek, és persze az, hogy elköltött milliárdoknak az eddigieknél jobban kell hasznosulnia a gazdaságban.
Ilyet még nem láttunk (a rendszerváltás óta)
A nyár közepén szokott megjelenni az előző év kutatás-fejlesztési ráfordításainak kiemelten figyelt statisztikája és a KSH csütörtökön frissítette is az adattábláit (itt elérhető), a közleménye/kiadványa pedig feltehetően a jövő héten jelenik majd meg. Közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az adat kapcsán rögtön kiadott egy közleményt, amelyet saját ábrás kiegészítéseinkkel mutatunk be az alábbiakban.Bár a minisztérium nem hangsúlyozza, de ha a rendszerváltás speciális évének számító 1990-es adattól és az előző korszak más adottságaitól eltekintünk, akkor
valójában történelmi csúcsra ért Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya a GDP arányában, hiszen a 2017-es 1,35%-ról tavalyra 1,49%-ra ugrott ez az arány.
Az ITM értékelése szerint ez az ugrás várható volt, amiben fontos szerepet játszik az, hogy 2014-től átalakították a hazai KFI-stratégiát és intézményrendszert, illetve a felsőoktatásban is változások voltak, továbbá nagy volumenű állami és uniós támogatási programok indultak. A szaktárca a siker rögzítése mellett rögtön hozzáteszi: "A K+F ráfordítások hatékonyabb hasznosulásához ugyanakkor további lépések szükségesek."

- A legnagyobb súlyt kitevő vállalkozási (magán) szektorban 272-ről 323 milliárd forintra ugrott a ráfordítás (+19%)
- A második legnagyobb súlyt képviselő állami szektorban 165-ről 209 milliárd forintra ugrott a ráfordítás (+26,5%)
- A harmadik legnagyobb súlyt képviselő külföldi források pedig 77-ről 93 milliárd forintra emelkedtek (+21%).

Az ugrás főbb összetevői
A tárca értékelése szerint abban, hogy a két fő szektorban ekkora növekedés történt, illetve 1,49%-ra ugrott a GDP-arányos kiadás, tükröződnek a Befektetés a jövőbe című stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozás számára is k+f tevékenységének erősítését. E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjából - a hazai költségvetésből finanszírozott - támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI stratégia - az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével - jelentős részben megvalósul.A szaktárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy 15 milliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás K+F ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék).
A részletes adatok alapján a tárca megjegyzi: a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények vállalkozásoktól (5, illetve 6 százalék), valamint külföldi forrásból (például közvetlen uniós támogatásból) származó (10-11 százalék) k+f ráfordítása ugyanakkor kevéssé jelentős, ami a tárca szerint elsősorban az alacsony együttműködési szintre vezethető vissza. Emiatt leszögezik: a felsőoktatási és akadémiai intézmények beágyazottságát tekintve mind a hazai vállalkozásokkal való kapcsolatuk, mind az uniós kutatási térben való megjelenésük terén bőven van potenciál a bővülésre, fejlődésre.
E nélkül nem várható, hogy érdemben hozzá tudnak járulni a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez saját, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül
- állapítja meg a minisztérium.Fent már említésre került a KFI-ráfordításokon belül a harmadik legfontosabb szektor, a külföld, és érdemes tovább bontani a fent látott kék oszlopot a KSH segítségével, ugyanis kiderül, hogy a 2018-ban 93 milliárd forintnyi külföldi KFI-ráfordítás mögött 15-ről 17 milliárdra emelkedő, azaz összességében nem kiugró szerepű külföldi közvetlen brüsszeli forráselnyerés áll. Ez egyúttal arra is utal, hogy külföldi nagyvállalatok itthoni KFI-ráfordítása erősödhetett az utóbbi években érdemben.



- Új csúcsra, 1%-ra, emelkedett a kutató-fejlesztő helyek K+F-létszáma az összes foglalkoztatott százalékában
- 1,1%-ról 1,04%-ra visszasüllyedt a kutató-fejlesztő helyek K+F-beruházásainak aránya a nemzetgazdasági beruházások százalékában.


Ezek a fő célok
Az ITM közleményében kifejti:a kormány célja a teljes kutatási és innovációs finanszírozási rendszer átalakítása, valamint az érintett szervezeti rendszer kiszámítható és stabil finanszírozásának a biztosítása. Mindez hatékony megoldást jelent az állami k+f ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, azon hosszú távú cél érdekében, hogy a GDP arányos k+f ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet.
A szakpolitikai intézkedések célja továbbra is az a tárca szerint, hogy a támogatások felhasználásának az eredményeként olyan kritikus tömegű kutatás-fejlesztési kapacitás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.A szakpolitikai célok között kiemelt szerepe van az együttműködések erősítésének. Fontos, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, hogy a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel.
Így a vállalati szféra és a társadalom legkülönbözőbb szereplői is hozzá tudnak járulni az egyetemek és kutatóintézetek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosításához
- hangsúlyozza közleményében a tárca.Címlapkép forrása: MTI Fotó Lakatos Péter

Az EP szerint Ursula von der Leyen új terve gyakorlatilag megtapossa az uniós alapelveket
Éles bírálatok és nyílt elégedetlenség fogadta az unió új költségvetését.
Mi az a Tomahawk és miért retteg tőle egész Oroszország?
Nagy vihart kavart egy kiszivárgott ötlet.
Hatalmas szerződéscsomaggal próbálják levenni Trumpot a lábáról a bahreiniek
Boeing repülőket és amerikai szervereket vásárolnak.
Növekedéssel zárták az első félévet a magyar alapok, sok pénz ment abszolút hozamú befektetésekbe
Közzétette júniusi statisztikáit a BAMOSZ.
Vasököllel venne revansot Trumpon az Európai Unió bővülő országhada
Egyre többen borítanák az asztalt a vámháború miatt a legfájdalmasabb gazdasági csapással.
Lázár János bejelentette: helytállási pénzt kapnak azok, akik a vihar elhárításán dolgoztak
"Most már csak a hétköznapokban kell ugyanígy helytállni."
Szíria az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását kéri az izraeli légicsapások miatt
Megvitatnák a következményeket.
Légy Te az év pénzügyi vezetője! Már lehet nevezni a CFO of the year 2025 díjra
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé
SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben
A román kötvénypiacot a közeljövőben várhatóan egyrészt a növekvő infláció, másrészt a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szigorító intézkedések határozzák meg. A kis
Végre kimondták: nem kell tovább fenntartani a projekteket
Miközben sok pályázó már túl van a projektje fenntartásán, a Hatóság csak most tisztázta a legfontosabb kérdést.
Miért nem emelkedik mindig az infláció, ha vámot emelnek?
Súlyos inflációt jósoltak az elemzők, amikor Donald Trump áprilisban bedurrantotta a vámháborút, és jogosan: a vámok növelik az importált termékek árát, ami végső soron a... The post Mié
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón


Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Vége a pénzesőnek? Fájni fog a kiszivárgott EU-s agrárreform
Teljesen más világ jöhet, ha megvalósulnak a brüsszeli tervek.
Pokoli hónapok után vérszegény időket várnak az elemzők
Érkeznek a második negyedév amerikai vállalati beszámolói.
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?