Az uniós csatlakozásunkkal járó piacnyitásról mindenki sokat tud. Vajon ez egyben bezárt minket egy Európa-erődbe? EU-n kívüli cégek hozzáférnek vajon a mi piacunkhoz és magyar cégek indulhatnak-e EU-n kívüli közbeszerzéseken? Nálunk olcsóbb országok kiszoríthatnak-e minket az EU-s közbeszerzésekből? Mit jelent a viszonosság elve? Ezt járja körül az Európai Bizottság új útmutatója, segítve a kiírókat, hogy hogyan kezeljék a dömpingár vagy a lazább előírások miatt inkorrektül olcsó ajánlatokat.


Az EU GDP-jének 14%-át teszik ki a közbeszerzések és az Unió egyre nagyobb mértékben nyitja meg közbeszerzéseit harmadik országok ajánlattevői előtt, de az EU-s cégek piaci hozzáférése némelyik ilyen országban is korlátozott. Az EU közbeszerzési szabályairól és a harmadik országok részvételéről lásd keretes írásunkat.

Az EUobserver egy cikke szerint az EU-s közbeszerzések öt és fél százaléka az elmúlt tizenkét évben adóparadicsomokban bejegyzett cégekhez került (ez 65 milliárd eurót jelent a cikk szerint). Az EU csak azon országok ajánlattevőinek köteles garantálni, hogy részt vehetnek a közbeszerzésekben, amelyekkel erre vonatkozó megállapodást kötött, amelyek elvileg garantálják a viszonosságot. Ezen országok ajánlattevői is képesek lehetnek azonban hazájuknak az EU-énál lazább munka- vagy környezetvédelmi, biztonsági vagy szociális szabályai miatt olcsóbb ajánlatot adni. Ez hátrányos helyzetbe hozhatja az uniós cégeket a versenyben, ahogy az állami támogatások és más állami finanszírozási formák is. Az EU-ban ugyanis az állami támogatások szigorú korlátok közé vannak szorítva, míg az Unión kívül nem mindenütt ez a helyzet.



Ennek az esélyegyenlőtlenségnek a kiegyenlítésére két mód kínálkozik: egyrészt a kirívóan (és indokolatlanul) alacsony árakra vonatkozó szabályok, másrészt az áron kívüli tényezők figyelembe vétele. Amennyiben egy árajánlat kirívóan alacsony összegű, a kiírónak további információt kell kérnie, lehetőséget kell adnia az ajánlattevőnek, hogy az árainak alacsony voltát megindokolja. A kirívóan alacsony ár meghatározása nem egyszerű, iránymutatást tartalmaznak erről a Világbank, az OECD, de az EU regionális programjainak iránymutatásai is. Miután a kirívóan alacsony ár meghatározásának egyik szempontja az ajánlott ár összehasonlítása a kiíró által becsült árral, erre nagy gondot kell fordítani, mert alulbecsült ár esetén elveszhet az esély az indokolatlanul vagy az egyenlőtlen feltételek (alacsonyabb követelmények miatt) alulárazott ajánlatok kizárására. A piac ismerete, más hasonló beszerzések árai is iránymutatók lehetnek, és szakértők alkalmazása is célszerű lehet. A meghatározás módját dokumentálni kell és adott esetben bíróság előtt is meg kell tudni védeni.

Azt viszont, hogy melyek az általában elfogadható okok a rendellenesen alacsony ajánlatok esetén, az EU közbeszerzési irányelve is tartalmazza. Ezek közé tartozik a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága, a kivételesen előnyös műszaki megoldások vagy más feltételek, az ajánlott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége, hogyan felel meg az ajánlattevő a környezetvédelmi feltételeknek, vagy milyen alvállalkozókat alkalmaz. Ezen belül vizsgálható a megfelelés az EU-éval egyenértékű környezetvédelmi, szociális és munkaügyi követelményeknek.

Meglepő módon az egyik magyarázat lehet az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége, de ehhez hozzá kell tenni, hogy az uniós ajánlattevőknél is vizsgálható, hogy a számukra nyújtott állami támogatás megfelel-e az EU által támasztott szigorú feltételeknek. Harmadik ország esetén is vizsgálni lehet és kell, hogy az alacsony ár nem származik-e inkorrekt kereskedelmi gyakorlatból, mint amilyen a kedvező állami finanszírozás vagy a piacmeghódítást célzó dömping.

Az ajánlattevő köteles állításait bizonyítékokkal alátámasztani. Az erre irányuló információkérés kiterjedhet az ármegállapítás részleteire, a szerződéses és jogi követelmények teljesítésének módjára, a finanszírozásra, és ha a magyarázat vagy a bizonyítékok nem meggyőzőek, az ajánlat elutasítható.

Másrészt lehetőség van nem csak az árat figyelembe venni a kiértékelésben, hanem a környezetvédelem, a munkakörülmények és a biztonság területén a magas európai követelményeknek való megfelelést is. Erre kínál megoldást a "stratégiai közbeszerzés", amelyet a Bizottság közleményben is szorgalmazott, mert véleménye szerint nem alkalmazzák még kellőképpen (a közbeszerzések több mint felében még mindig a legalacsonyabb ár az odaítélés egyetlen kritériuma). Viszonylag új fogalmak a "szociálisan felelős", a "zöld" és az "innovációs" közbeszerzés, amelyek nevükhöz híven figyelembe veszik a szociális standardokat, a környezetvédelmet illetve az innovációs értéket az ajánlatok kiértékelésében. 19 termékcsoportra állnak például rendelkezésre környezetvédelmi kritériumok, amelyeket közvetlenül használni lehetne.

Ennél is tovább megy az útmutató, amikor bemutat olyan kritériumokat is, amelyek nem teljesítése esetén az ajánlattevő egyszerűen kizárható: például szociális, környezetvédelmi vagy a munkakörülményekre vonatkozó standardok megsértésekor. Meg lehet követelni minősítéseket is ezeken a területeken.

Használható emellett az odaítéléskor a speciális képzettség vagy elvállalt oktatás, a fenntarthatóság, az innovációs érték. Az olcsóbb beruházással szembeni magasabb üzemeltetési költségeket pedig az életciklus-árazással lehet figyelembe venni.

A projektek megvalósításának idejére lehet teljesítménykritériumokat megállapítani, amelyek a munkakörülményekre, környezetvédelmi előírások betartására vagy a beszállítókra is vonatkoznak.

A legfontosabb talán, hogy miután mindezeket előírták, betartásukat is kövessék figyelemmel, hogy tényleg csak olyan harmadik országbeli beszállítók és kivitelezők nyerjenek európai közbeszerzéseket, akik megfelelnek az uniós követelményeknek és nem inkorrekt kondíciókkal ütöttek ki a nyeregből belföldi vagy EU-n belüli vállalkozókat.

A szerző, Szabó S. László, mérnök-közgazdász, pénzügyi intézményeknél és vállalatoknál adózási és pénzügyi-számviteli területen dolgozott vezető beosztásokban. Részt vett világbanki projektekben, majd az EU-költségvetés végrehajtásának ellenőrzésével és kiértékelésével és adatvédelemmel foglalkozott.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Balázs Attila