Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét - ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva.
Az Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére - hangsúlyozta a varsói kormányfői hivatalban vasárnap rendezett sajtóértekezleten Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.
Miután az Európai Bíróság február közepén elutasította a magyar és lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmus ellen és jóváhagyta az uniós rendeletet, ma elfogadta az Európai Bizottság azt az iránymutatását, hogy hogyan fogja majd alkalmazni az EU-pénzek szankcionálásával járó jogállamisági mechanizmust.
Február 28-tól ismét lehet pályázni a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása című felhívásra – hívta fel a figyelmet az Agrármnisztérium szerda reggeli közleményében Nagy István agrárminiszter.
Az Európai Unió nagykövetei keddi tárgyalásukon megegyeztek abban, hogy felkérik az Európai Bizottságot Ukrajna EU-hoz történő csatlakozási esélyének kezdeti kiértékelésére - tudta meg a Bloomberg.
Az Európai Bizottság 3,2 milliárd eurós beruházási csomagot mutatott be a nyugat-balkáni közlekedést, digitális összeköttetést, klímavédelmet és energiaellátást biztosító huszonegy kezdeményezés támogatására - tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.
Az Európai Bizottság több, mint 80 millió eurónyi (mai árfolyamon közel 29 milliárd forintos) beruházást hagyott jóvá az Európai Unió Kohéziós Alapjából a személy- és teherszállítás vasúti összeköttetéseinek javítására az észak-alföldi régióban, a Szajol és Debrecen közötti vonalon – közölte az uniós bizottság szerdán.
Egy százalékponttal 74%-ra emelkedett Magyarország fejlettségi szintje az EU átlagában a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben, ami úgy jött össze Észak- és Kelet-Magyarország térségének fejlettségi szintje 2-2%-ponttal ugrott, míg a fejlettebb nyugati térségeké inkább stagnált – derült ki az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból. Külön érdekes és egyúttal szomorú, hogy a nyugat-dunántúli régió fejlettségi szintje 7 év alatt semmit sem közeledett az uniós átlaghoz, sőt az utóbbi években távolodott attól, ami az Európai Bizottság által is emlegetetett fejlődési csapda lehetőségére utal. Pest megye fejlettsége is lényegében stagnált az uniós átlaghoz képest 2013 óta, de ott legalább a Budapesttől leválása és a meglóduló EU-források ezt remélhetőleg elkezdik majd megváltoztatni. Frissítés! Az Eurostat a megyei szintű fejlettségi adatokat is közzétette, így ezek adataival és idősoraival frissítettük cikkünket, amelyekből kiderül például, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye fejlettsége 4%-ponttal meglódult 2020-ban, míg Vas megye fejlettségi szintje 7 év alatt 3%-ponttal csökkent az uniós átlaghoz képest.
A jogállamisági rendeletről szóló múlt heti uniós bírósági döntés után arra számítunk, hogy az Európai Bizottság majd a lengyel és magyar uniós források részleges felfüggesztésére fog javaslatot tenni, ami a hitelminősítésekre negatív tényező lesz, de bizonytalan, hogy a felfüggesztési javaslat mikor fog bekövetkezni, a rövid távú gazdasági-pénzügyi hatásai oedig majd korlátozottak lesznek – áll a Moody’s Investors Service hétfői hírlevelében.
A V4-ek a 2021-2027-es fejlesztési ciklus operatív programjainak "jó részét" benyújtották az Európai Bizottságnak, a technikai-szakmai egyeztetések korrekten haladnak és „ha ezekbe a politika nem szól bele, jó esélyünk van arra, hogy egy-két hónapon belül a hétéves költségvetési időszakról szóló partnerségi megállapodás létrejöjjön" – jelezte egy mai budapesti sajtótájékoztatón Gulyás Gergely. A V4-ek fejlesztési minisztereivel közösen tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ennek elfogadása azért is fontos, mert a tagállamok többsége az előfinanszírozást választja, azaz kiírja a programokat, és majd a brüsszeli bevételek beérkezése után számol el a Bizottsággal.
Az Európai Bíróság friss döntése alapján várhatóan ki kell igazítani azokat az iránymutatásokat, amelyeket még tavaly nyáron fogalmazott meg az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus alkalmazása kapcsán azért, hogy később ne kerülhessen kellemetlen helyzetbe a brüsszeli testület – mondta el az EU-Monitornak Didier Reynders.
Belgium 24%-os, Hollandia 21%-os forráscsökkenése után Magyarország a harmadik legnagyobb, 18%-os forráscsökkenésre számíthat az EU helyreállítási alapjából amiatt, mert a korábban vártnál jóval kedvezőbb lett a 2020-2021-es együttes gazdasági teljesítménye – hívta fel a figyelmet Darvas Zsolt, a Bruegel kutatója a Népszavának.
Az Európai Bíróság (EUB) ma hirdetett ítéletet a Magyarország és Lengyelország által a jogállamisági mechanizmus ellen indított perben. Történetében először a bíróság az interneten élőben is közvetítette az ítélethirdetést. Ugyancsak nem gyakori, hogy egy ügyben a teljes bíróság dönt – általában három-öt fős tanácsok vagy – ha egy tagállam vagy uniós intézmény kéri vagy nagy jelentőségű ügyről van szó – a 15 tagú nagykamara dönt. A magyar és lengyel kormányok keresetét elutasították.
Elutasította Magyarország és Lengyelország felperesi keresetét az Európai Bíróság a jogállamisági rendelettel kapcsolatos perben – mondta ki szerda reggel, első alkalommal élőben közvetített ítéletében az EU legfelsőbb jogi fórumának elnöke. Az ítélet nem meglepő annak tükrében, hogy a bíróság főtanácsnoka már december 2-án ugyanerre, azaz a kereset elutasítására, tett javaslatot.
A kohéziós politika önmagában nem képes összetartó gazdaságokat és társadalmakat biztosítani. Más európai és nemzeti szakpolitikáknak is mérlegelniük kell regionális hatásaikat. Más szóval minden releváns szakpolitikába be kell építeni a regionális szempontú vizsgálatot és a „ne árts a kohéziónak” elvet. A legfontosabb politikai döntések túl hosszú ideje figyelmen kívül hagyják a területi különbségeket, és ennek gazdaságaink, a társadalmaink szerkezete és demokratikus rendszereink látják kárát. Itt az ideje, hogy ezen változtassunk.
Az uniós felzárkóztatási politikának vannak kimutatható sikerei, de ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony azt is látjuk, hogy az elmúlt két évtized jelentős részében fejlődési csapdában volt Magyarország, sőt a visegrádi országok régióinak nagy része és Románia, Horvátország, illetve Bulgária egésze is – derült ki az Európai Bizottság által minap kiadott nyolcadik kohéziós politikai jelentésből. Ebben a dél-dunántúli régió a fejlődési csapda szempontjából nagyon kedvezőtlen színkódot kapott, és Közép-Magyarország is kilógott a térségből, de míg előbbire a kormány által tervezett hatalmas pénzeső, utóbbira Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása (és az abból Pest megyének várható pénzeső) jelentheti az egyik kiutat, amellett, hogy az innováció, a foglalkoztatás, a zöld és digitális átállás terén is sok feladat vár még az országra.
Egy négy elemből álló munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) - jelentette be a fejleményt a megállapodás szövegével együtt pénteken délelőtt a magyar bűnüldöző hatóság és az OLAF. A megállapodás azért is fontos, mert amint a Portfolio megírta: az Európai Bizottság tavaly novemberi információkérő levelében felrótta, hogy az OLAF csalásellenes koordinációs szolgálatának (AFCOS) magyar irodája nem kellően működött együtt az OLAF-fal például az itthoni helyszíni ellenőrzések lebonyolítása során, a mostani munkamegállapodás pedig részben pont ennek a témának az együttműködési kereteit tisztázza. A Legfőbb Ügyészség által nyilvánosságra hozott megállapodás tehát egy fontos elem a sok közül ahhoz, hogy a jogállamisági viták miatt veszélyben lévő EU-pénzeink folyósítása később ne ütközzön Brüsszelben akadályokba.
Története során először nyert nemzetközi innovációs pályázatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési programja, a Horizon keretében a MOME egy Magyarország számára is fontos célkitűzést, a biomassza-alapú gazdaságra való átállást segíti majd.
Túligényelték a nagy lakossági napelemes EU-pályázat első fordulós keretösszegét, azaz több, mint 101 milliárd forintnyi támogatási igény ömlött be a rendszerbe - tudta meg a Portfolio az Innovációs és Technológiai Minisztérium Sajtóosztályától.
Február 15-én újranyílik egy bértámogatási és képzési EU-pályázat a tavaly őszi fordulónál jóval kedvezőbb feltételekkel, ami hatalmas érdeklődést is generálhat a vállalati körben főleg amunkaerőhiány miatt.
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben....
Elstartolt a pályázat, amely a távfűtés zöld átállását ösztönzi: megújuló energián alapuló rendszerek kiépítésére...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
Enyhe javulást mutat a kínai CPI-adat, azonban az ország továbbra is deflációs nyomás alatt áll. A kereslet mértéke...
A nagy nyelvi modellek jól el tudják játszani, hogy értik, amit mondanak. De ha tényleg értenék, az lenne az igazi...
A 2025. júniusában meghirdetett új pályázat célja nem más, mint felpörgetni a vállalkozások saját energiatároló...
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
