A Keltner csatorna első ránézésre nagyon hasonlít a Bollinger szalagra , itt is három vonal határozza meg az indikátort. Az eredeti keltneri definíció alapján a középvonal nem más, mint a tipikus ár 10 napos periódusú mozgóátlaga. A tipikus ár a napi minimum, maximum és a záróár átlaga. Az alsó és felső szalagok meghatározásához eredetileg a gyertyák minimuma és maximuma által meghatározott területének átlagát számították ki, melynek többszörösét kivonták illetve hozzáadták a középső vonalhoz. Napjaink grafikonrajzolóiban a középvonal leggyakrabban egy exponenciális mozgóátlag, melyektől a távolságot - Linda Bradford publikációja óta - az Average True Range indikátor (ATR) többszörösével számítjuk.
Kereskedés a Keltner csatorna segítségével
A Keltner csatorna használatát leginkább trendelő piacon érdemes megfontolnunk, bármilyen időtávon, hiszen ekkor ad igazán jó jelzéseket. Tipikus paraméterként a 10, illetve a 20 napos mozgóátlagot, valamint az 1,5-2-es ATR értéket használhatjuk. Mivel az indikátor önmagában alkalmazva csak gyenge jelzést ad, így a Keltner csatornát célszerű a technikai elemzés más eszközeivel (gyertyaformációk, indikátorok) kombinálni.
Az eredeti stratégia
Keltner publikációja szerint vételi jelzést kapunk, ha az árfolyam fölfelé lép ki a szalagból, míg lefelé történő kilépés esetén eladási szignál érkezik. Az alábbi, emelkedő trendben lévő EUR/HUF grafikonon zöld nyíllal jelöltük a vételi szignálokat.
Hasonlóan a Bollinger szalaghoz a felső vonal felett túlvettnek, míg az alsó vonal alatt túladottnak nevezhetjük az árfolyamot. Ilyen esetekben a középvonal közelítését várhatjuk, amely egy korrekciós hullám kialakulását jelenti a grafikonon.
Az előzőhöz hasonló technika, amikor szalagok közötti mozgást akarjuk meglovagolni, és a felső szalag elérésekor eladási, az alsó szalag elérésekor vételi pozíciókat keresünk. Mindkét esetben célszerű a Keltner csatorna jelzését egy momentum indikátorhasználatával is kiegészíteni. A következő grafikonon az alsó vonalnál vételi pozíciót (zöld nyilak) veszünk fel, míg a felső vonal érintésénél eladási pozíciót (piros nyilak) nyitunk. Fontos kiemelni, hogy erősen trendelő piacon hosszabb időre is az alsó vagy felső szalaghoz tapadhat az árfolyam.
Pozíció felvétele előtt nézzük meg, hogy a Keltner csatorna alsó és felső szalagjai, valamint a mozgóátlag milyen irányba állnak és pozíciót csak ennek az iránynak megfelelően vegyünk fel. Az árfolyam vételi pozíció esetén legyen a mozgóátlag és a felső szalag közötti részben, míg eladási pozíció esetén a mozgóátlag és az alsó szalag közötti részben. A pozícióba lépés mindig a mozgóátlaghoz történő visszatesztelés után történjen.
A pozícióba lépés előtt nem mindegy, hogy hogyan formálódnak és korrigálnak a gyertyák. Álljon itt néhány fontos szabály a gyertyák elhelyezkedését illetően:
- A gyertya kanóca nagyon közel kerül, vagy meg is érinti a mozgóátlagot.
- A mozgóátlagot közelítő, vagy átszúró gyertyának bármelyik kanóca maximum a sáv feléig érhet.
- A gyertya kanóca csak a trend irányával ellentétes irányában vehet fel szélsőséges értéket. Azaz felfelé trend esetén a mozgóátlaghoz közelítő gyertyának nem szabad a minimumán zárnia, hanem annál feljebb szükséges.
A grafikonon a Keltner csatorna beállításaihoz 20-as mozgóátlag, valamint 1,5-es ATR tartozik. Az 1-es pontban az árfolyam kiszúr a csatornából, ami a vevők erejét jelzi. A 2-es pontban jól látható, hogy az árfolyam elrugaszkodott a középvonaltól, ami vételi szignál. Eközben a fenti szabályt egyik esetben sem sérült.
Kilépési pontok meghatározása
Kilépési pontként szolgálhat például a középvonal ellentétes irányba történő áttörése, valamint amennyiben a gyertyatest kiszúrt a szalagok közül, akkor a szalagok közé való visszatérés is. Természetesen a Keltner csatornától elszakadva hagyományos technikai szintekhez is köthetjük a célárat, valamint a veszteségvágó megbízásokat is.
