Látványosan kiszorult a szén a távfűtésből Magyarországon

Folyamatosan nőtt az elmúlt években a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználók száma Magyarországon. A lakossági díjfizető háztartások száma a 2013-ban regisztrált 654 706-ról 657 276-ra emelkedett 2016-ig, ugyanakkor az egyéb felhasználók száma kisebb mértékben visszaesett, 20 062-ről 19 801-re - mutatja a jelentés.

A 2016-os adatok szerint a magyarországi lakásállomány valamivel több mint 17 százalékában fűtenek távhővel, amivel a központi fűtést, illetve az egyedi helyiségfűtést követően a harmadik leggyakoribb fűtési módnak számít itthon.

Ami a távhővel ellátott lakások arányának területi megoszlását illeti, az egyes régiók közül 33 százalékot meghaladó aránnyal kiemelkedik a Közép-Dunántúl, ezt Közép-Magyarország és a Dél-Dunántúl követi 20 százalékot meghaladó, illetve azt közelítő távfűtési részaránnyal.

A jelentésből kiderül, hogy míg az elmúlt években nagyjából 6800 MW körül stagnált az összes távhőszolgáltatási célú kiadható hőteljesítmény, addig a megújuló energiahordozó alapú hőtermelés távhőszolgáltatási célú névleges hőteljesítménye folyamatosan emelkedett, és tavaly év végén már megközelítette az 1000 MW-ot. A bővülés kisebb rész a biomassza alapú technológiák terjedésével, zömmel azonban a termálvíz alapú technológiák súlyának növekedésével magyarázható. Ezen technológiák névleges hőteljesítménye 2014 és 2016 között 115,50 MW-ról 177,86 MW-ra nőtt a távhőszolgáltatásban. Közben az egyéb megújuló technológiák súlya nem nőtt érdemben.

Az alkalmazott energiahordozókat tekintve megállapítható, hogy az összes tüzelőhő felhasználás mintegy kétharmadát fedező földgáz felhasználása az elmúlt három évben közel 10 százalékkal bővült, miközben a széntermékek felhasználása drámai mértékben, közel 90 százalékkal esett vissza. Ugyancsak jelentős, 20 százalék körüli mértékben nőtt a biomassza-felhasználás.

A lakossági földgáz- és villamos energia piachoz hasonlóan a távhőszektor is hatóságilag szabályozott árakkal működik, és bár az elmúlt években nem folytatódott a rezsicsökkentés, a jelentés igazolja, hogy a meghatározó gázárak alakulása ezt akár lehetővé is tehette volna. A távhőtermeléshez felhasznált földgáz átlagköltsége ugyanis 2014 és 2016 között több mint negyedével, 3429 Ft/GJ-ról 2546 forintra esett.

A távhőszolgáltatók által értékesített hő mennyisége fokozatosan és jelentős mértékben, több mint 10 százalékkal nőtt az elmúlt három évben. Ennek megfelelően a hődíj jellegű bevételek a 2014-es valamivel több mint 68 milliárd dollárról 74 milliárd fölé emelkedtek, az átlagos hődíj pedig 3563 forint/GJ-ról 2710 forintra mérséklődött; közben az alapdíj-bevételek ennél jóval kisebb mértékben csökkentek.

Az időszak során a távhőszolgáltatók által vásárolt hő mennyisége és költsége egyaránt csökkent. Érdekesség, hogy az elmúlt években a magyarországi távhőszektor úgy volt képes piacot bővíteni, hogy közben a távhővezetékek nyomvonalhossza némileg csökkent, ahogyan a hőfogadó állomások száma is, míg a szolgáltatói és felhasználói hőközpontok száma bővült.

Címlapkép: A Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (Főtáv Zrt.) Észak-budai Fűtőművének kéménye 2017. január 7-én. (MTI/Mohai Balázs)

• Címkék:
• zöld világ,
• Vallalatok,
• mekh,
• fenntartható világ,
• távfűtés,
• távhőszolgáltatás