Az egész világon küzdenek a kórházi várólistákkal: magyar cég oldhatja meg a problémát

Néhány hete robbant be a médiába egy magyar énekesnő története, aki egy ritka, intenzív fájdalommal járó nőgyógyászati betegséggel küzd, amin csak a műtét segítene, de arra az állami rendszerben csak 2022 januárjára kapott időpontot. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) gyorsan cáfolta, hogy ennyit kéne várniuk az endometriózisos betegeknek - valójában mindössze két hónapot - és hozzátették, hogy a kormány prioritásként kezeli a várólisták csökkentését.

Bár a várakozási idő az összes várólistát figyelembe véve 5 év alatt 61 napról 40 napra csökkent, egy térdprotézis-operációra átlagosan még mindig 368, egy csípőprotézisre pedig 304 napot kell várni. Éppen ezért egyre gyakoribb, hogy már a "kispénzű betegek" is a magánkórházak felé fordulnak, aminek következtében ott is megjelentek a várólisták.

Egyáltalán nem hungarikum

Ez a jelenség ugyanakkor nem csak a magyar rendszer sajátja:

"Egy csípőprotézis műtétre Kanadában fél évet kell várnia a betegnek, az USA-ban és Izraelben is legalább három hónapot, Spanyolországban és Írországban szintén, de Norvégiában is két és felet"

- mondta a Portfolio-nak Dr. Kertész Mihály, a nemzetközi orvoskereső platformra, a Doklist.com - ra épülő Etheal operációs rendszer egyik megálmodója.

Nem csak fogorvoshoz jönnek Magyarországra Tavaly nyáron egy magyar magánszolgáltató, a Duna Medical Center kötött megállapodást a külföldi ellátást szervező brit céggel, a OperationsAbroadWorldwide-dal, aminek keretében a nagy-britanniai társadalombiztosítás terhére, de Magyarországon kezelnék azokat a briteket, akik hazájukban nem akarják kivárni az elfogadhatatlanul hosszú várólistákat. Az utóbbi négy évben ugyanis Angliában megháromszorozódott azoknak a betegeknek a száma, akik több mint 6 hónapot várnak műtétre, idén pedig a rutin beavatkozások tekintetében az évtized leghosszabb várólistáját regisztrálta a National Health Service (NHS) England - idén júniusban közel 4 millióan vártak műtétre-áll a magán egészségügyi intézmény közleményében.

Sok országban - ahol az alapellátáson túl számos szakrendelés esetében nincsen állami ellátás - nem meglepő, hogy széles tömegek hajlandók a világ másik végére is elutazni, hogy faragjanak egy elkerülhetetlen műtét költségeiből.

"Amíg egy csípőprotézis műtét átlagosan 55 ezer dollár az Egyesült Államokban, addig ugyanazt megcsinálják 7 ezer dollárból Thaiföldön, ahol a beavatkozások ára jellemzően 30 százaléka az USA-beli áraknak. Ahol nagyon fejlett a szociális ellátási rendszer - mint például Norvégiában - ott is hajtja az orvosi turizmust, hogy az állam a norvég ellátás árát téríti meg a páciensnek, akkor is, ha azt ötöd annyiért Bulgáriában végzik el. Így az utazás és minden egyéb költség kifizetése után is az összeg durván fele a páciens zsebében marad"

- mondta Kertész.

A teljes képhez hozzá tartozik, hogy az orvosi turizmus esetében nem életmentő műtétekről van szó, hanem inkább olyan esztétikai, "jóléti" operációkról, mint a fogászati vagy plasztikai ellátások, amelyek legtöbb esetben egyébként sem tartoznak az állami biztosítási rendszer alá. "Az úgynevezett elective care, vagyis választható ellátások tartoznak ide, hiszen egy szívroham esetében nincs lehetősége a páciensnek eldöntenie, hol kezeljék" - tette hozzá az Etheal alapítója.

Egy robbanás előtt álló iparágat tennének új digitális alapokra

A Deloitte adatai szerint a globális egészségügyi kiadások 300 milliárd dollárral nőnek évente, 2020-ra pedig elérik a 8700 milliárdot. Ebből az egyik legdinamikusabban növekvő szektor az orvosi turizmus, ami a VISA és az Oxford Economics tanácsadó cég által készült felmérés szerint jelenleg 45,5 és 72 milliárd dollár közötti piac, évi 25 százalékos növekedéssel.

Dacára annak, hogy globális szinten az egészségügy durván tízszer akkora iparág, mint a szállodaipar, amit az utóbbi években alaposan megrángatott az Airbnb, addig a technológia fejlődés adta hasonló jellegű lehetőségek eddig messze elkerülték a szektort.

Kertész szerint az orvosi turizmus piacán most zajlik le ugyanaz, ami a 2000-es évek második felében a turizmusban - a magas jutalékkal dolgozó ügynökségek helyett az emberek saját kezükbe vehetik a szervezést az online összehasonlító oldalakkal. Azonban amíg egy booking.com-os foglalás után, ha nem elégedett az ember, akkor ír egy negatív értékelést és átmegy egy másik szállásra, addig egy plasztikai operáció esetében nem ilyen egyszerű a helyzet.

Beszéltem egy kanadai plasztikai sebésszel, aki nem rajongott az orvosi turizmusért. Az ő tapasztalata az, hogy a kanadaiak tömegével mennek Mexikóba plasztikai beavatkozásokra, mert ott azt jóval olcsóbban megkapják, majd a félre sikerült operációkkal őt keresik fel és követelik, hogy hozza helyre a hibákat. Sikerült megértetni vele, hogy a mi célunk pont az, hogy transzparenciát vigyünk a rendszerbe, ahol a minőségi ellátást a pozitív értékelések, és visszacsatolások szavatolják

- tette hozzá a marketing mellett állatorvosi végzettséggel is rendelkező Kertész.

Az orvosi szolgáltatásokat összehasonlító Doklist.com-ot, amely segítségével megtalálhatók a különböző területek specialistái, négy évvel ezelőtt hozta létre Tábori Viktorral. Negyvenezer orvost listáztak, mára az oldal évi 2,5 millió látogatót hoz, a gyorsabb növekedés érdekében pedig ingyenessé tették a regisztrációt az orvosok számára. "Azt láttuk, hogy a legnagyobb versenytársunknál, az amerikai Zocdoc-nál, ahol az orvosok havi díjat fizetnek a profiljukért, éves szinten 50 százalékos a lemorzsolódás, ezért úgy döntöttünk, hogy mi inkább a közvetített páciensek után kérünk jutalékot" - mondta az üzleti modellről a cégalapító.

Magyarország után Brazíliát vették célba, ahol már 380 ezer orvost listáztak, olyan nemzetközi szereplőkkel versenybe szállva, mint az említett - 220 millió dollár befektetést szerző - ZocDoc, vagy a lengyel központú Docplanner - ami szintén több mint 50 millió dolláros befektetést kapott. Kertészék azonban egy olyan problémára találtak megoldást, amely eddig nagyban korlátozta az ilyen szolgáltatások széleskörű terjedését, ez pedig a - a rendszer hitelességét adó - visszajelzések, értékelések hiánya.

Blokkláncra költöztek

Az említett versenytársak 300 dollár körüli havidíjat szednek az orvosoktól, hogy megjelentessék azok profilját oldalukon és komoly sales-es csapatot tartanak fel, akik havonta győzködik őket a díj befizetésére. Ha pedig ezt nem teszik, akkor az addig kemény munkával megszerzett értékeléseikkel együtt törlik a profiljukat.

Az ír WhatClinic.com egy sokkal szofisztikáltabb módszert talált ki: amikor a felhasználó kiválasztja a számára megfelelő orvosi szolgáltatást, a rendszer feldob neki még négy olyan klinikát, amely ugyanazt a szolgáltatást, hasonló minőségben nyújtja, és egy kattintással árajánlatot tud kérni tőlük. Ha kattint, elküldik az adatait a klinikáknak, akiktől a WhatClinic 10-10 dolláros jutalékot von le, vagyis egy páciens közvetítésén 40 dollárt keresnek (Feltételezve, hogy az eredetileg választott szolgáltatás ingyenes, mert a találatok között az állami és magánkórházak ajánlatai vegyesen szerepelnek.)

"Ez leadenként megfizethető ár egy klinikának vagy orvosnak, egy olyan iparágban, ahol az átlagos vásárlói kosár 3000 dollár körül mozog. Azonban így még mindig nem tudhatják biztonságban a kulcsfontosságú értékeléseiket, és itt jön a képbe a blockchain" - mondta Kertész. Létrehoztak egy saját belső kriptovalutát, a HEAL tokent, amellyel az Ethereum blokkláncát használva a belső fizetéseket bonyolítják. De nemcsak a jutalékokat vezetik blockchain-en, hanem az egész Etheal rendszer itt fut, vagyis az értékelések is, így az nem a Doklist.com-ot üzemeltető Service Comparison Engine Online Kft. tulajdona, így nem is törölheti azokat.

"A blockchain-rendszernek köszönhetően válnak decentralizálttá az értékelések, de egy másik nagyon fontos előny, hogy a globális terjeszkedés során nem kell majd minden egyes országban bankszámlát nyitnunk, és a jogi szabályozásokkal bajlódnunk, hogy pénzt tudjunk fogadni és kifizetni"

- árulták el az alapítók. Ez a felhasználók és a jutalékot fizető orvosok szempontjából nem okoz semmilyen komplikációt, ők a saját valutájukban fizethetnek, amit a rendszer automatikusan HEAL tokenekre vált.

Nemcsak költeni, keresni is lehet a tokeneket

A kripto-lázat meglovagolva a cég már a terjeszkedéshez szükséges tőkét is ennek megfelelően gyűjti. Tavaly december 15-én sikerrel zárult az Etheal által indított ICO (Initial Coin Offering) előértékesítési köre, amellyel háromszor annyi - 150 millió forintnyi - ethert sikerült összegyűjteniük, mint amennyit minimális célként kitűztek. Itt a hagyományos papír alapú szerződés helyett, egy teljesen automata és átlátható okosszerződés (a blokkláncon futó programkód) fogadja a beérkező kripto valutát, és cserébe HEAL tokeneket ír jóvá a támogatók digitális számláján. A normál értékesítés márciusban indul, ahol egy etherért ezer HEAL tokent kapnak a befektetők.

Kertészék az egyik legnagyobb versenyelőnyüket a mikroösztönzésben látják: fizetnek a felhasználóknak az értékes visszajelzésekért. A rendszer hitelességét ugyanis a blockchain mellett az értékelések adják, amik gyakran elmaradnak. Ezért az Etheal egy népszerű blog ötletét vette alapul, ahol a tartalomgyártókat annak megfelelően jutalmazzák, hogy mennyi lájkot és megtekintést kapnak a cikkeik, ezzel is ösztönözve a minőségi tartalomgyártást.

"Aki ír egy értékelést, amit mások lájkolnak vagy felszavaznak - tehát értékes, releváns - akkor annak adunk néhány tokent. Nyilván minél több hasznos információ van benne, annál több szavazatot kaphat, így érdekeltté válik a rendszer építésében" - mutatott rá Kertész, aki jelenleg az általuk megálmodott ökoszisztémát népszerűsíti olyan konferenciákon, mint a Las Vegas-i CES, ahol az Etheal-lel második helyezett lett az ICO pitch versenyen.

Ahogy az ott tartott előadásból is kiderül, már most kialakultak az orvosi turizmusnak olyan célországai, csomópontjai, ahol egy-egy területre specializálódtak. Ilyen Magyarország, az évi 300 millió dolláros - 75 milliárd forintos - forgalmú fogászati kezeléseivel, vagy Thaiföld, ahol évente 4,7 milliárd dollárt hagynak a jellemzően ausztrál, amerikai és japán páciensek egészségügyi kezelésekért. Dél-Koreába pedig a Golf-öbölből özönlenek a különböző átültetéses sebészeti beavatkozásokra, évi 760 millió dollárért.

Az orvosi turizmus ugrásszerű növekedése pedig még inkább elősegíti ezeket a lokális specializációkat, főleg, ha adott lesz egy átlátható, globális platform.

A praxisukat évtizedek alatt felépítő, jól kereső orvosokat kevésbé motiválja a forgalomnövekedésből származó pluszhaszon kiaknázása, így ez olyan magánkézben lévő klinikáknál csapódik le, amelyeket jellemzően üzletemberek vezetnek, akik a páciensek számának növekedésében nem terhet, hanem skálázódási lehetőséget látnak

- értékelte Kertész. Ez a folyamat pedig végső soron a globális várólisták csökkenését hozhatja magával.

• Címkék:
• információs technológia,
• blockchain,
• Vallalatok,
• egészségügy,
• startup,
• blokklánc,
• várólisták