Felőrli a munkaerőhiány azokat a cégeket, ahol most nem költenek automatizációra

Portfolio: 2014-ben még 5-10 százalékos vállalatihitel-dinamikát tartott jónak az MNB, ma már 10-15 százalékos éves növekedést várnak. Mi változott ilyen drasztikusan az elmúlt négy évben, mik azok a körülmények, amelyek az említett különbséget igazolják?

Toldi Balázs: A prognózis nem indokolatlan, a kkv hitelezési piac növekedése már most közelít ehhez a dinamikához. A Budapest Bank vállalati üzletága például - a lízinggel együtt - tavaly 13 százalékkal tudta növelni a hitelállományát és ezt a tempót egyelőre idén is tartani tudjuk. 2016-ban 500 milliárdos követelésállománnyal rendelkeztünk, 2017-ben már 600-zal, idén pedig már most elértük a 640-et. Nyilván nem minden piaci szereplőre jellemző ez az intenzív növekedés, de azt mondhatjuk, hogy a piac egy részével szemben egyáltalán nem irreális az MNB elvárása.

A folyamatban lévő ügyleteink szintén egy nagyon masszív állományt tesznek ki, ami jövőre óriási növekedést eredményezhet. De nézzünk egy másik indikátort is: a vállalati banki forgalom nálunk év/év alapon az első négy hónapban 17 százalékkal nőtt. Ez olyan, az elmúlt időszakban kialakult növekedési trendet jelent, amely nagyon pozitív a jövőre nézve. De ugyanez igaz a látra szóló állományunkra, amely az elmúlt egy évben 32 százalékot nőtt.

A növekedésben mennyire van szerepe a garantőr intézmények által kínált jó biztosíték-konstrukcióknak? Mi húzza magával ennyire a piacot?

A tartós fogyasztási cikkek piacán, a nyugat-európai gazdaságban és a világgazdaságban is van egy erős növekedés. Ez nálunk nagyon húzza felfelé az exportot. Az alacsony kamatkörnyezet és a forrásbőség is élénkíti a beruházásokat. Az uniós források, a bankok saját konstrukciói, vagy a garantőr intézmények kezességvállalása is támogatja mindezt. A Garantiqánál például akár 80 százalékos kezességvállalást is el lehet érni nagy értékű ügyletek esetén is.

Ugyanakkor a mostani optimizmus erőteljesen különbözik a válság előttitől: a bankok tanultak a hibáikból, cash-flow alapon, jóval magasabb fedezettség mellett hiteleznek. Mi egyébként korábban is óvatos hitelezési politikát folytattunk, ennek köszönhetően a válságot követően sem kellett visszafogni magunkat a vállalati hitelezést illetően. Lehetett jól csinálni ezt abban az időszakban is.

A kisvállalkozások többsége jellemzően tőkeszegény, így ha vissza nem térítendő támogatást nyernek egy uniós pályázaton, az önrészt is banki finanszírozásból teremtik elő. Ilyen formán az uniós források a vállalati hitelek piacát is hajtják. Mi lesz, ha az uniós pénzek szépen lassan elapadnak, képes a banki finanszírozás átvenni annak helyét, nem okozhat ez törést a hitelezési növekedésben?

Az uniós források nagy részénél még csak most indultak el a szerződéskötések, a folyósítások pedig csak a második félévben fognak megvalósulni, illetve egy részük átcsúszhat akár jövőre is. Tehát ezeknek a kifutása azért még odébb van.

Ugyanakkor az a tapasztalatunk, hogy több területen - így például a megújuló energia beruházásoknál - annyira nagy a növekedési potenciál, hogy a kkv-k ezeket akár banki forrásból is megvalósítanák.

Jelenleg is több milliárd forintot tesznek ki azok a folyamatban lévő ügyletek, amelyekre már nincs pályázati forrás, az ügyfél mégis meg kívánja valósítani őket az akár 10-15 éves futamidővel elérhető banki konstrukciókon keresztül.

A gép- és egyéb kapacitásnövelő beruházásoknak is folytatódniuk kell, ha van EU-s forrás, ha nincs. Arról nem is beszélve, hogy ma már olyan magas a foglalkoztatottság, hogy egy vállalkozás akkor fogja tudni fenntartani a hatékonyságot, termelékenységet, jövedelmezőségi szintet, ha az élőmunkát automatizációval és hatékonyságnöveléssel váltja ki, ami további beruházásokat tesz szükségessé.

A KSH adatai szerint az idei első negyedévben a beruházások 17 százalékkal nőttek, azonban ez a költségvetési szervek beruházásinak köszönhető, az üzleti szektor teljesítménye ettől messze elmaradt. Ebből vagy az következik, hogy bőven van tér a bővülésre, vagy hogy mégsem olyan nagy az érdeklődés.

Az indikátorainkból az látszik, hogy nagyon komoly növekedés előtt állunk. Nyolc éve dolgozom a banknál, de a vállalati oldalon ilyen keresletet, mint amilyen az elmúlt fél évben volt, még nem láttam. Ahány ügyfélnél jártam az utóbbi időszakban, mindenhol arról tárgyaltam, hogy milyen típusú beruházást fog megvalósítani a cég a következő egy-másfél évben. Mindenki szeretne valamit építeni, vagy valamilyen gépet vásárolni. Én nagyon optimistán látom a következő másfél évet. Keresleti oldalon komoly igények merültek fel, elsősorban azokban a klasszikus iparágakban, amelyekben a magyar gazdaság erős, mint az export, agrárium, de tulajdonképpen nem nagyon van olyan szegmens, ahol ne akarnának beruházni.

A beruházások ütemezése, időbeli kivitelezése a nagyobb kérdés, a teljesítmény időben húzódhat el. Finanszírozói oldalon azon dolgozunk, hogy minél gyorsabban eljussunk a szerződéskötésig és folyósításig, a kapacitások kihasználtsága miatt azonban a beruházási tervek megvalósítása áthúzódhat a következő évekre.

Említette a munkaerőhiányt. Az utóbbi időben már külföldi beruházások is meghiúsultak, amelyeket más országba vittek a szakemberhiány miatt. Eközben várhatóan Nyugat-Európában is emelkedni fognak a kamatok, amelyek előbb-utóbb Magyarországra is begyűrűznek. Ezek a fenyegetések nem árnyékolják be a pozitív kilátásokat?

Az tény, hogy vannak olyan régiók, ahol olyan magas szintű a foglalkoztatottság, hogy már nagyon nehéz egy multinacionális cég beruházását megvalósítani. De mindig vannak olyan területek, ahol erre van tér, gondoljunk csak arra, hogy a Mercedes most jelentett be egy újabb, egymilliárd eurós beruházást. Emellett a munkaerőpiaci kihívásokra választ adhat az automatizáció és a hatékonyságnövelés. Azt várjuk, hogy sok beruházás ennek jegyében fog megvalósulni a következő időszakban.

A kamatszintekkel kapcsolatban azt gondolom, hogy rövid távon van egy nyomás, különösen hogy a Fed elkezdte emelni a kamatokat, és előbb-utóbb az EKB-nak is el kell kezdenie a kamatemelést, ha nem akar nagyon gyenge eurót vagy akár egy euróválságot kockáztatni, főleg ha figyelembe vesszük a dél-európai országokkal kapcsolatos kockázatokat. Hosszú távon tehát reális, hogy nem maradnak a jelenlegi alacsony kamatok. Erre fel is hívjuk az ügyfelek figyelmét, egyúttal ezekre a kérdésekre adekvát választ is kínálunk, például az éven túli lejáratú finanszírozási konstrukcióknál a kamatfixálás lehetőségét akár forint, akár euró alapon. Ezt részben saját forrásból, részben EXIM-refinanszírozott konstrukciókkal tesszük, ez által akár 10 éves futamidőre is biztosítva a fix kamatozást.

Az MNB Hitelezési felmérése szerint az elmúlt két negyedévhez hasonlóan ezúttal is a verseny erősödését jelölte meg a legtöbb bank a feltételek enyhüléséhez hozzájáruló tényezőként. Miben tud ebben a versenyben kitűnni a Budapest Bank?

Mi már 200 millió forintos árbevétel-kategóriától személyes kiszolgálást adunk a vállalkozásoknak, ami egy 2-300 milliós árbevételű cég számára különösen akkor érdekes, amikor a növekedési lehetőségeit szeretné kihasználni. Ilyenkor nem mindegy, hogy csak a "dobozos", sztenderdizált termékekhez fér-e hozzá, vagy a finanszírozója egyedi, strukturált konstrukciót kínál számára, amely a cég valós igényeire ad választ. Ezekkel csökkenthetők az ügyfél kockázatai, és mivel jobban belemegyünk a vállalkozás működésének részleteibe, releváns kiegészítő termékeket - például faktoringot, integrátori konstrukciót - is tudunk neki javasolni.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Budapest Bank támogatta.

• Címkék:
• KKV,
• Vallalatok,
• beruházás,
• fejlesztés,
• budapest bank,
• vállalati hitelezés