Filutás Anna, a Sziget Csoport projektvezetője elmondta, hogy egy több tíz-, vagy akár százezer főt megmozgató fesztiválnál – mint amilyen például a Sziget, a VOLT vagy a Balaton Sound – nem könnyű feladat az, hogy zöldebbé, környezetbaráttá tegyék a rendezvényeket. Sok ilyen fejlesztés egyáltalán nem látványos, a kommunikációjuk sem mindig egyszerű.
Ugyanakkor egyrészt társadalmi igény, másrészt a szervezők szándéka is a zöldítés. Egyre fiatalabb generációk látogatják a fesztiválokat, akik sokkal határozottabban lépnek fel ökológiai lábnyomuk csökkentése érdekében. Ennek jele például, hogy egyre többen keresik a vegetáriánus élelmiszereket, és a szelektív hulladékgyűjtés is rendkívül népszerű. A VOLT és a Sziget látogatói a leginkább fogékonyak a zöld témákra, a délutáni beszélgetések, előadások rendszeresen teltházasok.
Bár a nagyfesztiválok elmaradnak 2020 nyarán, de az ötleteléssel nem állnak le a szervezők. A Balaton Sound-közönség környezetvédelmi mozgósításának terve például az, hogy a kempingben hulladékgyűjtő zacskókat adnak a látogatóknak, a szelektív gyűjtéshez pedig különféle ajándékok, jutalmak kapcsolódnak.
Doró Viktória - a szeptember második hétvégéjére átidőzített - Nemzetközi Természetfilm Fesztivál kommunikációs vezetője szerint a gödöllői rendezvény különlegessége, hogy egy városi, belvárosi környezetben helyezkedik el, az ebből fakadó kötöttségek miatt azonban sok esetben nem könnyű környezettudatosan működni, de természetesen a szervezők folyamatosan fejlesztik ezeket a lehetőségeket. Szelektíven gyűjtik például a hulladékot a rendezvényen, és a kitelepülő árusoknál is figyelnek arra, hogy olyanok legyenek, akik termékeikkel nem mennek szembe a fesztivál zöld alapértékeivel.
Sarkalatos pontja a fesztiválok ökológiai lábnyomának meghatározásánál az étkeztetés: itt is van még hova fejlődnie a gödöllői rendezvénynek. A tervek szerint jövőre már természetes alapanyagokból készülő, komposztálható evőeszközök, tányérok várják a látogatókat.
Huszár András, az évek óta fesztiválokat, táborokat is szervező Hello Wood stúdió társalapítója elmondta, hogy önmagában a fa, mint alapanyag már egyfajta szimbóluma a környezet körforgásának. Táboraikban például repoharat kapnak a résztvevők: a névre szóló műanyag poharak a ruhához, táskához rögzíthetők, és vannak, akik évről-évre viszik magukkal a rendezvényekre legelső poharukat.
A Hello Wood-nak külföldön, például Argentínában is van rendezvénye. Itt (is) kiemelten kell figyelniük a környezetvédelemre, de az izgalmas természeti helyszín erre önmagában is sarkallja a szervezőket, résztvevőket. Az alapvető cél az, hogy ne okozzanak terhelést a környező ökoszisztémának. Az idei nyári táborokban pedig a meglévő, de eddig fel nem használt alapanyagokból építenek, alkotnak a résztvevők: egyrészt újrahasznosítási, másrészt takarékossági céllal.
A Kék Bolygó Alapítvánnyal közösen szervezett Hello Wood Junior táborban például egy héten keresztül alkotnak a résztvevő gyerekekkel, installációkat, művészeti alkotásokat hoznak létre a környezettudatosság jegyében.
A cikk megjelenését a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatta.
Címlapkép: Szigetfestival.com
