Eseménydús év áll a Gloster mögött: mi volt a legnagyobb kihívás az elmúlt hónapokban? Mi az, amiből a legtöbb tanulsággal szolgál hosszú távon?
Az eddigi legkeményebb, de legsikeresebb évünk volt 2020. A Covid első hullámának idején sikerült bevonnunk 1,1 milliárd forintnyi friss tőkét, tőzsdére léptünk, megvalósítottunk két akvizíciót, felhő-alapú vállalatirányítási rendszert vezettünk be, és még növekedtünk is.
Ennek meg is lett az eredménye, az év végéig 60 százalékot nőtt az árfolyam. Mi lettünk az „Év kibocsátója az Xtend piacon”, és egy IT szakmai zsűritől mi nyertük „Az év legsikeresebb ICT-cége” elismerést. Büszkék vagyunk mindkettőre, ezek pozitív visszajelzések a 2020-as eredményeinkre.
A projektek közül a legfontosabbak, hogy alig egy hónap alatt bevezettünk egy több ezer felhasználós VPN-rendszert, néhány hét alatt lecseréltünk egy nagy energiaszolgáltató szinkronizált határvédelmi rendszerét, és kiépítettünk egy magánkórházban egy teljes LAN-hálózatot. Arra is volt példa, hogy egy nagy irodaház-szolgáltató ügyfelünk a teljes IT-üzemeltetést ránk bízta.
A COVID tanulsága mindenki számára, hogy gyorsan kell tudni alkalmazkodni a változó környezethez és ebben az informatika ma már kihagyhatatlan eszköz.
Mi látszik az idei év terveiből? Hasonló kihívásokkal fog telni 2021 is?
Ha a múlt évet nézzük, azt látjuk, hogy tudtunk növekedni a hálózati üzletágban, a TMSI-akvizícióval elindult a kibervédelmi üzletágunk és a számok is azt támasztják alá, hogy jó döntés volt az intelligens épületek üzletágat kiszervezni egy külön cégbe. A legnagyobb növekedést az IT-szolgáltatások üzletág hozta, elsősorban a meglévő ügyfeleknél. Ez a terület 50 százalékot nőtt 2019-hez képest, és megvan rá az esély, hogy ez idén megismétlődik. Ez a legtöbb eredményt termelő üzletágunk, de szeretnénk még új service-szolgáltatásokkal is megjelenni.
Jelenleg 96 szakmai minősítése van a csapatunknak, ami egy elég komoly szám, csak 2020-ban 50 minősítést szereztek vagy újítottak meg a kollégák. Ezek jellemzően gyártói minősítések, például a Cisco, a Fortinet, a Sophos különféle megoldásaihoz, termékeihez kapcsolódnak.
Úgy is nézhetjük, hogy az elmúlt másfél év egyfajta felkészülés volt arra, ami most következik. Az informatika leggyorsabban fejlődő területein tudunk akvizíciókat végrehajtani, és ezekből üzletágakat tudunk fejleszteni. Ezek a területek konkrétabban a felhőszolgáltatások, az üzleti digitalizáció, azon belül a mesterséges intelligencia, üzleti intelligencia, a big data. Ilyen akvizíciókra 2022 végéig akár 3 milliárd forintot is elkölthetünk és vannak ígéretes célpontok.A felhőszolgáltatás 15-20 százalékot növekszik évente, csak hazánkban ez már egy 75 milliárdos üzlet évente.
És ez már rég nemcsak egy másik ember számítógépe, hanem egy kifinomult fejlesztői környezet, amivel költséghatékonyan és rugalmasan megoldható az ügyfelek régóta vágyott digitális átállása. Azt szoktuk mondani, hogy a földi szerverei helyett senki nem láthatatlan, virtuális gépeket szeretne, hanem egyfajta felhasználói élményt. Gyors, mobiltelefonra optimalizált üzleti alkalmazásra vágynak a felhasználók, amelyekből pillanatok alatt döntéseket tudnak hozni.
Az elmúlt időszak fejlesztései mennyire köszönhetők annak, hogy a digitalizáció mindenhol villámgyorsan előretört a pandémia hatására?
Abszolút azt érezzük, hogy a digitalizáció legnagyobb katalizátora a pandémia. Az ügyfeleinknél is azt látjuk, hogy felgyorsultak a digitalizációs fejlesztések, de ezeknek a zöme már felhőalapú. Ennek szeretnénk megfelelni, szeretnénk felhőben és alkalmazásfejlesztésben erősíteni.
A 2020-as üzleti évet 2,3 milliárdos konszolidált árbevétel mellett 360 millió forintos EBIDTA-val zártuk. Pénzügyileg stabilak vagyunk, van elegendő készpénzünk és tartalékunk, stabil az ügyfélkörünk, nincsenek jelentős kintlévőségeink.
Az igazgatóság az idei évre elfogadott növekedési terv szerint 2022 végére akvizícióból és organikus növekedésből - közepes Covid-hatással számolva - 500-650 millió forintos EBIDTA-t vár.
Ez a jelenlegi szintnek majdnem a duplája. 2022-re ki fog futni több amortizációnk is, ami azt jelenti, hogy az adózás előtti eredményünk sokkal közelebb lesz az EBIDTA-hoz, sőt, 2023-ban már tervezünk osztalékot is fizetni. De elsősorban növekedési papírnak tartjuk a Glostert.
A cég olyan piacon mozog, ahol komoly nemzetközi szereplők is vannak. Mennyire éles most a verseny, és mennyire kell növekedni személyi állományban is?
A magyar piac kicsi, itt két út vezet a növekedéshez. A leggyakoribb, hogy valaki szakosodik egy konkrét technológiára, és abból fejleszt egy egyre nagyobb projekteket. Itt létezik egyfajta üvegplafon, amikor szembe találod magad az igazán nagy piaci szereplőkkel. A mi utunk egy kicsit más. Mi egy meglévő, diverzifikált, stabil ügyfélkört szeretnénk kiszolgálni egyre szélesebb körű termékekkel és egyre magasabb szintű szolgáltatásokkal.
Az a célunk, hogy minél nehezebben nélkülözhető beszállítók legyünk, és minél feljebb kerüljünk az informatika értékláncában. Itt a kulcsot az értékesítés és a sikeres leányvállalatok jelentik. A mostani ügyfélkört ki tudjuk szolgálni a meglévő csapattal, de mivel tervezünk akvizíciókat, szinte biztos, hogy a csapat létszáma idén is növekedni fog. 2019-ről 2020-ra majdnem 70 százalékkal több munkatársunk lett.
A 2020-as év egyik izgalmas hazai tőzsdei sztorija volt, hogy sikerrel zajlott a Gloster Nyrt. teljesen online zártkörű részvénykibocsátása. Hogy érzi magát a cég a BÉT-en?
Már önmagukban a számok is beszédesek: 2000 forint volt a nyitóárunk, 2150 forinton volt az első kötés, és december 31-én pedig 3200-on zártuk az évet. Ez 60 százalékos növekedést jelent, ami 6 hónap alatt ment végbe.
De azt látjuk, hogy bőven van teendő. Az Xtend piac egyik sajátossága, hogy egyelőre nem minden hazai brókercég rendszerében érhető el. Idén tavasztól bővül a kör, az Erste Bank online rendszeréből is lehet az Xtend - így a Gloster-papírokkal is - kereskedni. Áprilisban fog megjelenni az első teljes éves tőzsdei jelentésünk, ennek apropóján a hónap végén szervezünk egy online rendezvényt is, amit a jogszabályoknak megfelelően közzé fogjuk tenni és rögzítjük. Itt az a cél, hogy új kibocsátóként jobban megismerjenek bennünket.
A közeljövőben két független elemzés is napvilágot fog látni, és készülünk egy kis újdonsággal is. A hazai tőzsdefejlesztés történetében először úgy tűnik, hogy az állami tulajdonos részvényeket fog visszaadni a piacra likviditásbővítés céljából. Az NTFA likviditásbővítési céllal elérhetővé tesz majdnem 38 ezer részvényt a 180 napos súlyozott forgalmi átlaggal, ez most 2796 forint. Ez azt is jelenti, hogy ha a maximális mennyiséget értékesítik, akkor a mostani 10,8 százalékos közkézhányad 13,3 százalékra nő. Azt látjuk, hogy ha ez a részvénymennyiség átkerül a közkézhányadba, arra lesz kereslet.
Egy nagyobb forgalmú, izgalmasabb növekedési papír lehet a Glosterből: ez a célja a folyamatnak.
Lehet arra számítani, hogy más magyar IT-cégek – a Gloster példáját követve - fognak a tőzsdére lépni?
Az elmúlt időszakban 2-3 informatikai cégnek is segítettem, adtam tanácsokat, osztottam meg velük a tapasztalataimat a mi tőzsdére lépésünket illetően. Az lenne a jó, ha minél több cég – nem csak IT – lenne az Xtend piacon, és akár a BÉT-tel közösen is létrehozhatnánk egy új indexet, a hasonló, kis kapitalizációjú cégek indexét. Ennek az összesített indexnek a napi mozgása jól tudná mutatni a befektetőknek, hogy az egész középvállalati piac milyen intenzitással fejlődik.
Milyen technológiai újításokra érdemes figyelni 2021-ben? Mik azok a trendek, amik a magyarországi IT-infrastruktúrára is hatással vannak?
Az egyértelműen kijelenthető, hogy a vaskereskedelemre – ahogy a szakma a hardverkereskedelmet hívja – épülő üzleti modelleknek nagyjából vége. Az állami szektorban ugyan még látjuk, hogy dübörög, de ezzel párhuzamosan az is egyértelmű, hogy a magánszektor már rég nem erről szól. Már senkit nem a megabitek érdekelnek vagy a terrabájtok, hanem mindenki hatékonyabb, a vírusnak ellenállóbb üzletmenetre vágyik, professzionálisabb ügyfélélményt akar nyújtani, gyorsabban akar döntéseket hozni, új piacokra akar betörni, és olyanoknak is akar eladni, akiket ebben a digitális középkorban sose ért volna el.
A legújabb trend, hogy már desktopra sincs szükség, azt is a felhőből kapjuk. Csak egy megjelenítő szükséges, ami lehet egy PC, egy mobiltelefon, bármilyen eszköz. Hasonlóan fontos jelenség az alkalmazáséhség: egy kutatás szerint néhány éven belül megduplázódhat az okostelefonokon futó üzleti alkalmazások száma. Ehhez a növekedéshez már most sincs elég fejlesztő, ezért azt látjuk, hogy robbanás előtt állnak a low code, no code rendszerek, aminek az a lényege, hogy az egyszerűbb, gyakoribb alkalmazások pillanatok alatt elkészíthetők lesznek képzett fejlesztők nélkül is.
Ezzel párhuzamosan változik meg az informatikai vezetők szerepe is. Már nem arról szól a munkájuk, hogy lefagyott a gép, vagy hogy milyen új laptopot kell vásárolni, hanem a vállalati digitalizáció nagykövetei lesznek, olyan menedzserekké válnak, akik behozzák az új technológiát a cégükbe.
És fontos az is, hogy az informatikát minél inkább a közbeszéd részévé tegyük Ez akkor hiteles, ha olyan embereket kérdezünk meg róla, akiknek ez a mindennapi munkájuk, és az IT-technológiákat aktívan követik és alkalmazzák: ezért indítottuk el podcastunkat Holnap történt címmel, ahol kéthetente Gundel Takács Gábor beszélget többek között az ügyfeleinkkel is arról: hogyan alakítja át az ő iparágukat a digitalizáció.
A cikk megjelenését a Gloster Infokommunikációs Nyrt. támogatta. A cikkben említett podcast ide kattintva érhető el.
Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio
