Új célok, új támogatási rendszer: így működik majd a Mol alapítványa a gyakorlatban

Alapvetően alakítja át támogatási rendszerét, társadalmi felelősségvállalását, és egyes K+F tevékenységét a Mol. Az új modell gyakorlati célja, hogy az eddig a cégcsoporton belül működő, szerteágazó és sokszor nem elég hatékony támogatási struktúrát „központosítsák”, így hatékonyabb, gyorsabban reagáló és a korábbiaknál transzparensebb elbírálási szempontok alapján működő rendszer jöjjön létre.

A cégcsoport összességében többet fordít majd a támogatásokra, a rendszer pedig több szempontból is magasabb hatásfokú lesz, és egyúttal ellép a klasszikus CSR (Corporate Socal Responsibility)-vonaltól, például az üzleti tevékenységhez kapcsolható támogatásokkal (kiemelten támogatják például a hulladékfeldolgozáshoz kapcsolódó programokat, K+F tevékenységet). A nagyságrendet jól mutatja, hogy a cégcsoport 2020-ban szociális, kulturális, oktatási és környezetvédelmi célokra közel 2,2 milliárd forintot adományozott, több mint 300 programot és intézményt támogatott, valamint ezek mellett jelentős támogatója a sportnak is.

A Portfolio számításai szerint a vállalatcsoport éves összes támogatási költségvetése megközelítette a 8-9 milliárd forintot 2020-ban.

Magyarország mellett Szlovákiában, Horvátországban, Romániában és Csehországban is jelentős adományokkal járult hozzá a társadalmi feladatokhoz. A Mol Alapítvány pályázati programjain keresztül az elmúlt 15 évben több mint 2,5 milliárd  forintot fordított gyermekegészségügyre, valamint a fiatal sportolók, művészek és pedagógusok támogatására. Emellett a helyi közösségekre is figyel, és az önkéntességet is népszerűsíti: 2014-2017 között a KÖSZ! Program, 2018-tól pedig a Helyi Érték Program keretében.

Régóta tervezik az átalakítást

A Portfolio-t a Mol arról tájékoztatta, hogy az alapítványi átalakítás jóideje napirenden van a vállalatcsoportnál, tavaly kezdték el részletesen felülvizsgálni a stratégiát, és több mint fél éve született döntés arról, hogy az üzleti irányok megváltoztatásával párhuzamosan másfajta támogatási politika szükséges. Az alapítvány létrehozásánál a magyar tapasztalat a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány volt, amiben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a kuratóriumi elnök. Nemzetközi szinten viszont számos példa található a nagyvállalatok filantróp és közhasznú tevékenységének alapítványi kereteken belüli működtetésére.

Az Amerikai Egyesült Államokban olyannyira hétköznapi ennek a szervezeti formának a jelenléte, hogy számtalan magánszemély vagyonát is alapítvány kezeli, illetve alapítványon keresztül végeznek közhasznú tevékenységet: Barack Obama, George W. Bush, Bill Clinton, MacKenzie Bezos (Jeff Bezos felesége), Warren Buffet, a múltból: Andrew Carnegie, John D. Rockefeller. Konkrét nemzetközi példák között a több évtizedes múltra visszatekintő Robert Bosch Stiftungot, vagy az 1936-ban alapított Ford Foundation-t említették, mint sikeres „vállalati” alapítványok. Az átalakítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a létrehozandó Mol-Új Európa Alapítvány veszi majd át a Mol által korábban és jelenleg is végzett társadalmi felelősségvállalási, támogatási és szponzorálási tevékenységek jelentős részét, illetve átveszi a jelenlegi Mol Alapítvány által megjelölt célok teljesítését is.

Az alapítvány célja közérdekű célok megvalósítása lesz kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén.

Az új működéssel jelentősen könnyebb és átláthatóbb lesz a pályázati struktúra is: a civil-és kulturális szervezetek, helyi közösségek, civil környezetvédők, sportegyesületek egyfajta egyablakos ügyintézéssel találkoznak majd a pályázásnál, az elbírálásnál is egyértelmű és átlátható folyamatokat ígérnek. Az alapítvány működéséhez elsődlegesen az alapítók által rendelt vagyon, azaz a Mol-részvények hozamát használja fel. Az alapítvány létrehozásáról szóló törvényt az Országgyűlés a napokban fogadhatja el, és várhatóan az év második vagy harmadik negyedévében alakul meg.

Transzparenciát ígérnek az állami szerepvállalás mellé

Részvényesi szempontból kiemelten fontos, hogy az új alapítvány a magyar állam és a Mol azonos mértékű vagyoni juttatásával alakul meg. Ennek során a Mol alapítói vagyonjuttatás jogcímen az alapítvány részére összesen közel 43 millió darab törzsrészvényt ruház át. Ez gyakorlatilag megegyezik a Magyar Állam tulajdonában lévő részvények számával, aki 5,2 százalékos aránnyal rendelkezik a vállalatban. Ez azt jelenti, hogy az alapítvány nagyjából a részvények valamivel több mint 10 százalékát fogja birtokolni, ha az Országgyűlés elfogadja a létrehozását.

Ennek a csomagnak a teljes értéke a jelenlegi 2020 forintos árfolyamon számítva nagyjából 174 milliárd forintnak felel meg, vagyis felenként mintegy 87 milliárd forintot jelent.

Az alapítvány 5 fős kuratóriumába a tagokat az állam és a Mol jelöli majd, a felügyelőbizottságban is megoszlik a tagok száma. Az alapítók szándéka szerint már az alapító okiratban is olyan garanciák lesznek, amelyben határozottan megjelölik a támogatási célokat és az elbírálási feltételeket, valamint minden korábbinál nagyobb transzparenciát ígérnek. A „távolságtartó” működés része lesz az az általános együttműködési megállapodás, amit az alapítvány és a Mol köt majd egymással.  Az alapítvány mind a 30 Mol-országban tevékenykedik majd: a tervek szerint tevékenységük a Kárpát-medencében hangsúlyos lesz, így továbbra is szempont a határon túli magyar közösségek támogatása.

Mit szólnak ehhez a részvényesek?

A Molnak összesen közel 819 millió darab „A” sorozatú törzsrészvénye van, a saját részvények száma 61,6 millió darab, vagyis a teljes állomány 7,53 százaléka a tavalyi év végi adatok alapján.

Ha a tranzakció létrejön, és a 43 millió darab Mol részvény alapítványi tulajdonba kerül, akkor a saját részvények állománya 2,3 százalékra csökken majd, vagyis mintegy 18,8 millió darabra.

Részvényesi szempontból ez azért különösen fontos, mivel a saját részvények után a cég nem fizet osztalékot, de az alapítványnak történő átadás után már igen. Magyarán a teljes eddigi osztaléktömeg már nem csak mintegy 757 millió darab részvény között oszlik meg, hanem 800 millió darab között, amiből 86 millió darab lesz a Mol-Új Európa tulajdonában. 

Az alapítvány közérdekű céljainak és közfeladatainak megvalósítására elsődlegesen az alapítók által rendelt vagyon hozama használható fel, vagyis ebben az esetben a Mol részvényekre fizetett osztalék. A Mol igazgatósága 75,9 milliárd forint osztalék kifizetését javasolta a 2020-as üzleti év után az áprilisi közgyűlésen. Ez hipotetikusan azt jelentené, hogy ha már most is létezne az alapítvány, akkor ebből valamivel több mint 8 milliárd forintot kapna a jelenlegi állás szerint. A specifikus összeg természetesen évről évre módosulhat az osztalékpolitikának megfelelően, vagyis, ha kevesebb összeg jut erre, akkor az alapítvány bevételei is változnak. Ez természetesen fordított esetben is igaz. Persze nagy kérdés, hogy mikor tud megalakulni az alapítvány és hogyan alakul majd az idei évi osztalékfizetés. A vállalat hagyományosan a májusi igazgatósági ülésén határoz az osztalékfizetés időpontjáról.

Ha ez az összeg 757 millió darab részvény között oszlik meg, akkor ez részvényenként nagyjából 100 forintos osztalékot jelentene. Ha azonban az alapítványhoz átkerül az említett 43 millió darab részvény, akkor hasonló osztaléktömeggel számolva ez már 95 forintot jelentene részvényenként. Az osztaléktömeg mértéke is emelhető természetesen, de ebben az esetben ez többletkiadást jelentene a Mol számára.

A mérleg másik oldalán lehet figyelembe venni ugyanakkor, hogy a Mol évente mintegy 25 millió eurót költ el olyan célokkal kapcsolatban, amelyek az alapítvány feladatai közé kerülnének át.

Ez nagyjából évente 8-9 milliárd forintnak felel meg a mostani euró / forint árfolyamon átszámítva. Vagyis, ha ezek a tételek átkerülnek az Mol-Új Európa Alapítványhoz, akkor ennyivel csökkennek a társaság kiadásai. 

Címlapkép: Mol