A COVID-19 járvány és az emiatt jelentősen megnövekedett online vásárlás, valamint a digitális tartalmakhoz való hozzáférés új megvilágításba helyezte a szellemi tulajdonjogok európai megsértésének kockázatait és kárait. Az EUIPO és az OECD közös tanulmánya szerint
a hamisítványok az uniós behozatal közel 7 százalékát teszik ki, 121 milliárd euró értékben,
és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek ágazatára is. A fogyasztókra nézve súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek, emellett több milliárdos gazdasági károkat okoznak a vállalkozásoknak és az államoknak, ami bevételcsökkenéshez, adókieséshez és munkanélküliséghez is vezet.
Miközben globálisan virágzik az elektronikus kereskedelem – az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online –, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára.
„A felmérésből kiderül, hogy saját bevallásuk szerint, átlagban minden tizedik európai embert tévesztettek már meg eladott hamisítványokkal. A tanulmány szerint az európaiak egyharmadában merült fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően. Bár évről évre tudatosabban választanak eredeti termékeket a magyarok, a félrevezetett fogyasztók arányát tekintve az unióban harmadik helyen áll Magyarország (15 százalék) Bulgária (19 százalék) és Románia (16 százalék) mögött. A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték. A Hamisítás Elleni Világnapnak éppen ezért fontos figyelemfelhívó szerepe az is, hogy a fogyasztókat a tudatosabb vásárlásra ösztönözzük” – fogalmazott Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese.
A digitális kalóztevékenység ugyancsak jövedelmező piac a jogsértők számára. Az IPTV – interneten keresztül elérhető televíziós tartalom – esetében jelentősek a veszteségek. Az illegális IPTV-szolgáltatók az EU-ban évente közel 1 milliárd eurós nyereségre tesznek szert a tartalomkészítők és a jogszerűen működő vállalkozások megkárosításával.
A szellemi tulajdont érintő bűncselekmény szervezett bűnözői csoportok részvételével folyó, nyereséges tevékenység, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy kapcsolat van a hamisítás és a kalóztevékenység, valamint más bűncselekmények, például a kábítószer- és emberkereskedelem, a kiberbűnözés vagy a csalás között.
Címlapkép: Getty Images
